Sorozatban készítik a teszteket a lakásban, kertben használt eszközökről a fogyasztóvédők. Többek között túl vannak a hűtőkön, mosógépeken, most pedig független nemzetközi laboratóriumban újból megvizsgálták a mikrohullámú sütőket. A végeredményt (fizetős tartalom) pedig a tesztelőkkel együttműködő Tudatos Vásárlók Egyesülete publikálta.

A magnetron, a sugárzás és a biztonság

Kapcsolódó

A tesztben az egyszerű, sima mikrohullámú sütők mellett részt vettek a kombinált, többfunkciós berendezések is, amelyek akár a hagyományos sütőket is helyettesíthetik. A két kategória tagjait könnyen meg lehet különböztetni az ár alapján is. Előbbiek néhány 10 ezer forintba kerülnek, utóbbiaknál a 100 ezer forint feletti tartomány sem ritka. Csak olyan mikrohullámú sütőt vizsgáltak a szakemberek, amelyek átmentek a mikrohullámú szivárgásteszten, vagyis a vonatkozó (EN 60335-2-25) szabványban meghatározott határérték alatt maradt a sugárzás. Ez persze nem csak a szabvány miatt lényeges szempont, hanem azért, mert vannak, akik a sugárzás miatt mondanak le a mikróról. A neten több olyan anyag olvasható, amelyek szerint a mikrohullámú sütők károsak az egészségre és rákkeltőek lehetnek. (Ezeket a cikkeket direkt nem linkeltük be, mert téves információkat közölnek.) A tudományos, ennélfogva a hiteles források szerint a mikrózás nem okoz rákos megbetegedést, legalábbis nincs olyan tanulmány, ami ezt bizonyítaná. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világszerte kapható mikrók sugárzása nem éri el a 0,005 wattot négyzetcentiméterenként, ami a maximális engedélyezett határérték. Csak a nyitott ajtónál kellene tartani a sugárzástól, de az ajtónyitáskor leáll a hullámokat kibocsátó - cikk végén bemutatott - magnetron, így sugárzás sincs.

Miért nincsenek felsorolva a készülékek? Miért kell fizetni a tesztért?

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza évek óta publikálja a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) által ismertetett, nemzetközi laboratóriumban végzett teszteket. Az elmúlt időszakban több olvasó érdeklődött arról, hogy az adott cikkekből miért nem derül ki a tesztek konkrét eredménye, vagyis az, hogy pontosan melyik gép hányadik helyen végzett, melyik a legjobb, legolcsóbb stb. Ennek az az oka, hogy a tesztek megrendelőjének és jogtulajdonosának, a - Tudatos Vásárlók Egyesületével együttműködő - International Consumer Research and Testing Ltd.-nek (ICRT) ez az előírása. Tehát kizárólag úgy lehet megnézni a tesztek eredményeit és az alapján kiválasztani a tesztben különböző helyen végzett készülékeket, ha valaki megvásárolja. A gyártóktól független nemzetközi ICRT hálózata világszerte fizetős tesztekkel segít a vásárlóknak: egységesen kidolgozott módszertan és szempontrendszer alapján készíti a teszteket akkreditált laboratóriumokban. Egy-egy termékteszt nemzetközi szinten zajlik, amelyeket a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesz magyarul is elérhetővé és az adott termékek magyarországi árát is publikálja, ha azok megtalálhatóak a piacon. A Buksza pedig nem kap pénzt, jutalékot vagy egyéb juttatást a teszt készítőitől. Egy-egy tesztért kevesebb mint 2 ezer forintot kell fizetni, ez az összeg egy-egy háztartási gép árának a legtöbb esetben a töredéke, így, aki a független laboratóriumban vizsgált termékek közül szeretne a legjobbak közül választani és belefér a büdzsébe, azoknak érdemes a tesztet megnézniük a vásárlás előtt. A mikrohullámú sütők tesztje, amelyben összesen 154 készülék eredményei szerepelnek, innen érhető el.

A tesztben olyan nagy márkák gépei kaptak szerepet, mint a Bosch, a Whirlpool, a Sharp, az LG, a Panasonic vagy éppen a Samsung. Emellett olyan, kevésbé ismert készülékek is vizsgáztak, mint a Domo, a Selecline vagy a Balay. A tesztelők megnézték, hogy a sütők hogyan olvasztanak fel fél kiló fagyasztott darált marhahúst. Krumplipürével és fagyasztott lasagnével tesztelték a kiolvasztási és melegítési, főzési funkciót. A sütési hatékonyságot fagyasztott pizzával, sütemény segítségével nézték meg, a grillezésnél pedig csirkét használtak a tesztelők. Azt nézték, milyen egyenletesen, mennyi idő alatt végeznek a feladattal a sütők. Emellett az energiafogyasztás is beleszámított a végeredménybe, ahogy azt is, mennyire biztonságos egy-egy készülék. Utóbbira az adott választ, hogy a használat során és utána mennyire melegedett át az adott gép ajtaja és teteje, valamint felmerült-e az áramütés kockázata.

Eredmények, árakkal

A sütők maximum 100 pontot (százalékot) érhettek el, a legjobb versenyző 75 százalékkal fejezte be a tesztet. Ez egy kombi készülék, amelyért 191 ezer forintot kell adni a boltban. A második  helyen holtversenyben 74 százalékos eredménnyel egy 34 ezer és egy 33 ezer forintba kerülő sima mikrohullámú sütő végzett.

A negyedik és ötödik helyhez 73 és 72 százalék eredmény kellett, utóbbi két készülék 39 ezer, illetve 22 ezer forintba kerül. A korábbi háztartásigép-tesztekhez hasonlóan most is kiderült, hogy a legalacsonyabb árkategóriában is vannak kiemelkedően jól teljesítő készülékek. A mikrós tesztben például az 52-53 százalékos eredmény produkáló gépek ára 25-100 ezer forint között mozgott, a legdrágább, 447 ezer forintos kombi pedig csak 66 pontot gyűjtött.

Tanácsok a mikrózáshoz élelmiszer-biztonsági szakértőktől

Aki pedig már megvette a készüléket, annak érdemes pár dologra figyelnie. Az élelmiszer-biztonsági szakemberek szerint a következőkre:

  • A mikrók forgótányérját rendszeresen kell tisztítani, emellett a melegítésnél érdemes fedőt használni.
  • Ahhoz, hogy a mikrós ételmelegítésnél a káros baktériumok elpusztuljanak legalább 74-75 fokosra kell melegíteni az ételt. A mikrohullámú sütő jellemzője az egyenetlen hőkezelés, ezért addig kell mikrózni az ételt, hogy minden részében 75 fokos legyen a hőmérséklet. Ezt kézi ételhőmérővel lehet ellenőrizni, ha nincs ilyen, akkor a lényeg, hogy jól felforrósítsuk az étel. Majd a mikróból vegyük ki, és hagyjuk egy kicsit hűlni. Persze arra is figyelni kell, hogy ne szárítsuk ki az ételt. (A mikrohullámú sütőben való melegítés nem feltétlenül fejt ki a főzéssel vagy sütéssel azonos hatást, ugyanis a melegítés során eltelt rövid idő és hőmérséklet nem képes elpusztítani a mikrobákat. Ezért az ételt érdemes többször átkeverni és újra felmelegíteni.
  • Fontos, hogy a megmaradt ételt - miután kihűlt - 2 órán belül a hűtőbe kell tenni és 4 fokon kell tárolni. Sekély edényben gyorsabban hűl ki az étel.
  • A mikróba fémből készült vagy fémet tartalmazó edényt nem szabad tenni, mert tönkreteszi a gépet.
  • A műanyagból készült edényekkel is vigyázni kell. Csak olyan műanyag edényben szabad ételt mikrózni, amely erre alkalmas. Ezt jelölni szokták a műanyag edényeken. A független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakértői szerint ez azért fontos, mert a nem megfelelő edényből a mikrohullámú energia hatására káros molekulák kerülhetnek át az élelmiszerbe, szaknyelven ezt migrálásnak hívják. A migráció sebessége pedig erősen függ a hőmérséklettől, azzal együtt exponenciálisan nő. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az adott műanyagból készült edény jó-e a mikróba, akkor válasszunk üvegből vagy kerámiából készült edényt.

Egy kis mikrotörténet

A mikrohullámú sütő egyébként egy véletlennek köszönheti a karrierjét, legalábbis annak a kezdetét: Percy L. Spencer amerikai mérnök ugyanis 1946-ban egy úgynevezett magnetroncsővel egy radaralkatrészt készített a laborjában, ahol volt egy sima csokoládé.

Amikor a csoki az egyik mikrohullámokat kibocsátó készülék mellett volt, akkor megolvadt. Így derült ki, hogy a mikrohullámú sütők legfontosabb alkatrésze, a hullámokat kibocsátó magnetron képes felmelegíteni az élelmiszerekben lévő vizet és zsírt.