Ahhoz, hogy változtatni lehessen a helyzeten, először meg kell azt érteni - mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász a Transparency International Magyarország pénteki Hatékony küzdelem a korrupció ellen - jó gyakorlatok az Európai Unióban címmel megrendezett konferenciáján, ahol történelmi példákkal vázolta fel, mi vezetett ahhoz, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta - különösen a második rendszerváltás óta - egyre nő a korrupció, az ország pedig ismét visszafordult ahhoz a modellhez, amelynek legnagyobb ellenzője korábban pont a mostani miniszterelnök volt.

A nagy alku

Kapcsolódó

Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond regényei remekül bemutatják, hogy a 19. században is volt korrupció, de az egészen más volt, mint a mai, politikai által ugyanis nem szereztek vagyont, a korrupció pedig nem jutott el a legfelső szintekig. Ferenc József például Tölgyessy szerint nem tűrte, hogy a miniszterei korruptak legyenek, de Horthy Miklóst és Gömbös Gyulát sem hozták összefüggésbe a korrupcióval, Kádár János pedig - a régi magyar hagyományokat folytatva - szintén nem gyűjtött vagyont, csak trófeákat, amikor 1989-ben elvesztette a hivatalát, összecsomagolt és egy kis bőröndön várta, hogy mikor kell elmennie.

Magyarország az 1945-ös fordulattal kanyarodott el a nyugati kultúrkörtől, Tölgyessy szerint itt kezdett elválni Magyarország és Ausztria útja. Magyarországon a piacosító reformok valójában egy zsákutcába vittek, a "nagy alku" lett a magyar gazdaság szelekciójának elve, azaz nem valódi teljesítmény döntött a magyar vállalatok, vállalkozók sikeréről, hanem az, hogy milyen ügyesen vettek részt az alkuban, a hatalommal milyen eredménnyel tudtak alkudozni és milyen eredménnyel tudtak szabályt kerülni.

Zsákutcába vezetett a rendszerváltás

Ebben a szellemben jött a rendszerváltás, ami arra a hitre épült, hogy nyugati intézmények kellenek politikai és gazdasági tekintetben és akkor megnyílik Magyarország előtt a szép jövő, úgy, ahogy '45 után az összes többi országban, és Magyarország is meg tudja csinálni azt, amit több más ország, finnek, olaszok, írek. Példaként Spanyolországot említette, ahol '89 előtt volt egy demokratikus átmenet. Spanyolország az utóbbi 150 évben Magyarország alatt volt az egy főre jutó bruttó hazai termékben és korrupcióban is - jegyezte meg.

Csakhogy, míg Spanyolország 1950 és 1976 közötti 26 évben 398 százalékkal növelte a gazdaságát, addig a magyar gazdaság a rendszerváltás óta eltelt ugyancsak 26 évben csak 38 százalékot tudott bővülni. A térségben legsikeresebb két ország, Észtországban és Szlovákiában, ugyan ezen a bázison kicsit több mint 70 százalék volt. Ausztria gazdasága ugyan ebben az időszakban 329 százalékkal bővült. Vagyis összességében az egész térségben sikertelen volt a rendszerváltó kísérlet, a gyors felzárkózás lehetősége áttevődött Délkelet-Ázsiába, illetőleg lelassult a világgazdaság.

Mindezek eredményeként a magyar politika arra jutott, hogy nálunk nem vált be a nyugatos modell, a piac szegénységet és nyomorúságot hoz. Oligarchákat emelt fel, a másik oldalon meg a Kádár-korszaknál is nagyobb szegénységet hozott, nem indult be a középosztályosodás, a szélekre húz a társadalom.

A politikusok ennek láttán újra a régi "sikerrecepthez" nyúltak, megint a politikai ügyeskedés került elő, a kisvállalkozók között ismét az ügyeskedés és a lenyúlás vált a siker titkává.

A Kádár-rendszer élhetőségét a korrupció okozta (például a hálapénz), ugyanakkor nem különült el, hogy mi a jó és mi a rossz, a rossz felismerési képessége kezdett jelentősen megromlani. Ezt mutatja az összes Magyarországról szóló szám is: 70-80 százalék mondja, hogy nem lehet korrupció nélkül boldogulni - mutatott rá Tölgyessy, aki szerint ez a felismerés vezetett a Fidesznél 2010-ben a modellváltáshoz.

A bűnön keresztül jutnunk el a megváltáshoz

Mivel a nyugati úton nem lesz magyar siker, nem lesz fölzárkózás, más modellt kell keresni. Az a más modell pedig az, hogy az állam fog igazságot tenni, és az állam fogja mozgatni a gazdaságot. Újra egy hatalom által egybetartott ország lett Magyarország azzal, hogy megint felismerhetetlen, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez egy drámai kelet-európai dolog - vélekedett.

Szerinte Dosztojevszkij volt az, aki ezt a berendezkedést a legjobban értette: az alaptétel, hogy

a bűnön keresztül kell eljutnunk a megváltáshoz.

Ha az egyenes út nem volt sikeres, hát visszatérünk ahhoz, amit ismerünk, amiben otthonosak vagyunk: ismét a 100 éves alaptétel áll fenn, azaz "vegyük el a rosszaktól - a régi tehetetlen, alkalmatlan, velejéig korrupt, romlott baloldali elitektől, illetőleg a külföldiektől, a multiktól, akik minket kizsákmányolnak - és adjuk oda a jó magyaroknak". Az állam pedig teremtsen végre egy középosztályt, ha már a piac erre nem volt képes.

Erre épül az Orbán-rendszer politikája. Mindenki, aki ezen a rendszeren belül van, igazságosnak érzi ezt, míg aki kívül van, az a legszörnyűségesebb korrupciónak látja. Tölgyessy szerint ez a mostani magyar helyzetnek a végletes drámája.

Ami a nagyoknak szabad, a kicsiknek nem

Az alkotmányjogász ugyanakkor hozzátette, a kis, állampolgári korrupcióval szemben viszont a rendszer elkezdett zárni, méghozzá határozottan és egyértelműen lép fel ez ellen.

Ez a rendszer azt szereti, ha ő tesz valakit gazdaggá, sőt, erre van építve a rendszer, de azt, hogy valaki autonóm módon sumákoljon, befolyást szerezzen, azt nem.

Tölgyessy szerint a Fidesz lényegében megtörte, kiszorította vagy beállította a sorba a nagy gazdasági hatalmakat.

A rendszert az EU-források éltetik

Az alkotmányjogász szerint egészen bizonyos, hogy Magyarországon a korrupciónak az egyik legfőbb éltetője az EU-források. Minden jel arra utal, hogy az a legkönnyebben lenyúlható pénz és ezek azok amelyek a NER rendszerét is éltetik.

Szerinte látva azt, hogy az európai ellenőrző szervek hatékonysága átlagosan 40 százalékos - Magyarországon meg még alacsonyabb - teljesen logikus - főleg a nettó befizető országok szempontjából - hogy egy uniós szintű ellenőrző szerv létrehozása kívánatos és hasznos, és az is, hogy a mostani magyar rezsim számára ez elfogadhatatlan.

Sőt, Tölgyessy szerint egy, a romániai korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) hasonló intézmény felállítása sem lehetséges, mert a magyar politikai rendszer nagyon zárt és érinthetetlen. Tölgyessy szerint a rendszerváltás után felállt egy-egy független intézmény létrejötte is inkább véletlennek tekinthető.

A hatalom hozza a megértést

A korrupciós kérdések Magyarországon fegyverként, a politikai háború részeként jelennek meg most is. Ebben a berendezkedésben mindenki demokrata, mindenki dühösen ellenzi a korrupciót, addig, amíg semmilyen hatalma nincsen, ha hatalomra kerül kezd megértőbb lenni a helyzettel kapcsolatban. A korrupcióellenes ügyészség bevezetését csupa olyan erő javasolja, amelyek közelében sincsenek a hatalomnak - mutatott rá.

Mi lenne mégis a megoldás? Tölgyessy szerint az lenne az egyetlen egy megoldás, ha visszatérnénk a piaci sikereken alapuló európai megoldáshoz, ehhez viszont az az "apróság" kellene, hogy ez Magyarországon sikeres legyen, hogy a magyar társadalom is megtapasztalja, hogy van piaci úton, valódi teljesítmény alapján is elért siker, és nem csak ügyeskedéssel lehet egyről a kettőre jutni. Ehhez az állapothoz az Európai Ügyészségen keresztül el lehetne jutni, Magyarország számára jó lenne, mondta Tölgyessy, de azt is hozzátette, hogy ebbe a jelen rezsim a fent említettek miatt nem fog beleegyezni.