Bár a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt az elmúlt két év autópiaci statisztikáiból egyelőre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni – a kereslet és a kínálat teljesen felborult –, részben a már rengetegszer említett ellátási problémák, mint a chiphiány miatt. Azonban így is látszódnak elmozdulások, amelyek azt mutatják, hogy a piacon a hagyományos meghajtású autókkal szemben a modernebb megoldások iránt érdeklődnek a vásárlók.
Benzinesek, lágy hibridek, konnektoros hibridek és a villanyosok
Az európai piacon évek óta egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az újautó-piaci tortából a villanyautók, a konnektorról tölthető (plug-in) és a sima hibridek, miközben a hagyományos dízel- és benzinmotorral szerelt társaik aránya csökken. Az idei második negyedévben az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) statisztikái szerint az uniós piacokon forgalomba helyezett új autók 38,5 százaléka volt benzines, 17,3 százalékuk gázolajos, szemben az egy évvel korábbi közel 42, illetve 20,2 százalékos aránnyal. 2019 második negyedévében jóval nagyobb volt a részesedésük, akkor a benzinesek az új autók közel 60 százalékát, a dízelek pedig több mint 31 százalékát adták.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.A friss – idei második negyedéves adatok szerint – a hibridek aránya már meghaladta a 22 százalékot, ezzel pedig megelőzték a dízeleket. Fontos azonban, hogy az ACEA-adatok valamennyi hibridet ide sorolják, azaz a full vagy lágy hibrideket is, utóbbiaknál – ahogy arról a korábban a Totalcar részletesen írt – az elektromos rendszer induláskor és gyorsításkor segítenek, amitől valamivel nyomatékosabbnak érezheti a sofőr az autót, de legfeljebb minimális csökkenést tapasztalhatunk a károsanyag-kibocsátásban vagy a fogyasztásban.
Ellentétben a full hibridekkel, amelyek belső égésű motor mellett egy (vagy több) villanymotor is dolgozik. Az energiát akkumulátor tárolja, de nem kell töltéssel a foglalkozni, az energiatárolást, -felhasználást és -visszatermelést megoldja az autó magának. Tisztán elektromos üzemben nem igazán, vagy csak minimális távokon használhatók, viszont városi araszolgatáskor az idő nagy részében a villanymotor dolgozik, csökkentve a károsanyag-kibocsátást és a fogyasztást.
Az ACEA-adatokból látható az is, hogy a tisztán elektromos autók részesedése majdnem 10 százalékra, a konnektorról tölthető hibrideké 8,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 7,5, illetve 8,4 százalékról. 2019-ben a villanyautók aránya egyébként mindössze 2,4 százalékos volt, a hibrideké 5,1 százaléknál járt. A konnektoros hibridek tudnak elektromosan közlekedni és a hagyományos motorral, sokan azért választják ezeket, mert nem kell foglalkozniuk a hatótávval, ami az elektromos autóknál kulcskérdés.
Melyiket szeretnék?
A tényleges statisztikai adatoktól azonban eltérő eredmények adódtak, ha az autósok szabadon választhatnának a különböző autók közül. A magyarok 33 százaléka választana hagyományos motorral szerelt új autót – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által idén nyáron készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. "Milyen autót választanál, ha szabadon dönthetnél?" – erre a kérdésre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek.
A hagyományos motorral szerelt autók az egy évvel korábbi, teljesen azonos kérdéssel készült felmérésben még 23 százalékos arányt képviseltek. A jelentős, 10 százalékpontos növekedésben jó eséllyel szerepet játszik, hogy az üzemanyagokra hatósági ár van érvényben, így jóval a piaci ár alatt, 480 forintért tankolhatnak a magánszemélyeknél lévő kocsik. Igaz, a magánkézben lévő hibridekre is érvényes a hatósági ár, ám ezek jellemzően drágábbak, a hagyományos társaiknál. (A tavalyi felmérés részletes eredményeit itt lehet megnézni.)