Ne alapozzák mindig a legderűlátóbb forgatókönyvre a gazdaságpolitikát - tanácsolja a kormánynak Csaba László közgazdász professzor a kormánynak a Népszavának adott interjújában. Teljesen megalapozatlan például azzal számolni, hogy 2025-ig évi 4 és fél százalékos lesz a növekedés üteme. A Pénzügyminisztérium apparátusát és a Századvéget kivéve, ennél mindenki kisebb gazdasági bővüléssel számol, beleértve még a Magyar Nemzeti Bankot is.

Ha az amerikai az irányadó kamatot felemelik 2,5-3 százalékkal, a dollár meg fog erősödni. Az a befektetés, ami most a feltörekvő piacokon van, az amerikai papírokba fog menni, mert ott a minőség, a hozam és az árfolyamnyereség is megvan. Kockázatos az olaj drágulása vagy az európai növekedés lassulása. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is érzékelheti, nem győzi visszavenni az ígéreteit, ami érzékelhető már az adócsökkentésnél és a béremelésnél is.

Befolyásolja a növekedési kilátásokat, hogy magánberuházás alig van, ha az amortizációt levesszük, állami beruházás nem lesz, mert nem engedi a pénzügyi keret, a GDP 4,5 százalékát költjük adósságszolgálatra 3,5 százalékos növekedés mellett. Vagyis mínusz egy százalékból kellene beruházni.

Irány Európa

Az államnak az lenne a feladata, hogy bekapcsolódjon az Európai Unión belül a pozitív folyamatokba, mindenek előtt a bankunió és a tőkepiaci unió folyamataiba, és ne pusztán politikának tekintse az európai közösséget, mert az gazdasági közösség is. Ha ezekből kimaradunk, márpedig pillanatnyilag ez történik, akkor ott vannak az uniós költségvetésben az ezer milliárd eurók, mi pedig az aprópénzért folytatunk élet-halálharcot, viszont hagyjuk, hogy a nagy pénzek elmenjenek. De ehhez be kellene lépnünk az euróövezetbe.

A közgazdász professzor nem ért egyet a gazdaságkutatókkal abban, hogy az uniós támogatások felhajtó erőt adnának a magyar gazdaságnak. A valódi felhajtó erőt a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai jelentheti. Ezekből vagy otthonok teremtődtek, vagy adósságot törlesztettek belőlük, vagyis hasznos dolgokra fordítódtak. Az uniós pénzek vagy haszontalanságokra mentek, vagy pedig nem tudjuk, hogy hol is vannak. Azok, amit az OLAF (az európai korrupcióellenes hivatal) vizsgál, csak jéghegy csúcsa, ezeknek az a lényege, hogy feltehetően túlárazták a projekteket, többszörös árat számoltak el, ami nem hajtja fel a gazdaságot.

Ne essünk túlzásokba!

A kormányfő és a hozzá közelállók gazdasági befolyása (alapos vizsgálat alapján mondhatom, s ezt a nézetemet számosan osztják) nem akkora, mint amekkorának hiszik - folytatta a professzor. Gondolkodjunk most fordítva: mi nincs a kezükben? Az OTP befolyása nagy? Ez kétségtelen, s nincs a kezükben. De ugyanezt elmondhatjuk a K&H Bankról, az UniCreditről, vagy a Raiffeisen Bankról is. Vagyis a bankszektor nincs a kezükben.

Ha az állami és baráti kézben lévő pénzintézeteket és más vállalatokat figyelembe vesszük, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy a kivitel 80 százaléka nincs a kezükben. Azután itt vannak a kis- és közepes vállalkozók, akik 700-800 ezren lehetnek. Őket nem érdekli a miniszterelnök és családjának gazdasági szerepvállalása. A szakember nem vitatja, hogy a jelenlegi helyzet a korrupció melegágya, ám - szemben Magyar Bálinték koncepciójával - úgy véli, hogy maffiaállam akkor van, amikor egy család és annak környezete, például Vlagyimir Putyin orosz elnöké a gazdaság meghatározó pontjait uralja.

Magyarország nem Oroszország. Nálunk az egy kézbe vétel a politikában és a médiában sikeresebb, a gazdaságban azonban kevésbé. Önkényuralmi rendszer félelem nélkül nem létezik, én azonban ilyent nem érzékelek. A kisebb településeken ugyan tapasztalható ez, e ott mindig féltek az emberek - mondta Csaba László.

A fotó forrása: Földi D. Attila/Napi