A magyar kormány az elmúlt években rendszeresen hangoztatta, hogy emelnie kell a cigaretta jövedéki adóját, mivel az nem felel meg az európai uniós minimumkövetelményeknek. A nemrég közzétett 2020-as adócsomagból pedig kiderült az is, hogy 2021-ig további jelentős emelések várhatók.

Adóminimum valóban létezik, az Európai Unió úgy rendelkezik, hogy a cigaretta jövedéki adójának

Kapcsolódó

  • legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
  • el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  • vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

Ennek a feltételnek szinte minden európai uniós ország megfelel, a legfrissebb 2019 márciusi adatok alapján Bulgária és a Magyarország a kivétel. Az Európai Bizottság (EB) januárban fel is szólította hazánkat, hogy ezen változtasson. Időnk egyébként volt bőven, más tagállamokhoz hasonlóan a bizottság Magyarország számára is engedélyezett egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, hogy teljesíteni tudja a követelményt, azonban a cigarettára kivetett jövedéki adó a minimális küszöbérték alatt maradt.

Nem volt ez mindig így

A fenti számokat az Európai Unió egy 2011-es direktívában fektette le és 2014 januárjáig még a jelenleginél alacsonyabb értékeket határoztak meg. Akkor a minimális adó mértéke 64 euró volt, legalább 57 százalékos aránnyal, amely alól 101 eurós adómértékkel (szintén 1000 szálanként) lehetett "kibújni". Mivel az Európai Bizottság a 2014 utáni időszakra is készült, már 2011-ben megnevezte azokat az országokat, amelyeknek emelniük kéne az adójukat. Ebbe a csoportba tartozott Magyarország is.

2011-ben egyébként az akkori feltételeket teljesítettük. Ezer szál cigaretta átlagosan 30 279 forintba került itthon (ez egy akkor még 19 szálas dobozra vetítve 575 forintnak felelt meg). A jövedéki adó az év közepén 9750 forint volt és a súlyozott ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint. A 2011 júliusi állapot szerint átlagosan 18 350 forint volt az adó mértéke, amely a 273,85 forintos euróárfolyamnak köszönhetően 67 euró volt. A minimumszintet így teljesítettük, míg az adó az ár 60,88 százalékát tette ki, így ezt is kipipálhattuk.

A cigaretta jövedéki adójának változása
Fix (forint)
százalékminimum (forint)
2011. augusztus 28.9 75028,418 080
2011. november 1.10 55028,419 530
2012. február 1.11 5003021 100
2012. július 1.11 9003122 300
2012. december 1.12 5003124 920
2015. április 1.15 7002528 000
2016. szeptember 1.15 7002528 400
2017. január 1.16 2002528 800
2017. július 1.16 2002529 200
2018. szeptember 1.17 20024,530 200
2019. január 1.18 2002431 200
2019. július 1.19 20023,532 200
2020. január 1.20 5002333 500
2020. július 1.21 50022,534 500
2021. január 1.22 8002235 800
.
Forrás: NAV

2012-ben aztán több lépcsős jövedékiadó-emelés következett, miközben az áfa is nőtt két százalékponttal. Ez már éreztette hatását az átlagárakban: ezer szálra vetítve 18 százalékos növekedést kellett elszenvedniük a dohányosoknak, az ár 35 900 forintra emelkedett (682 forint dobozonként). A forintgyengülés ott jelentkezett, hogy az átlagár euróban számolva csak 10 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Mivel azonban a jövedékiadó-emelés mértéke még ezt is túlszárnyalta, 2012 nyarára a korábbi 60,9 százalékos arány 64,1-re emelkedett, sőt a csúcsot 2013 januárjában sikerült beállítani 65,8 százalékkal, pedig akkor a cigaretta átlagára már majdnem 39 ezer forint volt (741 forint dobozonként).

Jött a fordulat

Nem sokáig tartott azonban ez a kényelmes állapot, ugyanis fél évvel később már 41 840 forintba került a cigaretta (dobozonként 795 forint), és az arány is 60,9 százalékra csökkent.

Ismert, hogy ekkoriban lépett életben a trafiktörvény és a kiskereskedelemben a korábbinál sokkal magasabb, 10 százalék feletti árrést engedett a kormány. 2014 nyarán az Európai Bizottság adatai szerint ezer szál cigaretta már 50 511 forint volt, vagyis dobozonként 960 forint, a változatlanul hagyott jövedéki adó pedig ennek már csak az 55,75 százalékára volt elég.

A következő adóemelési ciklus kezdetére 2015 áprilisáig kellett várni, de ez igen visszafogott volt, így 2017 elejére, amikor elvileg teljesítenünk kellett volna a követelményeket, ott tartottunk, hogy 54 753 forintos cigarettaár (kb. 1040 forint dobozonként) mellett a jövedéki adó 54,6 százalék volt.

Azóta a cigaretta drágulása a korábbinál sokkal mérsékeltebb lett, 2019 márciusában 55 936 forintot kellett fizetni átlagosan ezer szálért, amely - immár 20 szálas - dobozzal számolva 1119 forint. Ehhez akkor 56,54 százalékos adószint tartozott és bár az Európai Bizottság azóta nem tett közzé frissebb számokat, a most júliusi adóemelés miatt jelenleg ennél valamivel magasabb számmal lehet kalkulálni.

A kormány adócsomagjából tudjuk azt is, hogy 2021 elejére a jövedéki adó 22 800 forint lesz ezer szálanként, plusz az ár 22 százaléka, de minimum 35 800 forint.

Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország is azon uniós országok közé fog tartozni, amelyek nem a százalékos kritérium teljesítését vállalják, hanem elérik a 115 eurós szintet.

A jövedéki adóval kapcsolatban két kérdést tettünk fel a Pénzügyminisztériumnak:

  • Miért várt a kormány 2015 tavaszáig a következő jövedékiadó-emeléssel a 2013 előtti több lépcsős módosítás után?
  • Miért nem volt nagyobb ütemű az elmúlt évek emelése, elkerülve, hogy idén januárban az Európai Bizottság felszólító levelet küldjön hazánknak?

A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az eredendő probléma vélhetően a kiskereskedelem átalakítása lehetett, ugyanis a dohányosoknak "el kellett tartaniuk" a frissen koncessziót nyert trafikosokat, akik a korábbinál magasabb árréssel dolgozhattak - majd jöttek a további szereplők, mint például a dohánybolt-ellátó.

Könnyen lehet az is, hogy a kormány úgy számolt, ha a drágulással lépést tartva emeli a jövedéki adót, az úgy lesokkolja az embereket, hogy tömegével kerestek volna alternatív megoldásokat (pl. feketepiac) és a trafikok nem tudtak volna elegendő profitot termelni. Akármi is volt a kormány célja, az eredményt minden dohányos érezhette a pénztárcáján.

Nálunk drágult messze legnagyobb mértékben a cigaretta

Az Európai Unióban nem találni még egy olyan országot, ahol a cigaretta olyan mértékben drágult volna, mint Magyarországon 2011 és 2018 között. Saját valutában számolva itthon 84,7 százalékos volt az áremelkedés, a második helyen álló Észtországban 61, Romániában pedig 55,5 százalékos. 2011 óta egyébként minden európai uniós országban drágult a cigaretta, a legkisebb mértékben Bulgáriában (14,1 százalék), Dániában (16 százalék) és Olaszországban (16,1 százalék).

A bérekkel korrigálva

Miután az Európai Unióban Magyarországon volt az egyik legnagyobb az átlagbér-növekedés üteme, ezzel korrigálva a cigaretta árának növekedését, egy kicsit szebb a helyzet, de Magyarország még mindig hatodik azoknak az országoknak a listáján, ahol a dohányosok a legrosszabbul jártak anyagilag az elmúlt 8 évben. (Ráadásul - egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy - az átlagbér-statisztika több sebből vérzik, és a magyarok többségének nem nőtt a jövedelme 60,3 százalékkal 2011 és 2018 között.)

Nem drága a magyar cigaretta, mégsem futja sokra belőle

Nominálértéken nézve Magyarországon nem különösebben drága a cigaretta, bár a régiós országok többségében olcsóbban hozzá lehet jutni egy dobozhoz. A 2019 márciusi adatok szerint, amikor itthon átlagosan 1119 forint volt egy doboz, akkor

  • Bulgáriában 829 forint,
  • Szlovákiában 1045 forint,
  • Lengyelországban 1052 forint,
  • Horvátországban 1081 forint,
  • Romániában pedig 1099 forint volt az ára.

Ezzel szemben Nyugat-Európában sokkal drágább ez a passzió:

  • Írországban 3673 forint,
  • Nagy-Britanniában 2832 forint,
  • Franciaországban 2513 forint,
  • Németországban 1821 forint,
  • Ausztriában 1538 forint egy doboz cigaretta a súlyozott átlagárral számolva.

Ha viszont azt nézzük, hogy az átlagbérből hány szálra futja az egyes országokban, akkor Magyarország 49 ezer szállal a harmadik legrosszabb helyen áll, csak Románia és Bulgária áll mögötte. A következő ábrán ezt látható összevetve a 2011-es helyzettel.

Ki a hibás?

Tényszerűen igaz tehát, hogy a jövedéki adót azért kell emelni, mert az Európai Unió előírt egy minimumkövetelményt, az elmúlt évek tendenciájából inkább az rajzolódik ki, hogy még most, sőt 2021-ig is csak a kormány által generált jelentős áremeléssel próbáljuk meg tartani a lépést.