Nem csak az infláció döntött rekordokat Magyarországon, de a vállalkozások bruttó működési eredménye, vagyis a profit is korábban nem tapasztalt mértékben emelkedett.

Átlagosan az 50 százalékot is meghaladó mértékben nőtt a versenyszféra több területén is az éves profit 2022 harmadik negyedévében, vagyis azért lehetett Magyarország az árak emelkedésének európai rekordere, mert nálunk a fogyasztók fizették ki a gazdasági szereplők példátlan extranyereségét is

– derül ki a Napi.hu birtokába jutott részletes elemzésből, amelyet a Munkástanácsok Országos Szövetsége készített.

A hazai vállalkozások miatt dönt csúcsot az infláció?

„A hazai piaci szereplők profitéhsége, vagyis a példátlan mértékben megugró extranyereség éppen úgy benne van a termékek és szolgáltatások árában, mint a sokat emlegetett energia, alapanyag- és önköltségi ár emelkedése” – foglalta össze a Napi.hu kérdésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke kifejtette: 

„mindez azt jelenti , hogy a vállalkozások első körben az előállítási, a szállítási és a működési költségeik jelentős emelkedéséből adódó pluszkiadást teljes egészében áthárították a fogyasztókra.”

Felháborító, hogy itt nem álltak meg a hazai piaci szereplők: a pluszköltségek áthárítása után még tovább emelték az árakat, ráadásul olyan mértékben, aminek köszönhetően minden eddiginél nagyobb profitra tudtak szert tenni.

Ráadásul a lakosság egésze által összedobott vaskos profitból a munkavállalók szinte semmit sem láttak viszont, mivel 2022-ben nem emelkedett a versenyszférában a fizetések reálértéke.

Kiugró nyereség a cégeknél, kiugró árak a boltokban

A Munkástanácsok elnöke az érdekképviselet elemzése alapján azt is kiemelte, ez a piaci gyakorlat egyedül Magyarországon figyelhető meg. A nemzetközi adatok egyértelműen mutatják, hogy a vizsgált időszakban, vagyis 2022 harmadik negyedévben a környező országokban csak 10-12 százalékkal nőtt a bruttó nyereség az egy évvel korábbihoz képest.

A kiugró, 50-60 százalékos profitemelkedésre tehát – az árak emelkedéséhez hasonlóan – csak Magyarországon van példa.

A munkavállalók duplán járnak rosszul

Palkovics Imre arra is rámutatott:

annak ellenére, hogy a vállalkozások megdöbbentő nyereségét nagyrészt a magyar munkavállalók fizették meg, a fizetések reálértékének emelkedése az előzetes adatok szerint az egy százalékot sem érte el 2022-ben a vállalati szférában, vagyis a béreken is spóroltak a cégek.

Igaz ez a minimálbér és a garantált bérminimum összegére is. A kötelező legkisebb bérek jóval inflációt meghaladó 2022-es emelkedése után idén inflációt követő mértékben nőttek.

Nem profitkövető a minimálbér emelkedése

A régióban a középmezőnyben vagyunk, vagyis a jóval alacsonyabb profit mellett is hajlandók voltak a munkavállalóknak kedvező egyezségre a munkáltatók.

  • Lengyelországban 13,1 százalékos inflációs előrejelzés mellett 19,6 százalékkal;
  • Romániában 9,6 százalékos inflációs várakozás mellett 17,6 százalékkal;
  • Szlovákiában a 10 százalékos várható infláció ellenére 8,4 százalékkal;
  • Csehországban pedig szintén 10 százalékos várt inflációval számolva 6,8 százalékkal nő 2023-ban.

Palkovics Imre ugyanakkor kiemelte: a fogyasztási szokásokat vizsgálva a legalacsonyabb keresetűek kiadásaik kétharmad részét élelmiszerre költik. Az élelmiszerek ára pedig sokkal jobban emelkedett, mint a minimálbér.

Jó ötlet a különadó, de a probléma gyökerét nem kezeli

A kimagasló bruttó vállalati eredmény nagy valószínűséggel maga is hozzájárul a hazai infláció régiós átlagot messze meghaladó emelkedéséhez – hangsúlyozta Palkovics Imre. Több ágazatban volt kiugró a profitnövekedés:

duplázta bruttó nyereségét az ipar, azon belül legnagyobb részben a feldolgozóipar. Tavaly a régiós átlagot jócskán meghaladó profitemelkedés volt a szállítás-raktározás területén, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban.

A kormány ezt az extraprofitot megcsapolja ugyan a különadók kivetésével, de a közjót leginkább ezek képződésének megakadályozása szolgálná. Ehhez a szakszervezeti vezető szerint elengedhetetlen

  • a piaci verseny erősítése;
  • a monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása;
  • és a monopolista árképzés szigorú ellenőrzése, féken tartása – tette hozzá Palkovics Imre.

Nem a profittal van a gond, hanem a mértékével

Rekordot döntött az infláció Magyarországon, az árak emelkedése nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Elsősorban az élelmiszerek ára nőtt jelentősen, ami a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti a legsúlyosabban.

Az egész lakosságot rendkívül érzékenyen érintő drágulás mögötti okokra eddig számos magyarázat született, több szakértő a béremelésekre, illetve a korábban alacsony bázisra, mások a nemzetközi kitettségre és egyes ágazatok nem versenyképes működésére fogták a folyamatot.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) december végén közzétett inflációs jelentésben már utalt a vállalati profit jelentős emelkedésére, ugyanakkor ennek mértékéről részleteket nem közölt a jegybank.