Június végéig az államháztartás központi alrendszere 2 656,4 milliárd forintos hiánnyal zárt – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) friss adataiból. Ezen belül a központi költségvetés 2 640,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 145,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 161,9 milliárd forintos hiányt mutattak.
Júniusban egy hónap alatt a központi alrendszer 107,8 milliárd forint hiánnyal zárt, ami az elmúlt 22 év legkedvezőbb hatodik havi mutatója.
A májusi mutató még pozitívan alakult, az egy hónappal későbbi azonban több mint 100 milliárdos mínusszal zárt.
Az államkötvények is hozzájárultak a kiadásokhoz
Az első fél év végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 2 009,5 milliárd forintot tettek ki, amely 649,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél.
A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben volt esedékes.
Drágább az egészség és a nyugdíj
A központi alrendszer kiadásai júniusig jelentősen, 4,2 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, elérve a 21 553,8 milliárd forintot. Kiemelkedő növekedést mutattak az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, a költségvetési szervek kiadásai, valamint a kamatkiadások.
A PM tájékoztatása szerint a a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladják az egy évvel ezelőttit. Nyugellátásra 3 326,0 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1 352,7 milliárd forintot fordítottak június végéig a büdzséből.
Ugyanakkor a közüzemi szolgáltatások támogatására fordított kiadások csökkentek, 598,1 milliárd forintot téve ki, ami alacsonyabb az előző évi értéknél.
Jó hír is van: nőttek a bevételek is
A központi alrendszer bevételei 6,2 százalékos növekedést mutattak júniusban, elérve a 18 897,4 milliárd forintot. Jelentős növekedés volt tapasztalható több adónemből származó bevételnél, köztük a társasági adónál (tao), a jövedéki adónál, a személyi jövedelemadónál (szja) és az általános forgalmi adónál (áfa). Ezzel szemben csökkentek a bányajáradék-bevételek és az energia ágazat befizetései.
Érkeznek az uniós források is: a hónap végéig 578,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 945,7 milliárd forintot tettek ki.
Elérhetetlennek tűnő cél
A bevételek növekedése nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a kiadások emelkedését, ami hozzájárult a költségvetési hiány kialakulásához.
A módosított hiánycél 4,5 százalék, amely a márciusi jelentés szerint 3 982 milliárd forint. A június végi központi alrendszer hiánya ennek a 66,7 százaléka. Ez azt jelenti, hogy már csak 1 326 milliárdnyi míniuszt lehetne felhalmozni az ország büdzséjében, ami látva az eddigi statisztikát, elérhetetlen célnak tűnik egyelőre.
A kormány egyébként minél hamarabb szeretné elérni az egyensúlyi mutatók javítását az ország gazdasági teljesítményének erősítésével.