Nagyon bízik benne a kormány, hogy megmenti 2025-ben a magyar vállalkozásokat, így részben a magyar gazdaságot. Az ősszel bejelentett 21 pontos gazdasági akcióterv egyik fő pilléreként az 1400 milliárdból megvalósuló Demján Sándor Program többek között arra hivatott, hogy segítségével a jövő évtől a magyar vállalkozások megduplázhassák a méretüket. Mindez pedig hozzájáruljon a 2025-re kormányzati célként kitűzött 3 százalékos gazdasági növekedéshez.

Idén hét (6+1) intézkedés vált ismertté a Demján Sándor Programból, ezek: 

1. A Széchenyi Kártya Program beruházási hitel kamatainak 3,5 százalékra csökkentése;

2. A Nemzeti Tőkeholdinggal, továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen elindított 100 milliárdos tőkefinanszírozási keret;

3. A 48 milliárdos eszközbeszerzési („1+1”) vissza nem térítendő támogatás;

4. A 9 milliárdos „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” program;

5. Az EXIM Magyarország exportáló vállalkozásoknak és beszállítóiknak kínált hiteltermékei;

6. A Kifektetési Tőkeprogram és az ezt akár kiegészítő EXIM Kifektetési Hitel a külföldi üzleti lehetőségek (cégfelvásárlást, új piacra lépés) gyors kiaknázását teszi lehetővé.

+1. A mikrovállalkozások is az egyetemes energiaszolgáltatás részeivé váltak.

A felsoroltakon túl két Demján Sándor programpont maradt 2025-re, amelyek részleteit a jövő év elején fogják bejelenteni:

Tőkefinanszírozás: a türelmes forrás

A Demján Sándorról elnevezett 8+1 elemből álló vállalkozás-és bizniszélénkítési támogatási program egyes elemeit az év utolsó heteiben mutatta be a kormány, kezdve azzal, hogy nagyszabású tőkebefektetési lehetőséget kínálnak a magyar kis-és középvállalkozások (kkv-k) számára. A tőkeoldali finanszírozással itthon eddig csupán az induló startup cégek, valamint a közép- és nagyvállalatok éltek, ezt a lehetőséget szeretnék most kinyitni a kkv szektor felé.

Hogy kiknek lesz ez jó? Elsősorban a növekedni, bővülni, terjeszkedni vágyó kkv-knak, amelyek ráadásul ezt a bizonyos fejlődést gyorsan szeretnék elérni. Továbbá azoknak, akik ugródeszkát keresnek ahhoz, hogy új piacokat hódíthassanak meg. Amikor ötlet és ambíció van, csak épp a tőke hiányzik. A programnak nincs konkrét iparági fókusza, ugyanakkor előnyt élveznek az elbírálásnál a zöld gazdaság, a digitalizáció, a fenntartható ipar, valamint az egészségügy és az oktatás.

A Demján Sándor Tőkeprogramban a tőkeforrás 99 százalékát tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják a cégeknek: ennek keretében 100–200 milliós tőkeinjekciót kaphatnak a magyar vállalkozások olyan üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz, mint gépek és eszközök vásárlása; automatizációt segítő szoftverek beszerzése; ügyfélkapcsolat-kezelő szoftverek bevezetése,; korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása; és e-kereskedelmi platformok fejlesztése.

Az ígéretek szerint éves szinten mindössze öt százalék lesz a kamat a kiválasztottak számára, és közel 8-9 ezer vállalkozás lehet érintett a programban, amelynek előregisztrációs opciója már december 4-én reggel élesedett az MKIK honlapján. Arról, hogy a tőkebefektetéssel hogyan szerez a magyar vállalatokban tulajdonjogot az alapkezelő, illetve pontosan mely vállalkozások és milyen feltételekkel jelentkezhetnek a Demján Sándor Tőkeprogramba: minderről ITT írtunk bővebben.

Ingyen pénz hullik a magyar vállalkozásokra

Ezt követően kiderült: a programhoz köthetően az „1+1” nevű támogatás a sorban a következő elem, mikor az állam minden eszközberuházásra költött forint mellé egy forint támogatást ad a kkv-knak egy január 13-tól induló, 50 milliárd keretösszegű támogatási projektben. A vissza nem térítendő pályázattal várhatóan 400-500 vállalkozás eszközberuházásait tudják támogatni egyenként 5-200 millió forintos összeggel, saját kockázatvállalás mellett.

Februárban indult a 9 milliárdból megvalósuló „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” kezdeményezés, amely lényegében arról szól, hogy a magyar kkv-k törjenek ki a digitális vakságból. Bőven van mit behozni ezen a téren, ugyanis a kkv-államtitkárság összesítése alapján a tíz főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 66 százalékának van honlapja, miközben ez az átlag az unió egészét nézve 78 százalék.

Szabados Richárd, középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár
Szabados Richárd, középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A közösségi média jelenlét még ennél is alacsonyabb: 43 százalékos a magyar részvétel az EU-s 56 százalékhoz képest. A honlapos, facebookos programban azok a vállalkozások vehetnek részt, akiknek nincs, vagy inaktív, felújításra szoruló weblapja van, és legalább egy főt foglalkoztatnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium kkv államtitkársága szerint nagyságrendileg 10-13 ezer magyar cég élhet a lehetőséggel, amelyhez a szolgáltatókat január végéig választják ki egy tenderen.

A cégek számára az előregisztrációs időszak ugyanekkor kezdődik, amit február 3-án követ az aktív pályázási időszak. A holnapkészítést-karbantartást és közösségi média ráncfelvarrást 100 százalékban támogatja az állam: ehhez a vállalkozásoknak két éves szerződést kell kötniük a szolgáltatókkal. A jelentkezők vagy a honlapra, vagy a közösségi médiára fókuszáló egyenként 400 ezer forintos alapcsomagokból választhatnak, illetve kérhetnek bővített, kiegészítő szolgáltatásokat is.

Kedvezményes hitel és olcsóbb energia

November 1-jével a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteltermékeinek kamatai novembertől 3,5 százalékra csökkentek: ezzel kapcsolatban havi 50-70 új hiteligénylés érkezik a kkv államtitkárság közlése szerint. A kamatcsökkentés az akciótervhez tartozó Demján Sándor program része, valamint a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, a Széchenyi Lízing MAX+, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ termékeket érinti. A Széchenyi Kártya Program összességében évente több tízezer vállalkozásnak nyújt segítséget: 2023-ban több mint 46 ezer szerződés került megkötésre közel 1700 milliárd forint összegben, a program létrejötte óta pedig több mint 480 ezer ügyletet valósítottak meg 7800 milliárd forint összegben.

+1. A mikrovállalkozások is az egyetemes energiaszolgáltatás részeivé váltak.

Befektetés – kifektetés, avagy előre a magyar exportért

A Nemzetgazdasági Minisztérium következő sajtótájékoztatóján az EXIM Bankkal és a Nemzeti Tőkeholdinggal közösen jelentette be: indulnak a magyar exportot közel 400 milliárdos csomagból segítő programok. A Demján Sándor Program exportpakkját a döntéshozók azzal indokolják, hogy ideje a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedését támogatni, miután (mindössze) 35 ezer magyarországi cég rendelkezik export árbevétellel, és ebből csak 15 ezer hazai tulajdonú.

Január 6-tól elérhető lesz a bankoknál és lízingcégeknél összesen 350 milliárd forint összegben az EXIM három új hitel-, illetve lízingterméke kifejezetten beruházási célokra.

Az öt exporttevékenységet ösztönző finanszírozási konstrukciót, amelyek révén január 6-tól összesen 350 milliárd forint érhető majd el a magyar vállalkozások számára: 

  1. EXIM Jövő Exportőrei Beruházási Hitel: exportáló és nem exportáló vállalkozások is igénybe vehetik 6 milliárd forintos ügyletenkénti felső összeghatárral, fix kamatozású, akár tíz éves futamidővel, euró (3,75-5,75 százalék közti kamat) vagy forint (5,2-7,2 százalék közti kamat);
  2. EXIM Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitel: saját erő biztosítása itt sem elvárt, energiahatékonysági, megújuló energiatermelő és egyéb zöld beruházásokat lehet ebből finanszírozni, szintén euró és forint alapon: forinthitelek esetében 2, euróhitelek esetében 1 százalékpont lesz a kedvezmény az előbbi kamatokhoz képest;
  3. Exportélénkítő Beruházási Hitel: az exportőröket és első körös beszállítókat célozza meg, szintén 6 milliárdos felső összeghatárral;
  4. Exportélénkítő Lízing: olyan eszközök beszerzését támogatja, mint műszaki és egyéb berendezések, gépek, haszongépjárművek, mezőgazdasági eszközök – gépjárműre ez nem vonatkozik.
  5. EXIM Kifektetési Hitel: ez a 350 milliárdos refinanszírozási kereten felüli konstrukció, és már a nemzetközi szinten is versenyképes, stabil hazai vállalatok külföldi befektetéseit támogatja, elősegítve a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósulását. Jellemző, hogy a minimum hitelösszeg itt már 2 milliárd forint, állami támogatást nem tartalmaz, piaci árazással vehető igénybe.

Mindezeken felül a külföldi akvizíciókhoz, felvásárlásokhoz, menedzsmentkiváltásokhoz és beruházásokhoz biztosítana önerőt a magyar bajnokok számára a 165 millió dolláros keretből (körülbelül 60 milliárd forintból) megvalósuló Kifektetési tőkeprogram. Itt egy-egy ügyletre 1-25 millió dollárt lehetne igényelni. A már bejegyzésre került tőkealapot a Nemzeti Tőkeholding (NTH) tulajdonában álló, vállalti tőkebefektetésekre specializálódott Focus Ventures Zrt. kezeli.

Ebben az esetben már elvárják a magyar cégektől a földrajzi fókuszt, a cél az lenne tehát, hogy a régiónkban, vagy kimondottan Közép-Ázsiában tervezzenek beruházásokat a magyar vállalkozások. A befektetésekhez, akvizíciókhoz szükséges finanszírozási mixhez külön leányvállalatot hoznak létre, és minimum 30 százalékos önerőt, tehát társbefektetői hozzájárulást kérnek az NTH részéről. A befektetésektől az NTH az iparági minimumot várja el a befektetésektől.

Fontos fejlesztéssel rukkoltak elő: Magyarország még nem látott ilyet

Hiánypótlónak számító újítással erősítik a vállalkozások közti kapcsolatépítést. Egyéni vállalkozók is csatlakozhatnak az oldalhoz.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó