A konyhákban jól jöhet a páraelszívó, de nem mindegy, melyiket választjuk. Egy nemzetközi tesztben sok ismert márka - többek között a Miele, a Siemens, a Bosch, a Gorenje, az Ikea, az Electrolux, a Candy, a Whirlpool - 31 készülékét vizsgálták, és elég pocsékul szerepeltek.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) ismertette (fizetős tartalom) az eredményeket, amelyek szerint a győztes a méregdrága háztartási gépeiről ismert Miele páraelszívója lett: az összes szempont alapján - vagyis a zsír-, szag- és a páraelszívásra - közepesnél jobb pontot kapott és 75 százalékos értéket produkált.

Kapcsolódó

A tesztgyőztes gép nagy hátránya viszont, hogy közel félmillió forintba kerül. A legolcsóbb - 20-50 ezer forintos - elszívók a lista végén vannak, de az ár nem feltétlenül irányadó, mert hozzájuk hasonló gyenge eredményt ért el olyan gép is, amely jóval drágábban kapható. Az azért jó hír, hogy az első hétben vannak 120-130 ezer forintért kapható termékek is. (A forrásként használt teszteredmények alapján az eredeti cikkünket pontosítottuk: eredetileg az szerepelt, hogy az első hat helyezett között van 60 ezer forintért kapható termék is, ezzel szemben a végeredmény szerint az első hétben vannak 120-130 ezer forintért megvásárolható elszívók.)

Ellenfelek: szag, pára és zsír

A tesztelt elszívók pont ott értek el gyenge eredményt, amire valók. A teszt során egy serpenyőt 170 Celsius-fokra melegítettek, ebbe desztillált víz és aromás metil-eti-keton keverékét csöpögtették 30 percig. Majd az aromakoncentrációt percenként mérték. A 0-tól 5-ig terjedő skálán 4-es vagy 5-ös pontot egyik készülék sem kapott, és mindössze 2 termék ért el közepesnél jobb teljesítményt. Ráadásul ezek a legdrágábbak közé tartoznak, áruk 350 ezer forinttól indul.

Azt is megnézték, hogy a párával hogyan bánnak el az elszívók: a főzőlap mind a négy főzési zónáján vizet forraltak, amíg a páratartalom elérte a teszthelyiségben a 90 százalékot. Ezt követően pedig megvizsgálták, hogy az elszívók mennyi idő alatt csökkenti le 30 százalékra a páratartalmat. Az eredmények alapján a páraelszívásnál is csak egy kicsit jobb a helyzet a szagelszíváshoz képest: 7 készülék kapott 3-ast vagy 4-est, a többi azonban még a közepes szintet sem érte el.

Miért kell fizetni a tesztért?
Fontos megjegyzés: a Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza nem kap pénzt, jutalékot vagy egyéb juttatást a teszt készítőitől. A TVE honlapján elérhető részletes (amibe beletartozik a konkrét termékek végeredménye) teszteredményekért pedig azért kell fizetni, mert a teszt megrendelője és jogtulajdonosának, az International Consumer Research and Testing Ltd.-nek ez az előírása. A gyártóktól független nemzetközi ICRT (International Consumer Research & Testing ) hálózat világszerte fizetős tesztekkel segít a vásárlóknak. Az ICRT egységesen kidolgozott módszertan és szempontrendszer alapján készíti a teszteket akkreditál laboratóriumokban. Egy-egy termékteszt nemzetközi szinten zajlik, a Tudatos Vásárlók Egyesülete teszi magyarul is elérhetővé és az adott termékek magyarországi árát is publikálja, ha azok megtalálhatóak a piacon.

Sor került a tesztben arra is, hogy az elszívók hogyan nyelik el a zsírt. Egy serpenyőt hevítettek 250 Celsius-fokra, amelybe 30 percen keresztül kukorica olajat és vizet csöpögtettek, a páraelszívót a csöpögtetés után még további 10 percig üzemeltették. A szakértők a zsírszűrők súlyából számolták ki az elnyelt zsír mennyiségét. A tesztelt termékek a zsírelnyelésben tűntek a leghatékonyabbnak. Négy készülék kapott 4 vagy ennél több pontot erre a szempontra, és még további 5 készülék ért el legalább közepes értéket.

Hogyan vásároljunk, hogyan használjuk?

A páraelszívó beszerzésénél kulcsfontosságúak a méretek. Főzéskor a pára nem csak egyenesen felfelé száll, ezért a páraelszívónak szélesebbnek kell lennie a tűzhelynél. Például a 90 centi széles páraelszívók a maximum 75 centis tűzhelyekhez valók.

Lényeges, hogy a kiválasztott elszívó kapacitása passzoljon az adott konyha méretéhez. Az az ideális, ha óránként hatszor át tudja forgatni az egész légtér levegőjét. Nagyon leegyszerűsítve: annál jobb a hatásfok, minél rövidebb úton kell elvezetni a levegőt, minél kevesebb a kanyar a csőben, és minél nagyobb a csőátmérő - derül ki a TVE teszteredményekhez fűzött javaslataiból. Érdemes az elszívó beszerelését szakemberre bízni, pláne, ha kéményre is rá kell kötni vagy falat kell áttörni.

Ha pedig megvan az elszívó, akkor érdemes már főzés előtt bekapcsolni. Ugyanakkor nem szabad alatta flambírozni, ugyanis könnyen meggyulladhat a szűrőben lévő zsír. Ugyanebből az okból kifolyólag, ha gáztűzhelyünk van, ne kapcsoljuk be úgy, hogy nincs rajta edény.

A főzés befejezése után még érdemes 15 percig működtetni a páraelszívót a száradást érdekében. A használati utasítások szerint jellemzően egy vagy kéthavonta tisztítsuk meg a zsírszűrőt, és töröljük ki a készüléket. Ha zsírszűrőt mosogatógépben tisztítjuk, ne mossuk edénnyel együtt, mert az ételmaradék eltömheti a szűrő pórusait.