Másfél évtizede nem változott érdemben a családi pótlék összege. Ugyanakkor 2008 óta a bérek és az egyéb állami, szociális juttatások mellett ezt a családtámogatási formát is kíméletlenül utolérte az infláció. Miután az eleve viszonylag alacsony összegek az évek során reálértékükből egyre csak veszítettek, nem csoda, hogy időről időre felmerül a családi pótlék növelésének igénye.
2020-ban például a koronavírussal összefüggésben az egyik szegénység ellen küzdő civil szervezet, az Esély Labor Egyesület kezdett kampányolni, és gyűjtötte az aláírásokat a családi pótlék megduplázásáért. Ők akkor azzal érveltek, hogy a járványhelyzet okozta megélhetési nehézségek mellett különösen fájdalmas, hogy addigra, 12 év alatt legalább 40 százalékkal leértékelődött a családi pótlék vásárlóereje.
A civilek lesöprése után idén ősszel a Jobbik és a Párbeszéd is tett egy-egy óvatos kísérletet a kormánynál a családi pótlék emelésére. Nulla sikerrel.
A családi pótlék összegei jelenleg havonta:
A családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat. A felső életkori határ 20 év.- egy gyermek után alapvetően 12.200 forint jár;
- ha azt a gyermeket a szülő egyedül neveli, akkor 13.700 forint;
- két gyermek esetén, gyermekenként 13.300 forint;
- egyedülálló szülőknél két gyermek után gyermekenként 14.800 forint;
- három vagy több gyermek után gyermekenként 16.000 forint jár;
- amikor a szülő egyedül nevel három vagy több gyermeket: 17.000. forint/gyermek;
- a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő szülők 23.300 forintot kapnak gyermekenként;
- amikor pedig a szülő egyedül van ebben a helyzetben, 25.900 forintot kap/gyermek.
A családi pótlék: még a megduplázása is kevés lenne?
Ezek után az Economx megbízásából a következő kérdést tette föl a Pulzus-kutató: egyetért-e azzal, hogy ideje lenne megduplázni a családi pótlék összegét? A felmérés egyértelműen kimutatta, hogy a magyar lakosság szerint is mára drasztikusan elinflálódott a családi pótlék összege. Abban eleve elsöprő arányú, 87 százalékos az egyetértés, hogy a családi pótlék összegének emelése igencsak időszerű lenne. Ezen túl a valódi kérdés az, hogy mennyi is legyen az a bizonyos plusz pénz.
A kutatás résztvevői közül a legtöbben (44 százalék) azt jelezték vissza, hogy még a családi pótlék megduplázása is kevés lenne ahhoz, hogy lekövesse a gyermeknevelés mai valódi költségeit. Őket még mindig egy újabb nagyvonalú réteg (31 százalék) követi, akik a családi pótlék megduplázását tartanák méltányosnak. Hozzájuk képest azoknak az aránya mindössze 12 százalék, akik ugyan az emelés pártján állnak, azonban úgy vélik: „túlzás” lenne a családi pótlék megduplázása.
A családi pótlék: csak a dolgozó szülőknek duplázzák meg?
Egyet csavarva a kérdésen, a Pulzus legutóbb azt is megkérdezte a lakosságtól, hogy mit szólnának ahhoz, ha csak azoknak a családoknak dupláznák meg a családi pótlékot, ahol a szülők igazoltan dolgoznak.
A megkérdezetteknek pont a fele mondta azt, hogy mindenkinek járjon a családi pótlék dupla, függetlenül attól, hogy az arra jogosult dolgozik-e vagy sem. Ettől némileg lemaradva, a válaszadók 42 százaléka jelezte vissza: csak annak adjanak megduplázott családi pótlékot, aki dolgozik. 8 százalék pedig nem tudott vagy nem szeretett volna válaszolni.
A nemek tekintetében már jelentős különbség bontakozott ki, hogy ki mennyire áll az egyenlőség pártján. A nőknek ugyanis 58 százaléka mondta azt, hogy nem számít e téren a munka, mindenkinek járjon a dupla családi pótlék, a férfiaknak azonban már csupán a 40 százaléka vélekedik így.
Életkorok tekintetében markáns véleménykülönbség bontakozott ki az idősebbek és a fiatalabbak, a 60 év alattiak, illetve a 60 év felettiek körében. Az aktív dolgozó korosztály, tehát a 18 és 60 év közöttiek közel fele igazolt munkatevékenységhez kötné a családi pótlék duplájára emelését.
Ehhez képest a 60 év felettiek már jóval megengedőbbek: 65 százalékuk adná munkatevékenységtől függetlenül a jelenlegi családi pótlék összegek dupláját. Azonban a legfiatalabbak a legszigorúbbak, a 18 és 39 év köztiek csupán 39 százaléka szerint járjon a családi pótlékból alanyi jogon a dupla.
A kutatásból szintén kiderült, hogy az iskolai végzettség egyáltalán nem befolyásolja a magyar lakosság körében a munkavégzéshez kötött családi pótlék megduplázásról alkotott véleményt.
- Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 51 százaléka szerint kapja meg mindenki a megduplázott családi pótlékot, ha dolgozik, ha nem;
- a középfokú végzettségűeknek 50 százaléka gondolja ugyanezt;
- míg a felsőfokú végzettségűek 47 százaléka tud azonosulni ezzel az állásponttal.
Településtípus alapján már kevésbé egységes a vélemény. A községek lakói azok, akik a legnagyobb arányban (50 százalék) hívei annak, hogy csak a dolgozó szülők érdemelhetik ki, hogy duplán érkezzen a bankszámlájukra a családi pótlék. Őket mindössze egy százalékkal követik ugyanezt gondolva a megyeszékhelyek lakosai (49 százalék). A fővárosiak 43 százaléka kötné munkához a duplázást, majd jön egy jelentős szakadék: a városokban élők 32 százalékos arányban gondolkodnak így.