Bemutatkozott Magyarország első, üzemszerű működésre képes és MEKH által hivatalosan is bejegyzett energiaközössége. Bábolnán útjára indult – a hazánkban egyedülálló, de világszerte is ritka kezdeményezés – célja, hogy a helyben megtermelt áramot helyben is fogyasszák el. A lakosság a hivatalos árnál drágábban adhatja el megtermelt feleslegét, míg a cégek olcsóbban vehetik azt meg.

Dr. Horváth Klára, a nyugat-magyarországi kisváros polgármestere kiemelte, hogy a település mindig is élen járt az előremutató innovációk területén, és a mindenkori önkormányzat örömmel állt az ilyen kezdeményezések élére.

Kapcsolódó

A kilencvenes években már szelektíven gyűjtöttük a szemetet, a vízbázis védelmében különböző mérőműszerekkel dolgoztunk. A helyi mezőgazdasági kombinát mindig is környezettudatos gazdálkodást folytatott. Ezeket a folyamatokat próbáljuk meg tovább vinni és erősíteni

– sorolta fel a sikereket és az önkormányzat előtt álló célokat az MSZP-s politikus.

Mégis mi az energiaközösség

Az energiaközösség olyan csoportosulás, amelyben háztartások, vállalkozások vagy akár önkormányzatok együttműködve, közösségi alapon termelnek, fogyasztanak és osztanak meg energiát, jellemzően megújuló forrásokból, mint a nap- vagy szélenergia.Ezenfelül egy metángázos gázmotor is segít az energiatermelésben Bábolnán. Az ennek működtetéséhez szükséges gázmennyiséget saját kutjukból nyerik és a többletgáz felhasználásával fűtik az önkormányzat intézményeit és működik a főzőkonyha is.A közösségi alapú energiaellátásban a tagok megoszthatják a beruházási költségeket, és az energia költsége csökkenhet a háztartások számára.

Dr. Horváth Klára kiemelte, hogy „mivel a közösség saját energiaforrásokkal rendelkezik, így csökkenthető a függés a központi energiaszolgáltatóktól és a külső piacoktól. Végül, de nem utolsósorban az energiaközösségek erősítik a helyi közösségeket, mivel a tagok együtt dolgoznak egy közös célért, ami növeli a társadalmi összetartozást és bizalmat.” A polgármester hangsúlyozta, hogy ebben a modellben

  • az áram helyben maradása az energiaszuverenitást erősíti,
  • a közösség tagjai egymás között értékesíthetik az áramot,
  • és a társulás ipari szereplői használhatják fel a háztartási kiserőművek termelését. 

A projekt finanszírozása és további fejlesztések

Először 2021-ben egy szakmai konferencián hallott az energiaközösségről a településvezető, pont abban az időben, mikor az energiaárak is elszabadultak, ekkor született meg benne a bábolnai energiaközösség ötletete– írja a növekedés.hu 

A polgármester megvitatta a lehetőségeket a helyi cégek vezetőivel, akik úgy döntöttek, beállnak a kezdeményezés mögé. 

Megalakult a konzorcium, amelynek később sikerült pályázati forrást nyernie a kivitelezéshez.

Az eredetileg tervezett teljes költség nagyjából egyharmadát sikerült elnyerni, ezért az önkormányzat nagyon sok önerős vállalást kellett tennie a projekt megvalósításához – a fejlesztést és a kivitelezés több szereplője is vállalta, hogy társadalmi munkában végzi el a munka ráeső részét.

Jelenleg az önkormányzat a társulás legnagyobb szereplője gázmotoros kiserőművével és naperőművei bevonásával. Nemsokára taggá válik

  • az IKR Agrár Kft. 340 kilowattos naperőművel, 
  • az OSI Food Solutions Kft. nagyfogyasztóként,
  • illetve három magánszemély napelemmel és villamosenergia tárolóval. 

A rendszert kiegészíti egy 200 kilowattos, akkumulátoros áramtároló egység és egy V2G busztöltő, amely képes az igénybevétel egyenetlenségeit kisimítani.

Ez lehet Magyarország jövője 

A Horváth Klára további fejlesztéseket tervekről is beszámolt: minden intézményükre napelemeket fognak felszerelni, illetve egy 36 hektáros napelemfarmot is az energiaközösség részévé szeretnék tenni. A városvezető hangsúlyozta, hogy

jövő év végére, de legkésőbb 2026-ra szeretnénk a nulla forintos rezsiköltséget elérni az önkormányzati intézményekben.

Hazánkban elsőként a Vertesz Kft. nyerte el a jogot, hogy az önkormányzattal karöltve részt vegyen energiaközösség vezérlés kialakításában Bábolnán.

Flamich Péter, a Vertesz Kft. ügyvezető igazgatója  elmondta, hogy a bábolnai SCADA és elszámoló rendszer egy része már stabilan működik éles körülmények között. Az ügyvezető szerint a település példája megmutatja, milyen rendszerek fognak a jövőben Magyarországon működni az energiaközösségekben.