A Gazdasági Kabinet újraindítási akcióterve épp azt vizsgálja, hogy a hosszútávú megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából. A hírről az Economx is beszámolt szerdán. 

További részletek még nincsenek, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a kormány szeptemberben tárgyalja majd a javaslatokat. Addig maradnak a találgatások, hogy milyen módon lehetne a lakossági megtakarítások egy részét otthonteremtésre fordítani, lényegében a jövőbeni lakásvásárlásokat előrehozni.

Kapcsolódó

Minderre azért van szükség, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium és személyesen Nagy Márton tárcavezető véleménye is az, hogy túl sok jövedelmet fordít a lakosság megtakarításokra, alacsony a fogyasztás, így nem pörög a gazdaság, a fogyasztást terhelő adóbevételek pedig elmaradnak az előirányzottól. 

Ennek ismeretében nem meglepő mellékszál, hogy az Államadósság Kezelő Központ több állampapír kamatát is csökkentette az elmúlt napokban, igaz nem drasztikus mértékben. 

Szép summát halmozott fel a lakosság

Egyébként a lakosság nettó pénzügyi vagyona valóban nem kevés, az MNB augusztus 21-én publikált adatai szerint (amelyek a június 30-i állapotot tükrözik), összesen 90 ezermilliárd forintot tesz ki.

Ebből ami megtakarításként számon tartott:

  • forint bankbetét: 11 ezermilliárd;
  • állampapír: 13,2 ezermilliárd;
  • befektetési jegy: 10,1 ezermilliárd;
  • befektetési célú biztosítás: 6,2 ezermilliárd;
  • hazai tőzsdei részvény 1832 milliárd forint.

Azt nem tudni, hogy a lakossági megtakarításokból mennyit lehetne (az adómentességért cserébe) lakáscélokra átcsoportosítani. 

A Bankmonitor.hu arra hívta fel a figyelmet, valószínűbb, hogy olyan megtakarítási formák lehetnek érintettek, ahol az elért hozamot különféle adók terhelik. Márpedig adófizetési kötelezettség elég sokféle befektetést érint: nem tartós befektetési számlákon (TBSZ) tartva a betéteket, részvényeket, vállalati kötvényeket és az ingatlanalapok kivételével a befektetési alapokban lévő pénzeket, a hozam után 15 százalék szja és tavaly júliustól további 13 százalék szochó fizetendő.

Most a minisztérium azt lengette be, hogy a hosszú távra lekötött megtakarítások kvázi adómentesen „feltörhetők” legyenek, amennyiben a megtakarítók otthonteremtési célra használnák fel a pénzt. 
 
Nagy kérdés, hogy Nagy Márton minisztériuma a TBSZ-eken lévő megtakarításokat is bevonná-e a körbe. Ott a hozamok adómentesek, de csak akkor, ha a számlatulajdonos 5 évig benntartja a pénzét, „feltörés” esetén az 1-3 évben az szja kulcs 15 százalék, a 4-5 évben 10 százalék, szochó elvonás viszont itt nincs. És még szóba jöhetnek elméleti szinten a nyugdíjpénztári megtakarítások és a befektetéssel kombinált biztosítások is.

Fontos kitétel az NGM munkaanyagában, hogy az intézkedés az otthonteremtést támogatná, tehát a befektetési célú ingatlanvásárlásokhoz nem lehetne adókedvezményt igénybe venni. 

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint az sem kizárható, hogy a kormány az állampapírokban lévő megtakarítások előtt is megnyitja a kaput, de ezt nem adókedvezménnyel támogatná (az állampapír-befektetések hozama adómentes, kivéve ha valaki 2019 június 1. előtt kibocsátott kötvényt tart) hanem azzal, hogy az értékpapírokat fel lehetne ajánlani fedezetként a lakáshitelek önerejeként. 

A portál pénzügyi szakértője, Gergely Péter szerint a kormány azért gondolkodhat ezen, mert az állampapíroknak nem kevés a kamatterhe, másrészt ez a tőke nem vesz részt a gazdasági körforgásban. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az állampapírokban pihenő pénz egy részét a kormány likviddé tenné, amelyből a háztartások lakásberuházásokat finanszíroznának. Technikailag ez megoldható: a hitelek törlesztését időben össze kell hangolni az állampapírok kamatfizetésével, vagy a lejáratokkal.

Miért lehet jó mindez?

  • A bankok a jelzálog mellett többletfedezethez jutnak, így csökkenne a hitelezés kockázata;
  • lejjebb kerülhetnek a lakáshitel kamatok, ami felpörgetheti a hitelezést;
  • összességében csökkennének a hitelköltségek;
  • az állampapírok hozamából (jelenleg évi 6,7-7,9 százalék) kitermelhetők a hitel költsége: a jelzáloghitel kamatok átlagosan 6,65 százalékon állnak az MNB adatai szerint. 

Vannak azonban kockázatok is, például az, hogy a lakossági állampapírok döntő része a vagyonosabb réteg kezében van, részükről azonban jellemzően nem az első lakás megvásárlása a cél. 

Honnan jöhetne ki pénz?

Beszéltünk banki szakértőkkel, de részletek hiányában egyelőre nem jutottunk sok információhoz. A legtöbb magyarországi bank egyben befektetési szolgáltatást is nyújt, például van alapkezelője, így túl nagy lelkesedést sem váltott ki körükben a kormányzati szándék: leegyszerűsítve, csoportszinten tulajdonképpen mindegy, hogy egy pénzintézet ugyanannál az ügyfélnél a lakáscélú hitelezésen keresi meg a marzsot, vagy az alapkezelési díjakon. 

Arra látnak esélyt, hogy a TBSZ-ek feltörése válhat adómentessé, és annak is lehet realitása, hogy a befektetési alapokban keletkezett nyereség (alapesetben 15 százalék szja+13 százalék szochó) mentesülne az adófizetés alól, ha abból a lakáshoz jutást finanszírozna a lakosság.

A hazai TBSZ-állomány bő hatéves csúcsra került az idén, a rajtuk elhelyezett összeg pedig meghaladta az 5300 milliárd forintot június végén.

A banki szakértő szerint az azonban aligha lehet cél, hogy a lakosság jelentős tőkét vonjon ki az állampapírokból, hiszen az államadósság finanszírozásában továbbra is stabil szerepet szán a kormányzat a háztartásoknak. 

Kép: Economx