Az unió csaknem minden ötödik lakója (19 százalék) 65 éves vagy annál idősebb volt 2017-ben - kezdődik a Világgazdaság összefoglalója a nyugdíjrendszerekről. Kelet-Közép-Európában a legfrissebb adatok szerint az eltartott népesség aránya már csak Szlovákiában és Lengyelországban kevesebb 50 százaléknál.
Magyarországon ez a mutató 2018 elején lépte át a lélektani küszöböt, szemben a 2012-es 45,7 százalékkal. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő az öregedési index is a régióban. Néhány évtizeden belül a régióban megduplázódik a száz munkavállalóra jutó időskorúak száma.
Az önkéntes nyugdíjpénztári ág bevezetése a régióban a '90-es évek végén kezdődött meg, válaszként ezekre a kihívásokra, és hogy csökkentse a függést az állami rendszertől. A legtöbb esetben a nyugdíjrendszerek kötelező pillérére támaszkodva kezdődött az új ág építése, és már néhány év múlva látszott, hogy nem fenntartható.
Bajok lesznek
A magas kezelési és portfóliótartási költségek nehezen voltak hozzáilleszthetők a rövidebb hátralévő életciklusokhoz. Emellett a rendszer bevezetése magában hordozta a kötelező ág bevételcsökkenését, amire a régiós kormányzatok magasabb kötelező hozzájárulással vagy megemelt nyugdíjkorhatárral reagáltak.
Az Erste bank ezzel kapcsolatos elemzése szerint aggasztó az a régiós trend, hogy a régió kormányai csökkentik a nyugdíjkorhatárt vagy megtiltják annak emelését, miközben a várható élettartam ebben a térségben is emelkedik. A hatvanas éveik elején nyugdíjba vonuló nők átlagosan még húsz évig kaphatnak ellátást, míg a férfiak alig néhány évvel többet dolgozva átlag 15 évig.
Ez aligha lesz finanszírozható, ezért a legtöbb ország kénytelen lesz emelni a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjjárulékot. Emellett a jövőben nem tehetik meg, amit a kötelező magánnyugdíjpénztárak visszaszorításával vagy felszámolásával megtettek: nem élhetik fel a jövőbeli kötelezettségre félretett pénzt.