Az MNB ma hozza nyilvánosságra a 2017-es inflációs és gazdasági növekedési előjelzésének fő számait, amit a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésben bontanak ki részletesen. E számok lehetnek az első, hivatalosnak és komolyan vehető elemzések a 2017-es folyamatokkal kapcsolatban, ugyanis a kormány tavasszal készült prognózisa ma már használhatatlan. A kabinet ugyanis jelenleg hivatalosan 0,9 százalékos inflációt és 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol 2017-re. Az előrejelzés még az áprilisi konvergenciaprogramhoz készült, ez alapján készült el a május végén elfogadott 2017-es költségvetés is.
A 2017-es kormányprognózis mára elavulttá vált volna, az elmúlt hetekben elfogadott drasztikus bérintézkedések nélkül is. A szociális partnerek pedig több évre szóló, jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelésben állapodtak meg. Mindez jövőre újabb adrenalinlöketet ad a lakossági fogyasztásnak is, egyúttal teljesen más szerkezetű növekedési és inflációs pályára állítva a magyar gazdaságot. A kormány, különösen annak a gazdaságpolitikáért felelős szerve, az NGM az utóbbi hetekben sem vette a fáradtságot egy új a korábbinál hihetőbb gazdasági prognózis összeállításra - hisz ekkor óhatatlanul felmerülne a 2017-es költségvetés felülvizsgálatának szükségessége. Varga Mihály miniszter csak annyit közölt, hogy a büdzsé átírását legkorábban márciusban tervezik.
A kormány helyett léphet az MNB
Ebben az információs űrben jelenthet a piac számára igazodási pontot az MNB friss prognózisa. A jegybanki stáb előrejelzései az elmúlt bő két évtizedben fontos iránymutatók voltak, mivel státuszuknál fogva rendelkeznek sok kormányzati információval - így sokszor hitelesebb képet tudtak festeni a magyar gazdaságról, mint amelyet a mindenkori kormányok igyekeztek láttatni. Ezt a független álláspontot erősítette az az "imázs", hogy az MNB az ország legfelkészültebb makrogazdasági elemzői műhelye - prognózisai kiemelkednek a piaci elemzők közül.
Az elemzői profizmus azonban kihívásokkal küszködik. Érdemes egy évre visszatekintve megnézni, hogy a 2015 decemberében kiadott Inflációs jelentésben mit jósolt a magyar gazdaság számára a jegybank. Egy évvel ezelőtt az MNB elemzői 2016-ra 1,7 százalékos éves átlagos inflációt és 2,5 százalékos gazdasági növekedést vártak. A gazdasági növekedésnél nem is nyúltak nagyon mellé, bár a 2,5 százalék idén nem lesz meg, jó esetben 2-2,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
Súlyos tévedések az MNB-prognózisában
Nem jól látták azonban előre az inflációs pályát és az elmúlt 12 hónapban bekövetkezett bérrobbanást. Az infláció pedig az utóbbi hónapokban erőre kapott, novemberben már 1,1 százalékos év/év drágulást mért a KSH, míg az éves árindex - az alacsony év eleji adatok miatt - 2016 átlagában várhatóan 0,4 százalék lesz, szemben az egy évvel korábbi 1,7 százalékos prognózissal. Az 1,3 százalékpontos "inflációs mellélövés" 8-10 százalékos ütem mellett említésre sem méltó, ám a nulla körüli környezetben már nem elhanyagolható hiba. Az MNB védelmében annyit lehet felhozni, hogy nem csak ők tévedtek - minden piaci elemző a bekövetkezettnél érdemben magasabb inflációs pályával számolt egy évvel ezelőtt.
Az MNB elemzői a tavalyi előrejelzésükben jól jelezték előre a munkaerő-piaci folyamatokat, a növekvő foglalkoztatást, a munkanélküliségi ráta csökkenését. Ugyanakkor moderált béremelkedéssel számoltak: a bruttó bérek 3,9 százalékos növekedésével kalkuláltak, ezen belül a versenyszférában 4,3 százalékos dinamikával 2016-ra. Ezzel szemben a KSH adatai szerint 2016. január-szeptemberben a nemzetgazdaság bruttó bérei 6,1 százalékkal emelkedtek, ám ezt nem is a versenyszféra, hanem a jobban prognosztizálható közszféra húzta: a közalkalmazottaknál a bruttó bérek 7,8 százalékkal emelkedtek, míg a cégeknél 5,4 százalékkal.
Kétszázalékos inflációt várnak a piacon
A piaci kutatócégek már letették voksukat 2017 kapcsán. Elsőként még az OTP Bank elemzési központja állt elő inflációs prognózisával: eszerint az idei 0,3 százalék után jövőre már 2,4 százalékkal nőhetnek az árak, miközben a gazdaság növekedése az idei 2,1 százalék után jövőre 3,9 (!) százalékra gyorsulhat.
Ezzel szemben a Kopint-Tárki Zrt szerint a gazdaság az idei 2,2 százalék után 2017-ben 3,2 százalékkal nőhet. A GKI Gazdaságkutató Zrt hasonló módon 2,0 illetve 3,0 százalékos GDP-növekedést prognosztizált 2016-ra és jövőre. Az inflációt a kutatócégek egyaránt 2 százalékra várják 2017-ben az idei 0,4 százalék után - ezekhez viszonyítva kell majd figyelni az MNB most megjelenő elemzését. Ehhez hasonló a Pénzügykutató Zrt. legutóbbi előrejelzése, amelyben 2017-re 3,1 százalékos GDP-ütem mellett 2,1 százalékos inflációs várakozás szerepel.