Kevés helyen szúrtak ki a dohányosokkal úgy, mint a magyar kormány tette itthon

A magyar kormány az elmúlt években rendszeresen hangoztatta, hogy emelnie kell a cigaretta jövedéki adóját, mivel az nem felel meg az európai uniós minimumkövetelményeknek. A nemrég közzétett 2020-as adócsomagból pedig kiderült az is, hogy 2021-ig további jelentős emelések várhatók.

Adóminimum valóban létezik, az Európai Unió úgy rendelkezik, hogy a cigaretta jövedéki adójának

• legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
• el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  
• vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

Ennek a feltételnek szinte minden európai uniós ország megfelel, a legfrissebb 2019 márciusi adatok alapján Bulgária és a Magyarország a kivétel. Az Európai Bizottság (EB) januárban fel is szólította hazánkat, hogy ezen változtasson. Időnk egyébként volt bőven, más tagállamokhoz hasonlóan a bizottság Magyarország számára is engedélyezett egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, hogy teljesíteni tudja a követelményt, azonban a cigarettára kivetett jövedéki adó a minimális küszöbérték alatt maradt.

Nem volt ez mindig így

A fenti számokat az Európai Unió egy 2011-es direktívában fektette le és 2014 januárjáig még a jelenleginél alacsonyabb értékeket határoztak meg. Akkor a minimális adó mértéke 64 euró volt, legalább 57 százalékos aránnyal, amely alól 101 eurós adómértékkel (szintén 1000 szálanként) lehetett "kibújni". Mivel az Európai Bizottság a 2014 utáni időszakra is készült, már 2011-ben megnevezte azokat az országokat, amelyeknek emelniük kéne az adójukat. Ebbe a csoportba tartozott Magyarország is.

2011-ben egyébként az akkori feltételeket teljesítettük. Ezer szál cigaretta átlagosan 30 279 forintba került itthon (ez egy akkor még 19 szálas dobozra vetítve 575 forintnak felelt meg). A jövedéki adó az év közepén 9750 forint volt és a súlyozott ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint. A 2011 júliusi állapot szerint átlagosan 18 350 forint volt az adó mértéke, amely a 273,85 forintos euróárfolyamnak köszönhetően 67 euró volt. A minimumszintet így teljesítettük, míg az adó az ár 60,88 százalékát tette ki, így ezt is kipipálhattuk.

2012-ben aztán több lépcsős jövedékiadó-emelés következett, miközben az áfa is nőtt két százalékponttal. Ez már éreztette hatását az átlagárakban: ezer szálra vetítve 18 százalékos növekedést kellett elszenvedniük a dohányosoknak, az ár 35 900 forintra emelkedett (682 forint dobozonként). A forintgyengülés ott jelentkezett, hogy az átlagár euróban számolva csak 10 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Mivel azonban a jövedékiadó-emelés mértéke még ezt is túlszárnyalta, 2012 nyarára a korábbi 60,9 százalékos arány 64,1-re emelkedett, sőt a csúcsot 2013 januárjában sikerült beállítani 65,8 százalékkal, pedig akkor a cigaretta átlagára már majdnem 39 ezer forint volt (741 forint dobozonként).

Jött a fordulat

Nem sokáig tartott azonban ez a kényelmes állapot, ugyanis fél évvel később már 41 840 forintba került a cigaretta (dobozonként 795 forint), és az arány is 60,9 százalékra csökkent.

Ismert, hogy ekkoriban lépett életben a trafiktörvény és a kiskereskedelemben a korábbinál sokkal magasabb, 10 százalék feletti árrést engedett a kormány. 2014 nyarán az Európai Bizottság adatai szerint ezer szál cigaretta már 50 511 forint volt, vagyis dobozonként 960 forint, a változatlanul hagyott jövedéki adó pedig ennek már csak az 55,75 százalékára volt elég.

A következő adóemelési ciklus kezdetére 2015 áprilisáig kellett várni, de ez igen visszafogott volt, így 2017 elejére, amikor elvileg teljesítenünk kellett volna a követelményeket, ott tartottunk, hogy 54 753 forintos cigarettaár (kb. 1040 forint dobozonként) mellett a jövedéki adó 54,6 százalék volt.

Azóta a cigaretta drágulása a korábbinál sokkal mérsékeltebb lett, 2019 márciusában 55 936 forintot kellett fizetni átlagosan ezer szálért, amely - immár 20 szálas - dobozzal számolva 1119 forint. Ehhez akkor 56,54 százalékos adószint tartozott és bár az Európai Bizottság azóta nem tett közzé frissebb számokat, a most júliusi adóemelés miatt jelenleg ennél valamivel magasabb számmal lehet kalkulálni.

A kormány adócsomagjából tudjuk azt is, hogy 2021 elejére a jövedéki adó 22 800 forint lesz ezer szálanként, plusz az ár 22 százaléka, de minimum 35 800 forint.

A jövedéki adóval kapcsolatban két kérdést tettünk fel a Pénzügyminisztériumnak:

• Miért várt a kormány 2015 tavaszáig a következő jövedékiadó-emeléssel a 2013 előtti több lépcsős módosítás után?
  
• Miért nem volt nagyobb ütemű az elmúlt évek emelése, elkerülve, hogy idén januárban az Európai Bizottság felszólító levelet küldjön hazánknak?

A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az eredendő probléma vélhetően a kiskereskedelem átalakítása lehetett, ugyanis a dohányosoknak "el kellett tartaniuk" a frissen koncessziót nyert trafikosokat, akik a korábbinál magasabb árréssel dolgozhattak - majd jöttek a további szereplők, mint például a dohánybolt-ellátó.

Könnyen lehet az is, hogy a kormány úgy számolt, ha a drágulással lépést tartva emeli a jövedéki adót, az úgy lesokkolja az embereket, hogy tömegével kerestek volna alternatív megoldásokat (pl. feketepiac) és a trafikok nem tudtak volna elegendő profitot termelni. Akármi is volt a kormány célja, az eredményt minden dohányos érezhette a pénztárcáján.

Nálunk drágult messze legnagyobb mértékben a cigaretta

Az Európai Unióban nem találni még egy olyan országot, ahol a cigaretta olyan mértékben drágult volna, mint Magyarországon 2011 és 2018 között. Saját valutában számolva itthon 84,7 százalékos volt az áremelkedés, a második helyen álló Észtországban 61, Romániában pedig 55,5 százalékos. 2011 óta egyébként minden európai uniós országban drágult a cigaretta, a legkisebb mértékben Bulgáriában (14,1 százalék), Dániában (16 százalék) és Olaszországban (16,1 százalék).

A bérekkel korrigálva

Miután az Európai Unióban Magyarországon volt az egyik legnagyobb az átlagbér-növekedés üteme, ezzel korrigálva a cigaretta árának növekedését, egy kicsit szebb a helyzet, de Magyarország még mindig hatodik azoknak az országoknak a listáján, ahol a dohányosok a legrosszabbul jártak anyagilag az elmúlt 8 évben. (Ráadásul - egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy - az átlagbér-statisztika több sebből vérzik, és a magyarok többségének nem nőtt a jövedelme 60,3 százalékkal 2011 és 2018 között.)

Nem drága a magyar cigaretta, mégsem futja sokra belőle

Nominálértéken nézve Magyarországon nem különösebben drága a cigaretta, bár a régiós országok többségében olcsóbban hozzá lehet jutni egy dobozhoz. A 2019 márciusi adatok szerint, amikor itthon átlagosan 1119 forint volt egy doboz, akkor

• Bulgáriában 829 forint,
• Szlovákiában 1045 forint,
• Lengyelországban 1052 forint,
  
• Horvátországban 1081 forint,
• Romániában pedig 1099 forint volt az ára.

Ezzel szemben Nyugat-Európában sokkal drágább ez a passzió:

• Írországban 3673 forint,
• Nagy-Britanniában 2832 forint,
• Franciaországban 2513 forint,
• Németországban 1821 forint,
• Ausztriában 1538 forint egy doboz cigaretta a súlyozott átlagárral számolva.

Ha viszont azt nézzük, hogy az átlagbérből hány szálra futja az egyes országokban, akkor Magyarország 49 ezer szállal a harmadik legrosszabb helyen áll, csak Románia és Bulgária áll mögötte. A következő ábrán ezt látható összevetve a 2011-es helyzettel.

Ki a hibás?

Tényszerűen igaz tehát, hogy a jövedéki adót azért kell emelni, mert az Európai Unió előírt egy minimumkövetelményt, az elmúlt évek tendenciájából inkább az rajzolódik ki, hogy még most, sőt 2021-ig is csak a kormány által generált jelentős áremeléssel próbáljuk meg tartani a lépést.