A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit - többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat - érintő keresetrendezés volt hatással - közölte a KSH.
Idén januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 273 800 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a KSH szerint a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (525 ezer forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (171 900 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 94 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8700, illetve 8300 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 182 100 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 189 900 forintra becsülhető.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 284 100 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 3,6 százalék volt. A KSH szerint a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedett.
A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 10,3 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 9,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.