A hét sztárja egyértelműen Demján Sándor volt a magyar gazdaságban, pontosabban a róla elnevezett vállalkozás-és bizniszélénkítési program. Az október közepén bejelentett 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik legfontosabb pilléreként a Demján Sándor Program többek között arra hivatott, hogy segítségével a jövő évtől a magyar vállalkozások megduplázhassák a méretüket.

A héten újabb részleteket jelentett be az illetékes kkv-államtitkárság a programról, amely minden eddiginél szélesebb körű tőkebefektetési lehetőséget kínál a magyar kis-és középvállalkozások (kkv-k) számára. A tőkeoldali finanszírozással itthon eddig csupán az induló startup cégek, valamint a közép- és nagyvállalatok éltek, ezt a lehetőséget szeretnék most kinyitni a kkv szektor felé.

Hogy kiknek lesz ez jó? Elsősorban a növekedni, bővülni, terjeszkedni vágyó kkv-knak, amelyek ráadásul ezt a bizonyos fejlődést gyorsan szeretnék elérni. Továbbá azoknak, akik ugródeszkát keresnek ahhoz, hogy új piacokat hódíthassanak meg. Amikor ötlet és ambíció van, csak épp a tőke hiányzik. A programnak nincs konkrét iparági fókusza, ugyanakkor előnyt élveznek az elbírálásnál:

  • a zöld gazdaság;
  • a digitalizáció;
  • az egészségügy;
  • az oktatás;
  • valamint a fenntartható ipar területein megvalósított fejlesztések.

Ám egész pontosan mit is jelent a Demján Sándor Tőkeprogramban a tőke? Itt lényegében arról van szó, hogy a tőkeforrás 99 százalékát tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják a cégeknek: ezt a kor kívánalmainak és üzleti szakzsargonjának megfelelően egyedi finanszírozási megoldásnak nevezi a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv államtitkársága.

Ennek keretében 100–200 milliós tőkeinjekciót kaphatnak a magyar vállalkozások olyan üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz, mint:

  • gépek és eszközök vásárlása;
  • automatizációt segítő szoftverek beszerzése;
  • CRM, azaz (ügyfélkapcsolat-kezelő szoftverek) rendszerek fejlesztése;
  • korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása;
  • e-kereskedelmi platformok fejlesztése;

Az ígéretek szerint éves szinten mindössze öt százalék lesz a kamat a kiválasztottak számára, a tőkefinanszírozás pedig türelmes forrás. Vagyis a befektetett tőke csak a futamidő végén fizetendő vissza, a fenntartási idő alatt csak a kamatfizetést kell teljesíteniük az ügyfeleknek. Megfelelő előkészítéssel ráadásul a tőkejuttatás egy, másfél hónap alatt megérkezhet az adott céghez.

Közel 8-9 ezer vállalkozás lehet érintett a programban, amelynek előregisztrációs opciója már december 4-én reggel élesedett az MKIK honlapján. Arról, hogy a tőkebefektetéssel hogyan szerez a magyar vállalatokban tulajdonjogot az alapkezelő, illetve pontosan mely vállalkozások és milyen feltételekkel jelentkezhetnek a Demján Sándor Tőkeprogramba: minderről ITT írtunk bővebben.

Ingyen pénz hullik a magyar vállalkozásokra

A Demján Sándor Programhoz köthetően a hét nagy gazdasági bejelentéseinek sora itt még nem ért véget: csütörtökön kiderült, hogy az állam minden eszközberuházásra költött forint mellé egy forint támogatást ad a kkv-knak egy januárban induló pályázat keretében. Ezek után nem csoda, hogy „1+1”-et úgy mutattuk be, mint a Demján Sándor Program egyik leginkább várt elemét.

A frissen meghirdetett 50 milliárd forint keretösszegű támogatási projekt keretében vissza nem térítendő támogatással segítik a vállalkozásokat: döntően a cégek eszközberuházásait támogatják egyenként 5-200 millió forintos összeggel, saját kockázatvállalás mellett. A tervek szerint 400-500 vállalkozás beruházásait tudják így támogatni – akár 400 millió forintos beruházási értékig.

Már el sem hisszük, hogy valaha 251 forint volt egy euró

Azonban ha a hét antihősét keressük, akkor az ismét a forint volt, amelynek az elmúlt bő egy hónapban tapasztalható 3,5-3,75 százalékos gyengülése mögött többek között Donald Trump újraválasztása, az európai gazdaság általános gyengesége és a hazánknak járó uniós források visszatartása áll. Az euró-forint devizapárral szerda délután a 414-es szinten kereskedtek,

miközben közel 26 évvel ezelőtt, 1999 elején csupán 251 forintot kértek egy euróért. 

Ez tehát azt jelenti, hogy ma már 65 százalékkal került többe a magyaroknak az euró, mint a kezdetekkor, vagyis az évi átlagos leértékelődés 2,5 százalék volt. Természetesen az euró-forint árfolyam nem emelkedett egyenletesen: a 2011 tavaszán látott 262-es árfolyammal valószínűleg ma is sokan kiegyeznének, a 2001 tavaszi 228-as szintre pedig valószínűleg sokan nem is emlékeznek.

Igazán erős éve utoljára 2012-ben volt a magyar devizának, ám ez is inkább korrekciónak volt tekinthető az egy évvel korábbi euróválság után, mindenesetre ekkor egy év elég volt ahhoz, hogy 324-ről 275-re rendeződjön az árfolyam. Innentől stabil a forintgyengülés, két nagyobb kilengést leszámítva: a 2020 eleji Covid pánikot, majd Putyin orosz elnök 2022 februári ukrajnai invázióját.

Sőt, 2022 második felében, az energiakrízis idején sokan már egyenesen a csődtől féltették Magyarországot, ami 434 forintos euróárfolyamban és közel 11 százalékos állampapírhozamban testesült meg.

Mindeközben a kormányzat látványosan igyekszik óvatosan fogalmazni, amennyiben a forintárfolyamról van szó. Például amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfókon rendre szembesül a gyenge forintárfolyamról szóló kérdésekkel, következetesen azt hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja a kabinetnek, a megoldás kulcsa az MNB-nél van.

Magyarország, a befektetésre ajánlott

Ugyanakkor az reményteli lehet, nem csupán a forint számára, hogy a hét végére jó híreket hozott a hitelminősítő, vagyis a Fitch Ratings változatlanul befektetésre ajánlja Magyarországot, adósbesorolásának kilátását pedig negatívról stabilra javította. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a Fitch döntése is rámutat, hogy a magyar gazdaság alapvető fundamentumai stabilak.

A Moody’s múlt heti, váratlan kilátásrontása után a befektetői közösség kissé megnyugodhat, a Fitch péntek este befutó adósságbesorolása várhatóan stabilizáló hatást gyakorol majd a magyar piacra – jelentette ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Az elemző hozzátette: a Fitch-döntés erős hátszelet ad a forintnak, amit a hétfői kereskedésben láthatunk.

Mivel a leminősítés elmaradt, így pozitív piaci reakciókra számítunk hétfőn a forintnál

– erősítette meg Árokszállási Zoltán. A szakértő szerint a Fitch láthatóan sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a Moody’s-hoz képest arra, hogy a magyar külső egyensúlyi pozíció sokat javult az elmúlt két évben, és a költségvetésben is érdemi konszolidáció látható idén.

A hírekre reagálva Varga Mihály is megszólalt a Fitch ítéletéről. Csak idén tizenkét alkalommal vizsgálták a hitelminősítők Magyarországot, és a külső körülmények romlása ellenére minden alkalommal befektetésre ajánlott kategóriában tartották, jelezte a pénzügyminiszter. Hogy mit mondott még a friss Fitch értékelésről Varga Mihály, arról ITT írtunk bővebben.

Egy csomó újítás jön, jövőre is izgalmas lesz az állampapírpiac

Hiába csökken nagyot a Prémium Magyar Állampapírok kamata jövőre, az Államadósság Kezelő Központ nem számít pénzkiáramlásra. Több újítást kínál a kincstár a lakossági befektetőknek, lesz lehetőség például állampapírok cseréjére is. - A részletekről ITT írtunk bővebben.

Még öt fontos hír a hétről: 

  1. Szégyenpadra került a magyar kormány, Brüsszel lesöpörte a jövő évi költségvetést, mondván, hogy jelentős információk hiányoznak a magyar költségvetési tervekből és megbízhatatlan adatokon alapulnak – mindehhez azonban a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumnak is volt pár szava.
  2. Gázos törvény készül: mérőt kell szereltetni – azaz a díjmentesség kiegészítő feltételeként kerülhet a törvénybe, hogy a felhasználónak a csatlakozási pont rendelkezésre állásától számított egy éven belül fel kell szereltetnie a fogyasztásmérőt.
  3. Tavaszra datálható egy krach az egészségügyben, miután az Economxnak nyilatkozó Király Gyula, az Orvostechnikai Szövetség témavezetője szerint hónapokon belül összeomolhat az e-MedSolution által üzemeltetett kórházi informatikai rendszer kizárólagosságának megvalósítására épített elképzelés.
  4. Vádat emeltek 47 ember ellen, akik két fővárosi kórházból loptak el irgalmatlan mennyiségű pénzt: 600 millió forintos kárt csináltak azzal, hogy fiktíven alkalmazottak fizetését vették fel.
  5. Neue Klasse: Csodamotorok érkeznek Ausztriából a debreceni BMW-gyárba, és nem a kínaiak gyártják.

Mi várható a héten?

Hétfőn közli a PM a gyorstájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetéről. Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3048,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 197,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 199,0 milliárd forintos hiányt mutattak. Októberben - egy hónap alatt - a központi alrendszer 427,0 milliárd forint hiánnyal zárt.

Kedden a KSH számol be a fogyasztói árak novemberi alakulásáról. Októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek. Októberben éves összevetésben az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal, a szolgáltatásoké 7,2 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk ára pedig 3,8 százalékkal emelkedett.

Pénteken teszi közzé a KSH az építőipar októberi számait. Szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,0, az egyéb építményeké 17 százalékkal mérséklődött. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,7 százalékkal kisebb volt az augusztusinál. Idén az év első kilenc hónapjában az építőipari termelés volumene 0,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten.

Szintén pénteken ismerteti a KSH az októberi ipari termelés második becslését. Az első becslés szerint az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2 százalékkal haladta meg a 2024. szeptemberit. Az ipari termelés az év első tíz hónapjában 3,9 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 2 százalékkal emelkedett.

A héten pedig érkeznek a Demján Sándor Program újabb elemeinek részletei.

Megbukott a másfél évtizedes magyar lakáspolitika! Jöhet a 2.0 verzió?

A kormányzat vadonatúj megközelítési módokkal támasztaná fel a lakáspiacot, a lakásépítéseket és az építőipart. Már az Új Gazdasági Akciótervben nevesítettek számos pontot, most átfogó és hosszú távú intézkedések várhatók, de azok elemzése előtt évtizedes kontextusba helyezzük a lakáspolitikát cikksorozatunk első részében. Farkas Tibor, az Economx lakáspiaci elemzőjének írása.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó