Az unió átlaga jóval alacsonyabb Magyarország számához képest, mindössze 70,1 százalék, miközben az eurózóna átlaga még az uniós átlagnál is rosszabb, mindössze 69,7 százalék.

Tehát Magyarországon a nők munkaerőpiaci helyzete 2010 óta Európa második legnagyobb javulását produkálta.

A munkaerőpiaci helyzettel együtt javultak az életkörülményeik is, hasonló mértékben csökkent a szegénységben élők aránya – derül ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefoglalójából.

A Covid alatt az egyik leggyorsabban regenerálódó ország volt Magyarország. Mind a volt keleti blokk, mind a V4, illetve a szomszédos országok közül is a magyar érték a legmagasabb.

Jól hangzik a bruttó átlagkereset összege, egyénenként azonban árnyaltabb a kép

2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bővebben>>>

A legaktívabb korosztályból sokan dolgoznak

  • A munkaerőpiacon legaktívabb korcsoport a 25–54 éves nőké, akiknek a szezonálisan kiigazított foglalkoztatási rátája 85 százalék, ami Szlovénia után a második legjobb érték az unióban, jóval az uniós átlagos 77,1 százalék és az euróövezeti 76,3 százalék felett van.

A munkaerőpiacon legaktívabb korcsoportban az euróövezeten kívüli országokban jóval magasabb a női foglalkoztatás, mint az euróövezetben.

  • A fiatal, 15–24 éves nők foglalkoztatási rátája 25,2 százalék. Bár az ötödik legnagyobb növekedést hajtottuk végre, a 2010-es 23. helyről a 18. helyre léptünk előre, még mindig rosszabbak a mutatóink – mind az uniós átlagnál, mind az euróövezetnél.
  • Az idősebb, 55-64 éves nők foglalkoztatási rátája 57,9 százalék. Szlovákia 33,2 és Csehország 33 százalékpontos javulása után a magyar növekedés volt az unióban a harmadik legnagyobb e korcsoportban. Az uniós átlagnál (57,3 százalék) már jobbak lettünk, de az eurózóna értékénél (58,1 százalék) még lejjebb vagyunk.

A kevesebb néha több: egyre népszerűbbek a részmunkaidős állások

Évről-évre emelkedik a részmunkaidős állásokra vonatkozó hirdetések száma: míg 2020-ban éves átlagot nézve 4,07 százaléka vonatkozott ilyen munkakörre, egy évvel később már 4,97 százalék, 2022-ben pedig 7,34 százalék. Bővebben>>>

Magyarországon nagyon kevés a részmunkaidős lehetőség

A 15–24 és az 55–64 évesek esetében az eurózóna adatai jobbak az eurózónán kívüli országoknál. Mindkét korcsoport esetében a lemaradásunk elsődleges oka, hogy a nálunk magasabb foglalkoztatású országokban nagyobb arányban dolgoznak a nők részmunkaidőben.

  • Míg nálunk a 20–64 éves foglalkoztatott nőknek mindössze 5,9 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ez a negyedik legalacsonyabb érték a tagállamok között;
  • addig például Hollandiában 60,4 százalék;
  • Ausztriában 50,8 százalék;
  • Németországban 48,6 százalék.

Ezért aztán a teljes munkaidőben dolgozó nők aránya a 20–64 éves korcsoportban Bulgária után a második legjobb az egész unióban, 71,5 százalék, több mint másfélszerese az euróövezet átlagának.

A legaktívabb korosztály csekély százaléka talált részmunkaidős állást

Hasonló a részmunkaidőben dolgozó nők aránya a foglalkoztatottak között a legaktívabb korcsoportban is:

  • A 25–54 évesek között nálunk 4,9 százalék;
  • Hollandiában 57,9 százalék;
  • Ausztriában 50,9 százalék;
  • Németországban 48,4 százalék.

A korcsoportjukban 100 nőből 80,8 fő dolgozik nálunk teljes munkaidőben, amelynél magasabb arány nincs egyetlen tagállamban sem.

A 15–24 éves foglalkoztatott nők között is csupán 7,8 százalék részmunkaidős, tehát a korcsoportból 23,2 százalék dolgozik teljes munkaidőben, ami így már a nyolcadik legmagasabb arány, nagyobb az uniós és az euróövezeti értéknél.

Más országokban dolgoznak iskola mellett

Megállapítható, hogy nálunk azok a fiatalok, akik még iskolába járnak, a tanulás mellett nem tudnak dolgozni is, mint ahogyan ezt teszik más országokban. Ahol elterjedt a duális képzés, ott magas a fiatalok foglalkoztatása.

Az 55–64 éves foglalkoztatott nők között mindössze 10,1 százaléka részmunkaidős, a teljes korcsoportnak több mint fele, azaz 52,1 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, míg az unió átlagban csak alig több, mint a harmada. A magyar érték a tizedik legjobb arány.