Miközben a gazdasági sajtóban tart a vélemények ütköztetése a vállalati hitelkamatok árazásának újragondolásáról, a kormány és a Magyar Bankszövetség a probléma megoldására koncentrált, aminek eredményeképp a bankok újabb vállalást tettek.

E szerint február 1-től a pénzintézetek 3 hónapon keresztül csak olyan új változó kamatozású vállalati forint hitelszerződéseket kötnek, amelyek esetében a hitel kamatát meghatározó bankközi referenciakamat, a BUBOR szintjén nyújtják a hitelt és nem alkalmaznak a kölcsönök esetében bevált felárat.

A referenciakamat megmutatja, hogy mi az a piaci kamatszint, amelyen a bankok biztonságosan ki tudnák helyezni máshova is feles pénzeiket, a kamatfelár a hitel kamatának az a része, ami a bank költségeit, a hitelnyújtás kockázatát és persze a hitelnyújtás nyereségét hivatott elsősorban fedezni. 

Hat hónapig felár-mentesen

A mostani megállapodásban a bankok azt vállalták, hogy a következő hetekben kötött szerződések esetében a kamatszint az aktuális BUBOR értékkel egyezik meg.

A felárat az érintett bankok a február 1. és április 30. közötti időszakban megkötött új szerződések esetében ideiglenesen nem számítják fel.

Ez a vállalás a szerződésben szereplő összeg folyósításától számított 6 hónapig érvényes, onnantól azonban a bankok ismét jogosultak lesznek a hitelkamatban a banki ügyfélminősítés alapján megállapított felárat felszámítani a kölcsön hátralévő futamidejére. 

A megoldást jó eséllyel az 1, a 3 és a 6 havi BUBOR-hoz kötött hitelekhez alkalmazzák majd a bankok, ami azt jelenti, hogy 1-6 kamatciklusra lesz érvényes. A hosszabb kamatciklussal rendelkező, például a 12 hónapos BUBOR-hoz kötött hitelek esetében kevésbé valószínű, hogy a bankok beengednék ezt a konstrukciót a szerződésekbe, de a változó kamatozású kölcsönök döntő része amúgy is az 1 és 3 hónapos BUBOR-hoz kötődik.

A megállapodás nem tartalmaz hiteltípus szerinti bontást, így az új folyószámla-, forgóeszköz és – amennyiben a folyósítás az idei évben megkezdődik –, akkor a beruházási hitelekre is érvényes lesz futamidőre való tekintet nélkül.

Bőven 10 százalék alatti kamat

Miután a vállalati hitelpiacon a banki kamatfelárakat a 2013 óta az MNB Növekedési Hitelprogramjának (NHP) megjelenése óta alapvetően az ottani feltételek határozzák meg, a vállalati bankolásban 200-250 bázispontos, rosszabb hitelminősítéssel bíró kölcsönigénylők esetén 3-4 százalékpontos maximum felárak a jellemzőek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési statisztikái szerint a vállalatok 2023 novemberében átlagosan 12,87 százalékos kamaton kaptak kölcsönt, miközben a hónap végén a 3 hónapos BUBOR értéke 10,7 százalék volt. 

A mostani vállalás azt jelenti a hétfői BUBOR értékek alapján, hogy az induló ügyleti kamat 1 hónapos kamatciklus esetén 9,98 százalék, a 3 hónapos BUBOR-hoz kötött hiteleknél 9,3, a 6 hónapos bankközi kamatlábhoz kötött hitelek esetében pedig 8,85 százalék lehet.

A 6 hónapos felár-mentesség jó eséllyel kitart addig az ideig, amíg a referenciakamatok összezárnak. Mint emlékezetes, a múlt héten megindult szakmai vita középpontjában az állt, hogy a banki hitelek szempontjából meghatározó 3 hónapos BUBOR kamata és az azonos lejáratú Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama lényegesen szétvált – amire az elmúlt 20 évben nem volt példa.

Felpörögnék a hitelezést

A vitában felvetődött, hogy – hasonlóan a lakossági jelzáloghitelekhez – a vállalati hitelek esetében is legyen alternatívája a bankközi hitelek kamatbázisának: ott a BIRS alapú hitelek mellett is állampapírpiaci átlaghozamhoz kötik a kölcsönöket. A vita ugyanakkor félrement, egyes értékelések arról szóltak, hogy a lakossági hitelezésben is változtatna a kormányzat, pedig erről nem volt szó.

Ugyanakkor a bankok azt jelezték, hogy a vállalati változó kamatozású hitelezésben inkább az eddigi gyakorlathoz tartanák magukat. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott tárgyaláson ők is elismerték, hogy a két alapvető referenciakamat között szétválás történt. A jelenlegi helyzet ahogy a piac és a kormány, úgy a bankszektor számára is kedvezőtlen környezetet teremtett: a magas kamatok miatti alacsonyabb hitelkeresletet és beruházási aktivitást.

Az elmúlt év első 11 hónapjában a folyósított vállalati forinthitelek 64 százaléka fix kamatozású volt, mivel a magas hitelkamatok miatt a vállalatok lényegében csak támogatott forinthitelt tudtak felvenni.

A Bankszövetség a kamatszétválás kezelése érdekében felvetette, hogy a bankok önkéntes csatlakozása alapján vállalnák, hogy a vállalati ügyfelek számára a forint alapú piaci hiteleket átmeneti időszakra „akciósan” kínálják, ami így a gyakorlatban akár 200-400 bázispontos érdemi hitelkamatcsökkentést jelenthet.

Áprilisban megszűnhet a vállalati kamatstop

A mostani megbeszélésen a felek áttekintették a kis- és középvállalati kamatstop kivezetésének kérdéskörét is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, erre csak úgy kerülhet sor, hogy senkinek sem növekedhet a törlesztőrészlete.

A jelenlegi folyamatok alapján a piaci kamatvárakozásoknak megfelelően áprilisig a referenciakamatok 8 százalék alá csökkenhetnek, ami a kamatstop szabályozásában rögzített kamat alatti szint. Ez azt jelenti, hogy a kivezetés senkit sem érintene hátrányosan. Így tarthatónak tűnik a kormány azon szándéka, hogy a 2024. április 1-jével lejáró KKV kamatstop intézménye nem kerül meghosszabbításra.