Jókora profittal zárták az idei első félévet a hazai bankok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első hat hónapban összesen 322 milliárd forintnyi nettó eredményt értek el, ami minimális mértékben ugyan elmarad a tavalyi rekordtól, de minden fontos mutató biztatóan alakult. A fiókok száma viszont tovább csökkent, már a 2 ezret sem éri el: egészen pontosan 1981 egység volt június végén, amelyben pénzügyi szolgáltatást nyújtottak.

Tavaly év végén még 2235, de még márciusban is több mint 2 ezer fiók üzemelt az országban, öt évvel ezelőtt pedig a 3 ezret is meghaladta a számuk. A dolgozói létszám viszont kis mértékben nőtt az idén, június végén 39822-en dolgoztak a hitelintézeti szektorban.

Kapcsolódó

Profitrekord a nagyoknál

A nagybankoknál landolt a profit döntő része, összesen 297 milliárd forintnyi nettó nyereséget termeltek, ez 3,6 százalékkal több a tavalyinál, a kis és közepes méretű hitelintézetek nyeresége viszont csökkent. Hogy a nagyoknak jól ment, az némileg meglepetés. Az OTP csoport szinten rekordnyereségről számolt be, és a hazai hitelintézeti operáció (OTP Core) féléves eredménye is javult tavaly óta.

A K&H-nál is csak az egyedi tételek nélkül számolt nettó nyereség haladta meg a tavalyi első félévit, az MKB-nál pedig bizonyos tételek elszámolása miatt feleződött meg a profit. Igaz, voltak kivételek, az Erste például növekvő nyereségről számolt be.

Pörög a hitelezés

A bankok nyereségének egyik fő forrása a kamateredmény, ami kiválóan alakult 2019-ben. Az első féléves kamateredmény a csökkenő marzsok dacára 617 milliárd forint lett, 10,4 százalékkal több a tavalyinál. A háttérben a fokozódó hitelezés áll, a lakosság és a vállalatok is nettó hitelfelvevők voltak. A háztartások 242 milliárd, a cégek 657 milliárd forinttal vettek fel több hitelt, mint amennyit visszafizettek.

A következő hónapok pedig még erősebbek lehetnek. A lakossági hitelezés rekordot döntött júliusban, jól fogytak a személyi hitelek, emellett az államilag támogatott babaváró hitel is elindult, amely miatt a következő hónapokban újabb és újabb folyósítási csúcsokra lehet számítani. A privátbankoknál a Magyar Állampapír Plusz elindítása után felpörgött a lombardhitelezés. A vállalatok is keresik a hitelintézeti forrásokat, az MNB Növekedési Hitelprogramjának új fázisában, az NHP Fixben 135 milliárd forintnyi szerződést kötöttek az első félévben.

A következő félévben a szerződéses összeg jóval nagyobb lehet, hiszen a program januárban indult, és a cégeknél a hitelbírálat több hónapot is igénybe vehet. Van is mit folyósítani, hiszen a keretösszeg 1000 milliárd forint.

Több a jutalék

Bár a lakossági bankszámláknál a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti átutalásoknál januártól eltörölték, és a kedvezményt a bankok jó része át is engedte a fogyasztóknak, a jutalékbevételek ennek ellenére nem csökkentek. A tranzakciók száma és értéke ugyanis folyamatosan nő, ennek köszönhetően a szektor 361 milliárd forintnyi jutalékeredményt ért el, ami 9,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál.

A bankok működési célú bevétele 1062 milliárd forint lett, ami 5 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kiadások ennél nagyobb mértékben, 10,6 százalékkal nőttek 713 milliárdra. A kiadások megugrása nem meglepetés, hiszen nagyon komoly fejlesztéseket kellett az idén a szektornak végrehajtania. Az egyik ezek közül az uniós PSD2 szabályozással kapcsolatos követelmények implementálása volt, de sok pénzbe kerülhetett az azonnali fizetéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítása is, még akkor is, ha végül a rendszer éles indítását jövő márciusra halasztotta a jegybank. Szintén költségekkel járhatott az új államilag támogatott termékek - például a babaváró hitel, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése - bevezetése.

Gyarapodó mérlegek

A hitelintézetek hitelállománya 12 hónap alatt több mint 11 százalékkal nőtt, és elérte a 2750 milliárd forintot. Ennek köszönhetően a mérlegfőösszege is 44343 milliárd forintra hízott. A portfóliók minősége is jobb lett, a vállalati hitelek 5,3, a háztartási hitelek 8,3 százaléka számít nem teljesítőnek, a teljes nem teljesítő hitelállomány aránya pedig 5 százalék alatt van.

A tőkehelyzet is javult, a szektor sajáttőkéje már megközelíti az 5 ezer milliárd forintot, a tőkemegfelelési mutató pedig 18,4 százalékosra nőtt.