Új szakmai védjegy segíti a magán egészségügyi szolgáltatók közötti eligazodást a betegeknek. A "Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató" védjegyet és a védjegyzéshez szükséges tanúsítási folyamatot a legnagyobb hazai privát egészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület szakmai iránymutatásával egy négytagú minősítői konzorcium és egy mystery shopping szolgáltató alakította ki.
A független szakmai auditorok által végzett szigorú tanúsítási folyamatot elsőként az egyesület 12 alapító tagjánál folytatják le, 2019 közepéig, ezután bármely szolgáltató kérheti. A védjegy használata jelentős versenyelőnyt nyújt az évi 300 milliárd forintos, rendkívül heterogén színvonalú, hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak - mondta egy keddi háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.
Elsőként az Affidea Diagnosztika és Rózsakert Medical Center (RMC) teljesítette a szakmai védjegy megszerzéséhez szükséges kritériumokat, mától 12 hónapon keresztül használhatják a megkülönböztető minősítést.
A részletes audithoz és előre nem bejelentett próbavásárlásokhoz kötött folyamat során a legális működést, a betegbiztonságot, a szolgáltatás minőségét vizsgálják, legalább 80 százalékos teljesítményt elvárva, emellett bizonyos kizáró kritériumokat - mint például a számlaadás elmaradását, vagy hálapénz elfogadását - is meghatároztak, amelyek bekövetkezése esetén a teljes folyamat leáll, a védjegy megszerzése nem lehetséges.
A Primus Egyesült tagjainak auditálása után a privát szolgáltatók mérettől függetlenül kérhetik a tanúsítási eljárást, maga az auditálás ára azonban méretfüggő: a szolgáltató által kínált egészségügyi ellátás komplexitása és a telephelyek száma határozza meg. Százezer forintnál kezdődik, de elérheti az egymillió forintot is.
A háttérbeszélgetésen a cafeteria-rendszer küszöbön álló átalakítása kapcsán szóba került, hogy a vállalatoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk a dolgozók egészségének megőrzésében, vagy visszaszerzésében, ezért a Primus három minisztériumhoz is eljuttatta javaslatcsomagját a munkáltatók egészségügyi társfinanszírozásáról.
A munkáltatók adómentes közvetlen egészségügyi szolgáltatására már csak azért is nagy szükség van, fejtegette Leitner, mert a legújabb felmérések szerint a felnőttek 55 százaléka krónikus beteg, egyharmaduk magas vérnyomástól, keringési megbetegedéstől szenved, ötödüket hát- és gerincfájás kínozza, 17 százalékukat ízületi betegségek gyötrik. Kevesen járnak szűrésre, az állami egészségügyi ellátórendszerben sokan belefáradnak az utánajárásba, nem viszik végig a vizsgálati folyamatokat, az öngyógyítás felé fordulnak, vagy a beletörődést választják, a teljes gyógyulásukat veszélyeztetve.
Leitner szerint különösen a legfőbb foglalkoztatók, azaz a kkv-k számára lenne kiemelten fontos, hogy adómentes egészségügyi szolgáltatást nyújthassanak dolgozóiknak.
A javaslat a a cafeteriához képest közvetlen kapcsolatot tartana ideálisnak a szolgáltató és a munkáltató között, az ellátásszervező, vagy biztosító jutalékát is a dolgozónak kínált szolgáltatásra lehetne fordítani. Akár úgy, hogy a munkáltató befogadja a dolgozótól az előre meghatározott szolgáltatási körből származó számlát, akár úgy, hogy saját maga ír ki pályázatot egészségügyi szolgáltatóknak bizonyos ellátásokra, szűrésekre. Leitner szerint a munkavállalók egészségének vállalati társfinanszírozása változtathat a jelenleg nagyon alacsony öngondoskodási arányon: a munkavállalók kevesebb 10 százaléka költ megelőző programokra a saját zsebéből, amely a céges tapasztalatok szerint 50 százalék föl nő, ha a munkáltató finanszírozza szolgáltatást.
Fotó: StockPhoto