A dolgozóknak és a cégeknek is jól meg kell fontolnia, milyen legyen a jövő évi béren kívüli juttatások rendszere, milyen új elemeket adjanak és miért, illetve, hogy az eddigiek jók voltak-e és mit kellene helyettük nyújtani - jelentette ki Fata László, a CafeteriaTrend ügyvezetője, a Cafeteria workshop eseményen.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) rendezvényén példaként elhangzott: a VDSZ kötelékébe tartozó alkalmazottak összesen 34 cafeteriaelem közül választhatnak (a teljes, elérhető kör ennél még nagyobb lehet), ez pedig igencsak nehéz választás elé állítja a cégeket.

Egészen új dolgok köre lesz kedvező

Különböző időpontokban elég komoly változások lépnek életbe: a rendszerbe új elemek kerülnek bele, miközben több meglévő és népszerű elem használata kedvezőtlenebbé válik - ismertette Fata.

Számos béren kívüli juttatás után - amelyet az idén még csak 34,51 százalékos szja-teherrel sújtanak - jövőre már 49,98 százalékos mértékben kell adózni. Így drágább lesz cafeteriaelemként alkalmazni a helyi bérletet, értékhatár nélkül a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, illetve bármely ajándékutalványt. Havonta a minimálbér 50, illetve 30 százalékáig az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás szintén a 49,98 százalékos adózási sávba kerül (a korlátlan kiadás kérdéséről még nem született döntés).

Egyes elemeknél megmarad az eddigi 34,51 százalékos közteher, azonban e juttatások köre szűkül. A Széchenyi pihenő (Szép) kártya a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel adható ki, valamint lehetőség lesz 100 ezer forint értékig készpénz kifizetésére is ezen adósáv mellett. E két juttatásra azonban egy limit is vonatkozik majd: a versenyszférában évi 450 ezer forint, a közszférában 200 ezer forintig lesznek adhatóak.

A bölcsődei mellett jövőre már adómentes lesz az óvodai támogatás, bizonyos limitig az új mobilitási célú lakhatási támogatás, amelybe beletartozik a munkásszállás. Nem sújtja közteher a lakáscélú támogatást, valamint a - például megbetegedéshez köthető - kockázati biztosítást sem, havonta a minimálbér 30 százalékáig.

Az eddigi 9 forint/kilométer helyett jövőre kilométerenként már 15 forintig lehet elszámolni az üzemanyagköltségeket. Szintén adómentesen biztosíthat a társaság egészségügyi szolgáltatásokat a dolgozóknak - az erre vonatkozó a kormányrendelet, azonban még nem érkezett meg.

Pluszfeladat lenne a cégeknek

Várhatóan elterjed a kedvező adózású készpénzfizetés lehetőség: ez azonban célzott felhasználásra nem alkalmas - mondta Fata. A munkáltatói célok elérése - például a dolgozók kipihentsége, egészsége - nehézkesebbé válik. Kemény dolga lesz a "gondoskodó attitűdű" munkáltatóknak: számukra nagy érvágás lesz az egészség-és nyugdíjcélú elemek növekvő terhe.

Komoly feladat lesz a munkavállalói és munkáltatói oldalról egyaránt a szabályok és a juttatások céljának meghatározása. Újra kell számolni a forrásokat és újratervezni a kínálatot. A cafeteria átstrukturálásánál fontos lesz arra figyelnie a cégeknek, hogy mennyi az az érték, amelyet a dolgozók soknak éreznek. A váltás akár kevesebbe is kerülhet, miközben a dolgozók mégis boldogabbak lehetnek tőle. Az új rendszerben nehézség lesz, hogy meg kell tanítani a dolgozókkal, hogyan költsék el a juttatásokat, amelyeket érdemes megtölteni tartalommal. Így például egy huszonéves dolgozó nem biztos, hogy felismeri, hogy a kulturális belépőt akár zenei fesztiválokra is lehet költeni.

Az új cafeteriaelemekben két fő irány jelenik meg: a családi, illetve munkavállalói mobilitást célzó juttatásoké. Utóbbi esetében azonban figyelni kell a szabályozásra: így a lakhatásnál új definíciók jelennek meg, például megszűnik a félszoba fogalma. Ami nagyon fontos, hogy a jó, cégre szabott juttatásoknak nem feltétlenül a mérsékelt adóteher a fő előnye.

Ez már a veszett fejsze nyele

Mikro-, kis- és középvállalkozói szinten lényegében lehetetlen elvárni, hogy a cafeteriaelemeket tudatosan alakítsák át - kontrázott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Így várhatóan nagyon sok olyan cég lesz, ahol rosszul, a hatékonyság és a dolgozói előnyök rovására változik majd a rendszer.

Milyen szempontból fontos a vállalkozók számára a cafeteria? A három fő prioritás az étkeztetés, a pihenés, illetve az öngondoskodás. Ezeket az Erzsébet-utalvány, a Szép-kártya és a pénztári-hozzájárulások eddig kielégítették. A jövőben is bőven elegendő lenne 3-5 féle cafeteriaelem, a 35 helyett.

Dávid a százezer forintos készpénzesítést - amely szerinte a zsebbe adott fizetéskiegészítés alternatívájaként jelenik meg - kifejezetten károsnak tartja, hiszen egyrészt a "rendes" fizetéssel ellentétben ez még nyugdíjalapot sem képez, másrészt pedig nem csak a munkáltatói törekvések, de az egyes ágazatok, kkv-k célzott támogatására is alkalmatlan.

Az étkezési utalvány adóterhe 2011-ben még 19,4 százalék volt, ami a bérteherhez képest 10 százalékpontos nyereséget jelentett. Jövőre ennek szja-terhe már 49,98 százalékos lesz. Miért alkalmazná bármelyik cég ezt, amikor még a bérteher is kisebb ennél - tette fel a költői kérdést.

A munkáltatók a szakszervezetekkel azonos állásponton álltak a cafeteriatárgyalásokon. Így közösen javasolták például az egyszerű, fogyasztásösztönző, háromelemes cafeteriát, illetve azt is, hogy jelenjen meg prioritásként az élelmiszer-vásárlás is. A kormányoldal azonban lesöpörte indítványukat.

Tudomása szerint Orbán Viktor miniszterelnök egészében ellenzi a béren kívüli juttatások rendszerét, ám inkább az adókulcsokkal variál, mert az adó- és járulékrendszer megújítását nem óhajtja felvállalni. A kormány cafeteriafronton a csendes pusztítás eszközét választotta - fogalmazott Dávid.

A munkáltatók támogatása nélkül nincs nyugdíj

A 2016 tavaszi módosítással - a kedvezményes adókulcs megszüntetésével. jelentősen visszavágják az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. A szervezet felmérése szerint a nyugdíj-és egészségcélú előtakarékosságban, az egyéni számlák befizetéseinek 26 százaléka munkáltatói támogatás. A befizetés arányt nézve körülbelül 35 százalékos a munkaadói részvétel az egészségpénztári díjbefizetéseknél, míg a nyugdíjpénztáraknál már 58 százalékot tesz ki a vállalatok hozzájárulása.

A számlatulajdonos munkavállalók 17 százaléka viszont egyáltalán nem pótolná befizetéseit, amennyiben ez a cafeteriaelem kiesik. A munkáltató befizetések elapadásával ugyanakkor az egyéni befizetések is csökkenhetnek, ezzel a pénztárak működése veszélybe kerülhet (A hazai nyugdíjpénztárak jelenleg mintegy 1100 milliárd forintnyi megtakarítást kezelnek).

A nyugdíj-előtakarékosság ösztönzésében a munkáltatók szerepe elengedhetetlen. A kormány így szembemegy a nemzetközi trenddel, amely a nyugdíjkasszára nehezedő súly csökkentését célozza. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer mellett a következő generációk csökkenő nyugdíjakkal számolhatnak, amelyet a mostani döntés szinte borítékolna.

A döntés életbe lépése óta, az ÖPOSZ törekszik, a felvilágosításra, több szervezettel és szakmai fórumon igyekszik párbeszédet folytatni, illetve lobbizik a kormányzatnál. Úgy látja, eddig részsikereket tudtak elérni. Sajnos a döntéshozókat információ és tudáshiány jellemzi ezen a téren és nincsenek tisztában döntéseik kifutásával sem. Így eléggé nehézkes az öngondoskodás érdekében tárgyalni - fogalmazott Kravalik. A hallgatóságtól elhangzott bírálatok szerint azonban a szervezet túlzottan visszafogottan reagált, a korábbi rendszer lebontására és kevés szakmai anyaggal állt elő.

A bérek biztosan növekedni fognak

A szakképzett munkaerő hiánya jelenleg a termelést legsúlyosabban akadályozó tényező, a dolgozóhiány 2015 derekától ugrott meg jelentős mértékben - figyelmeztetett előadásában Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója. A cég 1987 óta készített éves felmérése szerint 2000-ben még a válaszadók 5-10 százaléka mondta ezt, idén azonban már a válaszadók 50-60 százaléka számára ez volt a legfőbb panasz. Ilyen magas arányra történelmi távlatokban nem volt példa.

A munkatermelékenységhez képest azonban még mindig lemaradásban van a magyar gazdaság a béreknél, ráadásul uniós összevetésben a magyar dolgozók munkaideje hosszabb az átlagnál. Az egy munkaórára jutó hozzáadott érték alapján a hazai dolgozók 60-65 százalékát adják az EU-átlagnak, miközben az egy főre jutó összes bérjellegű költség 56-57 százaléka az uniósnak. A válság előtti utolsó év óta az EU-ban jobban nőttek a bérek mint nálunk - mondta Palócz.

Az adóhatóság 300 ezer vállalatra kiterjedő adatai alapján azonban óriási különbségek vannak egyes vállalattípusok között a termelékenységben: a külföldi és belföldi tulajdon között nagyon erős a vízválasztó. Még a külföldi mikro- és kisvállalatok termelékenysége is nagyobb, mint a legjelentősebb, illetve az egy főre jutó hozzáadott értéket alapján a legjobb magyar tulajdonú cégeké. Van körülbelül 200 külföldi nagyvállalat, amely óriási mértékben meghatározza az átlagtermelékenységet - így az átlag igencsak torz képet mutat.

A közgazdász szerint a hazai fizetések leképezik ezeket a különbségeket. A külföldi tulajdonú vállalatok bérelőnye körülbelül 50 százalék, amely azonban kisebb, mint a termelékenységi előnyük. A cégek nagyobb részének termelékenysége mélyen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, így, ha a bérek drámai mértékben növekedésnek indulnak, akkor nagyon erőteljes átrendeződést okozna a gazdaságban! E folyamat akár jótékony is lehet, ha nem drasztikusan történik.

Két éve gyorsan nőnek a fizetések Magyarországon, a Kopint-Tárki szerint ez a jövőben is erőteljesen folytatódik.. Mindez azonban csak arra lesz elég, hogy csökkentse az elvándorlás mértékét, külföldről azonban nem fog sokakat visszacsábítani. Palócz szerint ugyanakkor a versenyképesség szempontjából rendkívül hátrányos, hogy a legalacsonyabb bérezésű dolgozóknál Magyarországon, az EU-átlagához képest mintegy 10 százalékkal magasabb (körülbelül 50 százalék) az adóék nagysága az átlagbérnél. Ezzel a régió összes országát lekörözzük.