Az Európai Bizottság 2016. november 4-ei határozata szerint a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól. Tekintettel az adófizetők érdekére, a jogbiztonságra, valamint a brüsszeli döntés kötelező végrehajtására, a Nemzetgazdasági Minisztérium a reklámadó módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek - olvasható a minisztérium közleményében.
A Portfolio azt is kiszúrta, hogy adóemelést rejett el a csomagban a tárca: az adó mértéke változik százmillió forintos árbevétel felett az eddigi 5,3 százalékról idén május 31-ig nulla százalékra csökken, de június elsejétől kilenc százalékra emelkedik és innentől ezen a magasabb szinten is marad.
Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, az érintettek a már megfizetett reklámadót az adóvisszatérítés szabályai szerint kérhetik vissza. Emellett a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót sem kell megfizetni.
A brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és ennek keretén belül azt is, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot - az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt -, nem kell reklámadót fizetni.
A bizottság rosszallása ellenére a törvényjavaslat legfőbb célja az, hogy az alacsony (100 millió forintnál kevesebb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük. Ezért amennyiben a parlament megszavazza, a 100 millió forintos reklámadóalap mentes lenne az adó alól. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe. További kedvező változás, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.
A kormány tehát továbbra is kiáll azon kezdeményezése mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől (Facebook, Google) is beszedhető az állami költségvetést megillető adó.