Karácsony Gergely egy fővárosi cukrászdában tartott arról beszélt, hogy pártja újraszámolta korábbi elképzeléseit. A Párbeszéd ezt megelőzően a gyerekeknek 25 ezer, a felnőtteknek 50 ezer, a várandós anyáknak pedig 75 ezer forintot ígért - írja az MTI.

A kormányfőjelölt további ígéreteket is tett, ezek között a lakhatási támogatás országossá tétele, a garantált minimumjövedelem, béremelési politika, az álláskeresési támogatás rendszerének visszaállítása és a 90 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetése is szerepelt.

Kapcsolódó

Százezreket fenyeget az időskori szegénység

A tömeges munkanélküliségnél is nagyobb problémát okozhatnak a jövőben az alacsony nyugdíjak - legalábbis a mostani szabályok alapján. Jelenleg egymillióan dolgoznak minimálbérre bejelentve, amely után 30-50 ezer forint nyugdíjra számíthatnak. Ebből kellene megélniük legalább 15-20 évig - ismertette korábban az Aegon Magyarország.

A Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta, az alapjövedelem egy új társadalmi, gazdasági berendezkedésnek lehet a kiindulópontja. Ez nem csodaszer, de nagyon sok területen vannak továbbgyűrűző hatásai - fogalmazott. Részese lehet a szegénység és nélkülözés elleni fellépésnek, emelheti a ma alacsony béreket és nyugdíjakat, és a bűnözés, az egészségügy, a munkaerőpiac területén is vannak pozitív hatásai - közölte.

Az alapjövedelem "egy forradalmi eszköz, de nem a forradalom maga", bevezetése nagyon erős szemléletváltozást és széles körű társadalmi párbeszédet feltételez - hangsúlyozta Karácsony Gergely. A bevezetés előtt népszavazást kell tartani róla, hogy legyen politikai és alkotmányos védelme is - jelentette ki.

A politikus azt javasolta, hogy ha a baloldali ellenzéki pártok nyerik a jövő évi választást, akkor 10-20 ezer fő részvételével és évi 5-10 milliárd forint ráfordítással tartsanak egy két-három éves modellkísérletet az alapjövedelemről.

A fejlett országokban elterjed nézet

Az eseményen felszólalt Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője, aki miközben az alapjövedelem lehetséges pozitív hatásait sorolta fel, a vita lényegének nevezte, hogy annak résztvevői hogyan gondolkodnak az emberről, a méltóságról és a szabadságról.

Az egyik oldalon a demokratikus humanisták, a másikon az etnikai nacionalista, fajvédő ideológiák képviselői állnak - jelentette ki. Szentpéteri Györgyi, a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöke a legnagyobb feladatnak azt nevezte, hogy a világ több pontján is vezessék be próbaképpen az elképzelést. Három lehetséges módszer létezik, az első, amikor az állam maga határozza el a bevezetést, ilyen Finnország és ilyen lehet Skócia is - közölte.

Az önkormányzati vagy a megyei szintű bevezetés rendszere Belgiumban létezik, és hasonlóra készülnek az Egyesült Államokban, Oklahomában. A harmadik lehetőség az, amikor privát szervezetek, alapítványok biztosítják az alapjövedelmet - közölte.