Amikor 2020 októberében az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energia- és Klímapolitikáért felelős államtitkársága (ITM-E) bejelentette, hogy tényleg felborítják az eddigi háztartási napelemes elszámolási rendszert, az addig is tempósan növekvő és előre haladó piacon nagy kapkodás kezdődött. Miután bombabiztosnak tűnt, hogy hamarosan érvényét veszti az a logika, hogy a háztáji napenergiás termelők a pillanatnyi áramfölöslegüket ingyen tárolják a hálózaton, és azt a majdani fogyasztási igényeik függvényében bármikor, szintén ingyenesen visszavételezhetik, az is megértette, hogy az aranykornak ezzel vége lesz, aki nem egészen értette meg, mit is takar majd a bruttó elszámolás.

Hiszen konkrét számok nélkül is tiszta sor: az ingyennél az mindenképpen rosszabb, ha a betárolásért és/vagy a visszavételezésért fizetni kellene, az pedig minden beruházás megtérülési számításának újrakezdését igényli, ha a megtermelt energiafelesleget pedig csak a mindenkori piaci ár függvényében venné meg a hálózat. Arra kevesen emlékeztek - ami nem csoda, hisz azóta is kevés szó esett róla - hogy a "Miért kapnák ingyen?" kérdés valójában már 2018 őszén előkerült, Kaderják Péter tette fel, aki akkor az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárként ez ügyben a leginkább illetékesnek volt mondható.

Kapcsolódó

A tavaly ősszel beharangozott, majd 2021. július elsejével konkretizált átkapcsolási dátum megadásával az is nyilvánvaló lett, hogy az eddig is drámai módon terjedő háztető-napelemesítésben roham indul, és aki csak teheti, a határidő lejárta előtt megpróbál még „körön belülre” kerülni és napelemes rendszert telepíttetni a háztetőre.

Rendszerváltás, déjà vu

Ez a helyzet, illetve az a folyamat, ami tavaly év végén elindult, egyáltalán nem ismeretlen idehaza. Éppen ez a mechanizmus dolgozott akkor is, amikor 2016-ban bejelentették, hogy a következő évtől átalakul a napelemes erőművek támogatási struktúrája. Annak hatására hirtelen felrobbant az engedélyezési statisztika: az energiahivatalnál előző évben beadott kérelemszám (65) a sokszorosára (2400) nőtt, és ebből lett aztán a manapság rendre behivatkozott magyar naperőműépítési boom.

Efféle magyaros rendszerváltásra lehetett számítani – azzal a kitétellel, hogy a definíció szerint „háztartási méretű kiserőmű” nevet viselő háztáji erőművek száma már a korábbi években is dinamikusan emelkedett. Nem csoszogásból indult a tempó, de azt még nem tudni, hová fokozódott. 2020 végén hivatalosan több mint 88 ezer háztetőn működött napelemes rendszer, ami tavaly év végén több mint 719 MW beépített termelőkapacitást jelentett.

Innen indult el az a roham, aminek körülményeiről és tanulságairól kérdeztünk napelemes rendszereket telepítő cégeket és más, érintett piaci szereplőket.

A kritikus szintig

Az NV Solarnál  úgy látják, hogy miután tavaly ősszel bizonyossá vált, hogy a szaldó elszámolást lecserélik, a háztetőre telepíteni szándékozók két nagy táborra szakadtak. Az egyik részük már decemberben bejelentkezett, és január 3-tól a céggel meg is kötötték a szerződéseiket, a másik, a nagyobbik rész azonban márciusig kivárt. Az első félévben több mint 400 háztáji erőművet telepítő cég értékesítője, Szalai László úgy látja, hogy aki későn ébredt, gyorsan szembesült azzal, hogy nem fog már a határidőbe beférni. "A piac nagyobb szereplőinek többsége korrekt módon jelezte, hogy nem vállal garanciát a telepítés június 30-ig történő befejezésére. Mi azoknak tudtunk adni, akik február 28-ig szerződést kötöttek, és befizették az előleget. Ezeket az ígéreteket mind be is tartottuk" – tette hozzá a szakember.

Az NV Solar esetében az első félévre érvényes drasztikus megrendelésszám növekedést nem csak az jelzi, hogy míg 2020-ban az első félévet a cég megközelítőleg 550 millió forintos bevétellel zárta, 2021-ben már az első három hónapot 900 millió forint felett. De az is, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva idén tavasszal több mint háromszoros volumenre érkezett szállítási igény, amit a szerelőcsapatok számában is le kellett követni. Míg tavaly ilyenkor a vállalkozásnak egyetlen komplett telepítő csapata volt, jelenleg úgy van hat, hogy rendre külsősök segítségét is igénybe veszik. Júniusban már a 15 háztetős installálás volt a napi norma.

"A napelemes rendszertelepítő cégek és a piac is a kritikus szintig volt túlhajtva”

– ezt már Horváth Kristóf, a Horvation Energy Group ügyvezetője állította. A főként német gyártmányú rendszerekre szakosodott cég a saját tapasztalatai és a versenytársaktól kapott jelzések alapján úgy érzékelte, hogy a második negyedévben ők is, mások is pattanásig feszültek, hogy a megrendelőikkel beleférjenek a június 30-i határidőbe.

Hiába szerepel több mint 2000 cég tevékenységleírásában az efféle kivitelezési tevékenység, annyira sok volt a megrendelés, hogy az április után érkezők - a június végi határidőre – már csak kóklereket találtak. Ráadásul április végétől egyre erősebben érezhető volt az anyaghiány is a piacon, ami azzal járt, hogy egyre gyakrabban állította kész tények elé a megrendelőt és a kivitelezőt is az, hogy ami (panel, inverter, konzol, rendszer) elérhető volt, azt tudták feltenni. Vagy várni kellett a megrendelt árura – azt kockáztatva, hogy kicsúsznak az akkor még javában ketyegő szaldó elszámolás határidejéből. (A Szuezi-csatornában tavasszal keresztbe forduló Ever Given konténerhajó majdnem két hónapos beszállítói csúszást idézett elő a pandémia miatt amúgy is akadozó ellátottságú európai napelempiacon. A tengeri úton kialakult torlódás felszámolását követően ugyanis a romlandó árut szállító hajókat sorolták előre - a napelemet szállító hajók pedig „ráértek” és vártak.)

Horváth Kristóf szerint egy dolog miatt biztosan jó, hogy mégsem történt meg a július elsejei váltás. A cégvezető szerint az, hogy „mostanra, végül is mindenki egy kicsit megnyugodott”. Hozzátette azt is, hogy az új, vagy korábban a határidőről lecsúszott, de most visszatérő megrendelők számára már nem olyan nagy baj, ha a telepítés nem lesz meg két héten belül.

Uborkaszezonban is lankadatlanul

Az árban, minőségben és szolgáltatásban a piacon középre, illetve attól felfelé célzó Maysun Solar piaci előnye abból ered, hogy maga gyárt, saját raktárkészlete van, és folyamatosan fejleszti a kínálatába tett komplett rendszereit. Sápi Gábor logisztikai menedzser azzal számol, hogy a tavalyi, a piaci torta 13-15 százalékát jelentő szeleténél idén akkor is többre lesznek képesek, ha a második félév sokkal csendesebbre sikerül. Ezt arra alapozza, az új háztáji rendszerek telepítése mellett nagykerként más installálókat is kiszolgáló vállalkozás szakembere, hogy bár az egyes megrendelések mérete nem, de a megrendelést leadó cégek száma jelentősen nőtt 2021-ben.

Tavaly 55 különböző céget szolgáltak ki, melyek közül többen is napelemrétek installálásán dolgoztak. Idén ennél jóval több cég fordult meg a Maysunnál – mondta Sápi Gábor. Július elseje óta tapasztalnak némi forgalomvisszaesést, de a menedzser szerint ez inkább a szokásos évi uborkaszezon számlájára írható: augusztus végéig a nyaralások miatt rendszerint kisebb a cégük forgalma.

Kép: Napi.hu

Érdekes módon teljesen másról számolt be a piac egyik legrégebbi, legnagyobb hatású operátora. Farkas Ferenc, a Napelemajánlat.hu portál vezetője megkeresésünkre azt mondta, hogy a június végén lecsökkenő ajánlatkérés egy nagyon rövid, csendesebb időszak után, mostanra visszapörgött. Július második hetétől ismét jelentősen emelkedni kezdett az ügyfélszám – mondta a cégvezető. A látszólagos ellentmondás feloldható: a Napelemajánlat.hu az igényeket látja, azt viszont, hogy az érdeklődésekből hány esetben lesz konkrét üzlet, csak a telepítőcégek visszajelzéséből, közvetetten tudja meg.

A honlap ugyanis a telepítőcégek és az érdeklődők közt az operátor szerepét tölti be: a napelemes rendszert a háza tetejére telepíteni akaró érdeklődő a honlapon mintegy 600 ellenőrzött és megbízhatónak talált cég adatbázisába küldi be a paramétereit, és egyetlen kérdőív kitöltése után, 12-36 órán belül legalább 5-7 konkrét ajánlatot, céges visszajelzést kap. Az igénylő számára ingyenes szolgáltatással kapcsolatosan Farkas Ferenc azonban azt is elmondta, hogy a céges oldalon sem látják a korábbi hónapokra jellemző tempó lassulását: több tucat új cég jelentkezett be a rendszerükbe, és több cég is sokkal többet költött náluk reklámra, mint korábban.

"Nem igazán látom, hogy hol van ebben most a megállás"

- tette hozzá a cégvezető.

Voltaképpen erre a konklúzióra jutott az egyik legkisebb napelemes rendszertelepítő cég is, az esztergomi telephelyű Gran Solar is. A nevével ellentétben egészen apró, csupán kétszemélyes cég országosan vállal háztáji és ipari méretű napelemek teljes telepítését (tervezés, kivitelezés, engedélyezés), de zömmel a telephely 50 kilométeres körzetben dolgoznak. Folyamatosan. Molnár Zsolt, az egyik társtulajdonos azzal érzékelteti, hogy mi volt náluk a roham az első félévben, hogy míg korábban legfeljebb egy hónapra láttak előre a megrendelésekben, most február elején már tele volt a naptár júliusig.

Mivel ahhoz tartják magunkat, hogy „a hétvégéken, bármi van is: nem dolgozunk” a tavaszt és a nyárelőt úgy húzták végig, hogy reggel 7-kor már az éppen aktuális helyszínen voltak, de sokszor este 9-kor még ugyanott - vagy már a következő helyszínen dolgoztak. Így hozták ki a helyzetből a legtöbbet: míg korábban átlagosan heti két rendszer építettek meg, június végéig simán heti három lett belőle. Most, hogy visszaállt minden a régibe, Molnár Zsolt azonban nem aggódik: a heti két telepítésük ezután is meglesz – erre készülnek.

Nagyobb lett, maradhat

A Horvation Energynél azt mutatják az eddigi számok, hogy a lakóingatlanokra megrendelt napelemes beruházások között az idén először többségbe kerültek a komplett rezsimentesítő rendszerek; ez azt jelenti, hogy a legtöbbször valamilyen hőszivattyús technológiát is telepítettek, telepítenek a házhoz. Ezek rendre az átlagosnál nagyobb méretű napelemes rendszer telepítését is magukkal húzzák. Míg a MEKH által vezetett statisztika szerint egy átlagos magyar háztáji napelemes rendszer mérete ma 6,6 kW - Horváth Kristóf adatai szerint náluk egy komplett rendszert 8,5 kW-nál nagyobb méretre szabnak.

A székesfehérvári központból saját és külsős csapatokkal (zalai, szolnoki és hódmezővásárhelyi alvállalkozókkal) is dolgozó DC Europenál minden harmadik ügyfél komplex, hőszivattyús beruházásra adott megbízást, így az eredetileg 6-8 kW teljesítményre megálmodott rendszereik 8-11 kW méretűre nőttek. A társtulajdonos-cégvezető Schmith Péter szerint ez is magyarázza, hogy míg a tavalyi év első negyedévet 118 millió forintos bevétellel zárták, idén ekkora már elérték a 248 millió forintos határt is. Azt ugyan nem akarja megsaccolni sem, hogy a 716 millió forintos forgalommal zárt 2020-as évhez képest végül mi lesz idén, de az szerinte visszafelé húzza a hajót, hogy a szaldó-bruttó váltás bejelentésével előidézett dagály előtti állapotot hirtelen az apály váltotta fel, és a tavasszal a megrendelésről lecsúszó, a júliusi határidőből korábban kicsúszni látszó, ezért nem szerződő ügyfelek „most csak jövögetnek”.

A cégvezető ezért már inkább arra számít, hogy az év hátralévő része számukra kicsit csendesebbé válik. De készültek erre: eleve ide súlyozták át a céges, pályázati telepítéseiket, hogy egész évben folyamatosan legyen munkájuk.

Az NV Solarnál - ahogyan a Maysun esetében is - az idén telepített, átlagos méretű háztáji rendszer teljesítménye 10 kW körüli, de ebben Szalai László szerint érvényesül már az az addíció is, hogy aki napelemrendszert telepít, az "könnyen rákap az ízére, és hamar születnek további ötletei”- magyarázta a szakember. Sok megrendelőjük eleve azzal számol, hogy később bővíteni lehessen a rendszert, ezért „egy vagy két számmal nagyobb invertert kérnek, és a nagyobb teljesítményű rendszert is előre megterveztetik". Akiknél például átgondolható a régi gázkazán cseréjével a fűtési rendszer felújítása, azok gyakran az elektromos irányba indultak el. Sápi Gábor maysonos tapasztalatai az, hogy ma már a megrendelők már tudatosabban készülnek arra, hogy a saját fogyasztásuk „akkor is lefedett maradjon a napelemes termeléssel, ha a házat és a használt elektromos eszközparkot bővítenék”.

Ahogyan egy harmadik telepítő cégeknél meg is jegyezték: tavasz óta végtelen mennyiségben adtak el hőszivattyút és hűtő-fűtő klímát is. Ez azonban valójában csak június végéig volt teljesen igaz.

Július óta több cég is úgy érzi, hogy a túlpörgetett helyzetből egy lyukba esett be a cég, és a cégvezetők azon törik a fejüket, hogy mi mással lehetne újra a felszínre jutniuk azután, hogy a magyar piacot az év eleje óta valójában „sűrű hálóval már lehalászták”. A visszaeső keresletet magyarázza az uborkaszezon, de az is, hogy sok-sok évnyi árcsökkenés után megfordult a széljárás. Igazából nem is a lakás-, illetve házfelújítási árak emelkedéséről van szó, és még csak arról sem, hogy a napelemes rendszerek világpiaci ára drámai módon emelkedett volna. Sokkal inkább az van a drágulások mögött, hogy a továbbra is inkább jellemző, technológiai alapú áresést az euró-forint, dollár-forint árfolyamváltozás teljes egészében felfalta.

A tavaly márciusban 329 forintos euró áron leadott megrendelést jelenleg inkább már 370 forint körüli árfolyam mellett lehet csak leadni, így a világpiaci árcsökkenésből nem is érezni semmit.

Megvan a 100 ezer háztető

Az E.On Hungária Csoport lapunk kérdéseire küldött válaszai alapján feltételezhető, hogy a tavaly év végi 88 ezerről már több mint 100 ezer felé nőtt a hálózatba kapcsolt háztáji erőművek száma. Mindez azért érdekes, mert több telepítő cégnél is szóba hozták, hogy az eleve támogatásfüggő lakossági napelemtelepítési boomok következő tétele - ami kimozdíthatja és újra felpörgetheti a rendszert a jelenlegi helyzetéből - az az idén őszre ígért újabb állami támogatási program, melyben a kormány szociális alapon 70 ezer napelemes és 18 ezer napelemes + energiatárolós háztáji erőmű létesítésének akár teljes finanszírozását ígéri.

Ha tehát a kormány ősszel további 70-88 ezer háztetőt vesz majd célba, akkor a Brüsszelben leadott magyar energiastratégiának az a tétele, hogy 2030-ra 200 ezer háztáji napelemes rendszert telepítünk, hamarosan megdől.

Az E.On adatai szerint 2021 júniusában több mint négyszeres volt az emelkedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A 2020. és 2021. első félévi, havi adatait összehasonlítva az is látható, hogy a február kivételével idén minden hónapban jelentősen több bekötés történt, mint tavaly.

Azt is érdemes tudni, hogy a hálózatra csatlakozási igény alakulása nem követte le ezt a mintát; a saját tempójában halad folyamatosan előre. Az első félévben kiadott HMKE engedélyek száma például úgy volt több mint 17 ezer, hogy miközben a február és a március volt a csúcs - 3874 illetve 4405 bejelentett igénnyel -, a januári (2078) és a májusi (2055) adatoktól alig tér el a júniusi (1606). Márpedig a május és júniusi kérelmezők aligha reménykedhettek abban, hogy június végére zöld jelzést kapnak.

Nem vállalt nagy kockázatot az E.On azzal, hogy az adatok alapján azt közölte: úgy látják, hogy a napelemes rendszerek telepítése Magyarországon olyannyira felülmúl minden iparági várakozást, hogy ha a jelenlegi trend marad, akkor a kormány által 2030-ra kitűzött célokat a szektor 3-4 éven belül biztosan eléri. Arra a kérdésünkre azonban, hogy mindezek ismeretében meddig tartható fenn az a hálózati rendszer, melyben a lakosság ingyen tárolja be az áramfeleslegét, és ingyen vételezi azt vissza, az E.On kitérő választ adott. Azt írták:

"A szabályozási kérdések eldöntése nem az E.On Hungária Csoport hatásköre, a vállalatcsoport mindig a jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét”.

[Megjegyzés: az E.On cégcsoportjának szolgáltatási területe - jelen állás szerint - az ország nagy részét lefedi. Csak az egykori Dédász terület (Szeged környéke) nem tartozik hozzájuk; azt az NKM, majd annak magába olvasztásával az MVM szerezte meg. Ebben a leosztásban szeptembertől komoly változások lesznek, mert az MVM nagyobb szeletet harap ki a tortából, az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) pedig az Opus kötelékébe kerül. E változások azonban az e cikkben közölt adatokat nem befolyásolják.]