Most már uniós döntés van arról, hogy villanyautóboom lesz, a döntéshozók megszavazták, hogy 2035-től csak elektromos autókat lehessen forgalomba helyezni. Addig azonban még van jó sok teendő. Az elektromos autók elterjedésének az egyik gátja, hogy a legtöbb esetben drágábbak a hagyományos társaiknál és a hatótávolságuk sem ugyanaz, emellett Európa-szerte kevés az áramkút.
Beszédes statisztikát tett közzé ezzel kapcsolatban az Európai Autógyártók Szövetsége. Európában 2020-ban több mint 224 ezer áramkút volt. A legjobban felszerelt három ország közül Hollandiában közel 67 ezer, Franciaországban majdnem 46 ezer, Németországban pedig több mint 45 ezer. Ez egyben azt jelenti, hogy bár a három említett ország csak Európai Unió területének kevesebb mint negyedét - 23 százalékát - fedi le, az áramkutak 70 százaléka ezekben található.
Az áramkúthálózat kiterjedtsége pedig kézenfekvő hatással van a villanyautók piaci részesedésére: Hollandiában, Franciaországban és Németországban 11,2-25 százalékos. Ezzel szemben a legrosszabbul ellátott országokban, köztük Cipruson, Litvániában és Görögországban 0,5-3 százalék jut az elektromos autóknak a piacon. Az ACEA-statisztika szerint Magyarországon 2020-ban több mint 1200 áramkút volt elérhető, a villanyautók részesedése pedig közel öt százalékot tett ki. Az ACEA az áramkutak számát a területtel veti össze, szerencsés lenne azonban egy olyan összehasonlítás is, amely az autók és a lakosok számához viszonyítja a villanyautók részesedését és a töltőállomások számát.
Egyelőre a gazdagok játékszere
A villanyautók elterjedése és az egyes európai országok lakosságának életszínvonala között korábban egyértelmű összefüggést mutattak ki az ACEA szakértői. Az Európai Unóban 2018-ban forgalomba helyezett új autók két százaléka volt olyan, amelynek elektromos motorját a hálózatról újra lehetett tölteni. Eközben azonban az EU tagállamainak felében az ECV-k piaci részesedése akkor nem érte el az egy százalékot. Az összes ilyen országra - amelyekben tehát e határ alatt maradt a villanyautók használata - igaz volt, hogy egy főre eső GDP-jük nem érte el a 29 ezer eurót. Ebbe körbe tartozott Kelet-Közép-Európa, továbbá Spanyolország, Olaszország és Görögország is.
Ami a másik végletet illeti, azokban az országokban, amelyekben a villanyautók piaci részesedése meghaladta az összes autó 3,5 százalékát, az egy főre eső GDP magasabb volt 42 ezer eurónál. Sokan Norvégiát tekintik egyfajta benchmarknak, ahol az elektromosok aránya több mint 49 százalék a járműparkon belül, ám ebben az országban az egy főre eső GDP 73,2 ezer euró volt akkor, ami több mint kétszerese az európai átlagnak (30,6 ezer euró). Abban az évben 8 százalékos aránnyal második helyen állt Svédország, és a 6,7 százalékkal a harmadikon lévő Hollandia szintén azok közé az EU-tagállamok közé tartozik, amelyek az unió élvonalában vannak az egy főre eső GDP-t tekintve.