A két hete lezajlott közgazdász-vándorgyűlésen nagy felzúdulást keltett, egyúttal az OTP részvény tőzsdei árfolyamát is a mélységbe taszította Varga Mihály pénzügyminiszter megjegyzése, miszerint a tervezetthez képest jóval nagyobb költségvetési hiány miatt intézkedésekre lehet szükség, melyek között a bankadó emelését említette egyik lehetőségként.

Nem zörög a haraszt

Ez különösnek tűnt azok után, hogy nem sokkal korábban mindenki számára elfogadható megoldást sikerült találni az extraprofitadó ügyében 2024-re, noha az eredeti ígéret szerint megszűnt volna az adónem az idei év végén. Ugyancsak szokatlan volt ezt ötletként felvetni: rendszerint nem szokták a várható ilyen jellegű intézkedéseket megszellőztetni, hanem a kormány döntése után jelentik be őket, vagy csak megjelenik a Magyar Közlönyben.

Kapcsolódó

A helyzet még izgalmasabb lett, amikor Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője még aznap jelezte, hogy nem támogatnak ilyen lépést, majd másnap Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is elvetette ezt. Miután a kormány és a kormánytagok gondosan szoktak kommunikálni, egyedi elképzeléseikről nem beszélnek, főleg, ha azok ilyen horderejűek, a piaci szereplők egyre inkább arra gondoltak, hogy ez egy jól kigondolt üzenet, ami akár a bankok puhítását szolgálhatja.

Nem a költségvetés a lényeg

Ez végül így is lett: Nagy Márton bejelentette, hogy a Bankszövetség egyetértésével a kormány önkéntes kamatplafont hirdet, vagyis a bankok maguk dönthetik el, hogy alkalmaznak-e ilyet. A mérték meghatározását nem bízták a bankokra: az újonnan kötött vállalati forgóeszközhiteleknél 12 százalékos, lakossági lakáshiteleknél 8,5 százalékos THM az elvárt érték, így nem is a kamatot, hanem a teljes hiteldíj  mutatót határozták meg. A költségvetés kiigazításáról végül nem esett szó, ezzel szemben a pénzügyminiszter alaposan megemelte a hiánycélt 3,9-ről 5,2 százalékra. 

Gondosan számított értékek

Az említett önkéntes vállalási számokhoz azt érdemes megnézni, hogy mik a piaci adatok, a jelenlegi szintek, és hogyan viszonyulnak más kamatszintekhez. Ezt értelemszerűen olyan időtávra érdemes megtenni, amelyre az adott hitelek futamideje, vagy kamatperiódusa. A lakáshitelek esetében a 10 éves kamatperiódus a leggyakoribb, de végig, 20 évre fixált kamat is előfordul. A legegyszerűbb összehasonlítási alap a 10 éves állampapír, melyet a bankok kockázatmentes befektetési lehetőségként megvásárolhatnak. Ez jelenleg 7,5 százalék, tehát a kamatplafont úgy határozták meg, hogy e fölött legyen.

A 8,5 százalék természetesen vonzóbb, mint a 7,5 százalék, csakhogy egy lakáshitelnek egyéb költségei is vannak a bank számára, ráadásul nemfizetési kockázatot is hordoz, jóllehet az ingatlan fedezetet jelent: a gyakorlatban azonban nehezen érvényesíthető és kellemetlen megoldás a kilakoltatás és az ingatlan elárverezése. A többletköltség és a többletkockázat így általában kicsit nagyobb felárat indokol a kockázatmentes hozamhoz képest, ugyanakkor ez a mérték nem feltétlenül riasztja el a bankokat: az 1 százalékpontos többletbe beleférhetnek az említett tényezők, pláne, ha az alternatíva egy esetleges bankadóemelés lehet.

Van, ahol most is elérhető

A szint nem túl irreális mivoltát az is mutatja, hogy van olyan bank, ahol más most elérhető ez a szint, igaz, hogy a többségnél még magasabb, de nem nagy mértékben. Nem kizárt, hogy egyedi alkukkal már eddig is elérhettek ekkora vagy akár alacsonyabb szintet is hitelfelvevők, miután a lakáshitelezés visszaesett, így a bankok nyitottabbak az alkura.

Kérdés, hogy milyen előnyt hozhat az intézkedés? Vélhetően a folyamat az infláció és a jegybanki alapkamat csökkenésével magától is lezajlana a következő hónapokban, a kormány ezzel gyorsítani akarja a folyamatot, nem bevárva a jegybanki kamatcsökkentéseket. Azt még nem tudni, hogy rövidtávon mennyire élénkül a hitelezés az intézkedéstől (ez lenne elvileg a cél), de a kormány kommunikálhatja, hogy a jegybankot megelőzve segített ezen kamatok csökkentésében. A szintet a kormány és a Bankszövetség havonta felülvizsgálhatja.

Forgóeszközhitel

Ami a vállalati forgóeszközhiteleket illeti: a 12 százalék nem tűnik soknak, mivel bármilyen futamidejű is a hitel, lényegesen magasabb, mint a kockázatmentes hozam. Jóllehet a jegybanki alapkamat 13 százalék, a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozama 8,13 százalék, miközben az egy éves hozam 8,63 százalék, a 3 éves 8,48 százalék. A bankok elérhető ajánlatai alapján a kamatmeghatározás rendszerint valamelyik rövidebb távú referenciakamat + 4 százalék: ehhez képest nem jelent túl nagy eltérést a 12 százalékos szint, persze itt is figyelembe kell venni, hogy nem kamatról, hanem THM-ről van szó.