Az EU a szociális jogok pillérével eljutott odáig, hogy rájött, a gazdasági elemeken túl a társadalomba is fektetni kell, ha valóban a fejlődés útjára akar lépni, illetve ha erősebbé szeretné tenni az uniót. Az EU-ban a végső cél a valutaunió lett volna, ám erős valutaunió nincs konvergencia nélkül. A válság azonban megakasztotta ezt a folyamatot, főleg a kelet-közép-európai tagállamok esetében.

Magyarországot a 2008-as válság nagyon megrázta, mert a társadalmat felkészületlenül érte és nehezebben is jött ki a válságból, mint a fejlett szociális párbeszédrendszerekkel rendelkező nyugat-európai országok - hangzott el a Millennium Intézet Szociális unió Európában című konferenciáján.

Kapcsolódó

A kilábalással érkező fellendülés után azonban Magyarországon nem javult a helyzet, sőt, inkább a  szociális jogok visszavételét lehet látni, miközben Európa a közelmúltban deklarált szociális pillérrel úgy tűnik, visszatér a szociális piacgazdasághoz. Ennek pedig gyakorlati következményei is lesznek egy átjárhatóbb, szabadabb és nagyobb munkaerőpiac formájában - mondta Berki Erzsébet az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ munkaügyi kapcsolatok szakértője.

Berki szerint egy erős jogokkal rendelkező szociális pillér különösen a kelet-közép-európai tagállamoknak fontos, mert a gyenge intézményrendszerekkel az EU szociális dimenziója jelenti a végső garanciát. Ez pedig azért fontos, mert ahogy Magyarország példája is jól mutatja, a gazdasági előnyöket nem lehet learatni megfelelő szociális befektetések nélkül - szerinte ez a magyar versenyképességi problémáknak is az egyik fő oka.

A dokumentumról szólva elmondta, hogy az elismeri a tagállamokban lévő különbségeket és az elvek végrehajtásához támogatást is nyújt. Ugyanakkor kérdés, hogy a felismerés és a támogatás elég-e ahhoz, hogy mindez megvalósuljon például Magyarországon. A szakember szerint külső kényszer nélkül (jogalkotási folyamat, jelen és jövőbeli szabályok betartatásának ellenőrzése) nem. Az, hogy legyen szociális párbeszéd, most is követelmény az EU-ban, de azzal már az EU sem tud mit kezdeni, hogy az csak formálisan létezik Magyarországon és nem hatékony - említette példaként.

Az utolsó esély az egész régiónak

A szociális pillér egy utolsó esély az európai szociális modell helyreállítására - vélekedett Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója. Bár a szociális pillérnek van egy nagyon fontos szerepe az eurózóna számára, de nagyon fontos lenne, hogy ez ne csak a valutaövezeti tagokról szóljon - jegyezte meg.

Szerinte ugyanis a kelet-közép-európai tagállamok szempontjából ez szintén egy esély lehet arra, hogy a válság által megakasztott felzárkózási folyamat egy újabb lendületet vegyen. Galgóczi szerint fontos, hogy legyen ebből valami a kormányok ellenkezése ellenére, mert az emberek szempontjából nagyon fontos.

E régió országai a szociális pilléreben megjelölt elvekben nagyon le vannak maradva - vélekedett -, ezért szerinte ezek a tagállamok vannak az e dokumentumban megfogalmazott jogokra jobban rászorulva, létfontosságú a számukra.

A szociális pillérben is vizsgált főbb mutatókról beszélve elmondta: Magyarországon volt például a legnagyobb a német átlagbérekhez viszonyított relatív bércsökkenés 2008 után a régióban.

A nemek közötti bérkülönbség esetében a régió megosztott, Magyarország pozíciója ebben a mutatóban nem olyan rettentően rossz, de a válság óta nőtt a nemek közötti bérkülönbség.

A bérhányad (nemzetgazdasági szinten a bértömeg mekkora hányadot képvisel a tőke és a munka vonatkozásában) alakulása véleménye szerint összegzi a problémát. A bérhányad hosszú távú morzsolódása világszerte tendencia volt, viszont miközben a német 63-64 százalékon viszonylag stabil volt az elmúlt években, Magyarországon 10 százalékpontot csökkent a bérhányad a 2000-es évek eleje óta.

Lengyelországban hasonló a helyzet, Csehországban és Szlovákiában inkább stagnálás volt, de a legalacsonyabb szinten Szlovákia áll 49 százalékkal - tehát a bérek a gazdaság teljesítőképességéhez képest is mélyen le vannak maradva. A korai iskolaelhagyók arányában viszonylag rosszul áll Magyarország: átlag fölött van és növekedett a ráta.

A jövedelmi különbségek (S80/S20) nagyon nagyok. Magyarország 2009-ben még az egyik legjobban teljesítő volt Csehország, Szlovákia és Szlovénia mellett, 2000 óta viszont nagyon sokat romlott a helyzet.

Avítt szemlélet - fájdalmas hatások

A munkanélküliek jövedelemkiegészítése (a munkanélküliek jövedelemtámogatásának hányada a GDP százalékában): ebben a régió nagyon rosszul teljesít, az utolsó helyeken állnak ezek a tagállamok. Magyarország esetében nagyot zuhant a mutató, a 2015-ös érték a 2009-es érték kevesebb, mint fele (!) lett és most a nemzeti jövedelem 0,2 százalékát teszi ki. A háttérben a 2012-es Munka törvénykönyve (Mt.) áll.

Galgóczi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Mt. egy olyan filozófiát képvisel - azzal, hogy a flexibilitást, kiszolgáltatottságot, rossz munkakörülményeket versenyképességi eszközként kezeli -, amit a világ már 20-30 éve messze meghaladott. Szerinte ezt már sehol nem gondolják komolyan, csak Magyarországon. Márpedig szerinte ez egy zsákutca, mert ez a hozzáállás nem vezet fejlődéshez.

Abban, hogy a szociális transzferek mennyiben javítanak a szegénységen (a juttatás hatására hány százalékponttal csökken a szegénységnek való kitettség kockázata) Magyarország még 2010-ben is viszonylag jó helyzetben volt, de ez a mutató is nagyot zuhant 2015-ig. Ezzel az EU átlag szintjére esett vissza az ország egy sokkal jobb szintről.

A kollektív szerződések lefedettségének a bérek és a felzárkózás tekintetében van központi szerepük. Ez a szint Litvániában a legalacsonyabb, Lengyelországban 15 százalék körül áll és nagyon sokat romlott a helyzet, Magyarországon 22-23 százalékos a kollektív lefedettség, de ez körülbelül 36 százalékról zuhant le 2000 óta. Itt az intézményeknek lenne nagy szerepe, de ebben a régióban ez nem működik - jelentette ki.

Galgóczi egyebek mellett amiatt gondolja úgy, hogy a régió országainak lenne létfontosságú a szociális pillér végrehajtása, de az is fontos lenne, hogy ennek legyen a nemzetközi jogban is hathatós eredménye és ne csak írott szó maradjon.

Jól megy a magyar modellnek?

Szikra Dorottya, az MTA TK tudományos munkatársa azt mutatta be, hogy hogyan távolodott el Magyarország az európai szociális modelltől, ami 2010-ben már ennek a nyílt tagadásába fordult át és kezdte el a jelenlegi kormány felépíteni a "munka alapú társadalmat" teljesen szembe menve az európai jóléti állam elképzelésével. (Erről bővebben itt írtunk)

Ennek keretében

  • leépítették a társadalmi párbeszédet,
  • az állampolgárok jelentős részétől megtagadták a minimális szociális védelmet (200-300 ezer lehet azoknak a száma, akik semmilyen ellátást nem kapnak az államtól),
  • megnyirbálták a szociális jogokat,
  • a jobb helyzetűeknek óriási mértékű támogatásokat ad a szociális transzfereken és az adórendszeren keresztül - vagyis megfordult a redisztribúció iránya.

Összességében azonban mégsem az a baj, hogy Magyarországon csökkentek a válság alatt a szociális védelemre fordított kiadások - emelte ki Szikra. Bár Magyarország ezzel egyedülálló az EU-ban, nem ez az igazi baj, hanem az, hogy a még meglévő költségek, úgy oszlanak meg, hogy a jobb helyzetűeket hozza még jobb helyzetbe, miközben a rosszabb helyzetűek (beleértve az alacsony jövedelműeket is) juttatásaiban nagyon jelentős megvágásokat és súlyos jogfosztásokat eszközöl.

Egy hajléktalan fiú alszik a kutyájával Bukarestben. Fotó: Shutterstock

Példaként említette, hogy egy háromgyermekes minimálbéres család sokkal kevesebbet kap, mint a magas jövedelmű ugyancsak háromgyermekes család, mert ezek az ellátások - például a családi adókedvezmény rendszere - nincsenek maximálva. Ez szintén egyedülálló Európában, ugyanis mindenütt van egy olyan plafon, ami fölött nem járnak juttatások, vagy fokozatosan csökkennek.

Ez azonban azt is jelenti, hogy  a magyar szociálpolitika jelen pillanatban azt az alapvető funkcióját nem látja el, hogy a piaci egyenlőtlenségeket kompenzálja és például a fogyasztási szintjét egy lecsúszó félben lévő családnak fenntartsa, akár csak gazdasági megfontolásból is. Éppen ellenkezőleg: növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket, ami gazdasági szempontból is egy abszolút téves és rossz út, válságos körülmények között még inkább. Pontosan ezek miatt Szikra a szociális pillért egy olyan erős, kikényszeríthető jogosítványként értékelte, ami a magyar társadalom érdeke lenne, hogy megvalósuljon.

Olyan ez, mint egy védőoltás

A szociális jogok európai pillére egy új gondolkodásmódot, egy új paradigmát jelöl az EU gondolkodásában - mutatott rá Frank Vandenbroucke, a University of Amsterdam professzora. Egyrészt abban, hogy míg korábban a működőképes gazdasági és monetáris unió kialakításában a fő hangsúly a kínálati oldali rugalmasság megteremtésén volt, mára rájöttek, hogy valamilyen munkaerőpiaci intézmény is kell, ami a stabilitást is biztosítani tudja. Másrészt szükséges a kohézió, mind nemzeti (jóléti államok fejlesztése), mind uniós szinten (EU tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohézió).

A EU-n belüli konvergencia kulcsa hosszú távon viszont a humán tőke minősége, vagyis ennek elérése érdekében például olyan dolgokba kell befektetni, mint a gyerekes családok közötti egyenlőtlenségek csökkentése, gyerekgondozás, oktatás, erősebb védelem a munkanélküliség, illetve a leszakadás ellen - vagyis erősebb szociális háló kell. A szükséges feltételek között Vandenbroucke megemlítette azt is, hogy meg kell akadályozni az olyan foglalkoztatási módok elterjedését, amelyek nincsenek integrálva a társadalombiztosítási rendszerekbe, illetve a többi felszólalóhoz hasonlóan a kollektív szerződések fontosságát is kiemelte. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése ugyanis a gazdasági növekedésre is kihat - idézte az OECD-t.

Az egész folyamatot a védőoltáshoz hasonlította, amely nemcsak annak biztosít immunitást egy betegséggel szemben, aki beadatta magának, de a környezetének is.

A szociális pillér ugyanakkor jelentős politikai kockázatot is hordoz magában - jegyezte meg -, hiszen a dokumentumban felsorolt 20 alapelvvel (azzal, hogy "joga van...") közvetlenül az emberekhez szólnak. Ha a kormányok nem hajtják végre ezeket az ajánlásokat, komoly frusztrációvá válhat az emberek számára, hogy ez is csak egy papíron jól mutató valami.

A sikeres végrehajtáshoz szerinte ezért világos és egyértelmű prioritásokra, hiteles ütemtervre - ami kombinálja az uniós jogszabályokat, az intézkedések koordinációját és teljesítményértékeléseket -, illetve támogató eszközökre (például érezhető támogatás a tagállamoknak) van szükség, illetve ezt az egészet az európai szemeszter gazdasági és pénzügyi felügyeletének részévé kell tenni.

Szerződésmódosítás nélkül nem fog menni

Heikki Patomäki, a Helsinki Egyetem professzora úgy vélte, hogy az EU-nak egységesen kell fellépnie a szociális standardok emelése érdekében. Ennek érdekében viszont véget kell vetni az adóversenyeknek (különösen társasági adó, pénzügyi és vagyonadó, tőke megadóztatása terén), meg kellene akadályozni, hogy a versenyképességet a belső leértékelésen vagy a munkaügyi normák gyengítésén keresztül érjék el a tagállamok.

Az EU-nak teljes költségvetési kapacitással és gyakorlati eszközökkel kell rendelkeznie a gazdaságpolitikához, illetve a régiók és társadalmi rétegek közötti újraelosztáshoz (akár közös adórendszerrel). A teljes költségvetési kapacitáson azt értette, hogy az uniós büdzsének, ahhoz, hogy jelentős makrogazdasági hatást lehessen elérni, legalább a jelenlegi 7-8-szorosának kellene lennie. Enélkül csak a dezintegrációs folyamatok fognak erősödni tovább - vélekedett.

A szociális Európa csak akkor lehet valóság, ha az EU kézzelfogható előnyökkel tud szolgálni, például a szolidaritáson és újraelosztáson keresztül. Ebbe az irányba tett lépés lehet egy uniós szintű társadalombiztosítás. Patomäki szerint az újraelosztásnak és a gazdaságpolitikai intézkedéseknek funkcionálisan, a társadalmi rétegek tekintetében kell történnie, azaz az uniós támogatásnak a tagállamoktól függetlennek kell lennie. Így minden olyan lépés, elemzés, amely a saját forrásból álló költségvetésre épülő EU és a közös adósságkezelés felé vezet, fontos.

Patomäki ugyanakkor úgy vélte, hogy ahhoz, hogy az EU fenntarthatóvá váljon - akár a következő válság fényében is - szükséges lesz a szerződés módosítása, e nélkül csak részleges eredményeket lehet elérni.

Címlapkép forrása: Shutterstock.