Ennyit késik a számláival az állam - íme, a számok

Bár már uniós direktíva is szabályozza, kevés olyan tagállam van, amely teljesíti a 30 napos fizetési határidőt a cégek felé. Magyarországon egy friss felmérés szerint az elvárthoz képest közel dupla ideig kell várnia egy vállalkozásnak, hogy az állam fizessen neki. Mindez a gazdaság egészére negatívan hat.

Az Európai Unióban március 16-án lépett életbe a 2011/7/EU irányelv, amely előírja a hatóságoknak, hogy 30 naptári napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizessenek az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. A szabályozás indoklása szerint többek között azért volt szükség rá, mert évente mintegy 450 ezer munkahely szűnik meg az Európai Unióban fizetésképtelenségi eljárások miatt. (A vállalkozásoknak egyébként 60 napon belül kell kiegyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.)

Hazánk július elsején adoptálta az direktívát, ám az új szabályokat minden 2013. március 16-a után kötött szerződésre alkalmazni kell. Érdekesség, hogy a magyar állam az uniós ajánlásnál is szigorúbb szabályokat vezetett be: az EU kizárólag a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre határoz meg új szabályokat, addig azokat a magyar kormány valamennyi szerződésből eredő pénztartozásra kiterjeszti. (Részletekért kattintson!)

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Magyarország a középmezőny végén

Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentése szerint ugyanakkor fél évvel a hatályba lépése után mindössze két uniós ország teljesíti a 30 napos fizetési határidőt az állami megrendeléseknél. Ennek oka az is, hogy az irányelvet eddig viszonylag kevesen illesztették be a saját jogrendjükbe: a 27 tagállam közül mindössze 9-en, így például Belgium és Németország még mindig nem.

Átlagos fizetési határdő (nap)*	2009	2010	2011	2012	2013
Finnország	24	24	24	24	24
Észtország	21	24	25	25	25
Svédország	35	35	35	35	34
Dánia	38	38	37	37	35
Németország	40	36	36	36	36
Lettország	30	33	38	38	37
Lengyelország	44	40	39	39	38
Egyesült Királyság	49	48	43	43	41
Ausztria	40	43	44	44	42
Hollandia	49	49	44	44	43
Csehország	35	35	42	42	45
Románia	n.a.	n.a.	45	45	45
Írország	51	49	48	48	45
Szlovénia	n.a.	n.a.	45	45	49
Litvánia	46	60	56	56	51
Bulgária	n.a.	n.a.	52	52	52
MAGYARORSZÁG	55	45	57	57	55
Szlovákia	39	50	62	62	57
Franciaország	70	65	65	65	60
Horvátország	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	60
Belgium	76	76	73	73	69
Ciprus	70	75	83	83	85
Portugália	129	141	139	139	133
Spanyolország	139	153	160	160	155
Görögország	165	155	174	174	159
Olaszország	128	186	180	180	170
állam és cég között Forrás: Atradius Hitelbiztosító*

Az Atradius saját ügyfelei körében, több ezer európai cég bevonásával készült felméréséből az derül ki, hogy a 2013-ban a finn állam fizetett átlagosan a leghamarabb, mégpedig 24 nap alatt, tőle nem sokkal van lemaradva Észtország (25 nap), de például Svédország a dobogó legalsó fokára már "csak" 34 nappal tudott felkerülni.

Hazánk a maga 55 napjával a középmezőny második felében helyezkedik el, valamivel Bulgária (22 nap) mögött és Szlovákia (57 nap) előtt. A régiós országokat egyébként jellemzően a környékünkön találjuk, míg a lista legvégén a válság által leginkább sújtott államok állnak: Olaszország (170 nap), Görögország (159 nap), illetve Spanyolország (155 nap).

Az állam magától nem fog változtatni a magatartásán

Az nem meglepetés, hogy egy ilyen lista élére a skandináv országok kerültek, hiszen ott sokkal erősebb a jogkövető magatartás, mint mondjuk hazánkban - kommentálta az adatokat a Napi.hu érdeklődésére Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa. Véleménye szerint a mostani adatok azt is jól mutatják, hogy milyen intézményrendszer működik az adott országokban, márpedig ez rendkívül módon meghatározhatja egy ország életét, hiszen ahol ez rosszul működik, ott hosszú távon alacsony GDP-növekedési ütemre lehet számítani. Az országok intézményrendszerei, jogrendszerei versenyeznek egymással, így egy drága és kiszámíthatatlanul működő intézményrendszert működtető ország hosszú távon lemarad a kiszámíthatóságot és hatékony intézményi működést megvalósító országoktól - véli Tóth.

Amennyiben az állam késve fizet, az rendkívül nagy probléma, több okból is - emelte ki Tóth, majd hozzátette, hogy ez egyrészt növeli a lánctartozás előfordulását a gazdaságban, illetve azt is befolyásolja, hogy milyen kockázatok mellett lehet szerződést kötni az országban. Másrészt azért okoz gondot, mert az államnak, mint vevőnek vezető szerepe van bizonyos részpiacokon, mint például az építőiparban vagy a számítástechnikai cikkek piacán. Ráadásul kevés olyan cég van, amely nemet tudna mondani egy állami megrendelésre. Akinek például innen jön a bevételeinek a 80 százaléka, az várhatóan nem fog az asztalra csapni, hanem el fogja viselni a késlekedést és megpróbálja máshonnan előteremteni likviditásához szükséges hiányzó összeget - fogalmazott az MTA tudományos munkatársa.

Minél kiszámíthatóbb az állam, annál olcsóbb szerződést kötni, annál nagyobb lesz a bizalom, ami pedig a gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen lenne - véli Tóth. Éppen ezért rendkívül fontosnak nevezte a hasonló felméréseket, illetve azt, hogy ezek a kutatások évek múlva is összehasonlíthatóak legyenek, ezáltal ugyanis mérni lehet, hogy mennyire működik hatékonyan egy kormányzat.

Az állam nem fogja saját magát büntetni

Ugyanakkor azt látni kell, hogy államnak nem feltétlenül érdeke, hogy minél hamarabb fizessen, hiszen a status quo fenntartása számára sokkal kényelmesebb - közölte Tóth István János. Azzal kapcsolatban azonban pesszimista maradt, hogy mikor érhetjük el az EU által kitűzött 30 napos határidőt, mondván az állam nyilván nem fogja saját magát büntetni, a cégek pedig mindig is keresni fogják az általában jó pénzt hozó állami megrendeléseket. Az állam olyan erővel rendelkezik, amivel a piacon senki, így ha nem is fizet időben, akkor is be fognak neki szállítani a vállalatok - emelte ki az MTA szakértője. Fontos lenne elérni azt, hogy az állami intézmények szűkebb fizetési határidő alatt és késedelem nélkül fizessenek a beszállítóknak, ám, hogy ez mikorra valósulhat meg, az kérdéses, ugyanis Magyarországon sokkal kevésbé adottak a társadalmi feltételek ehhez, mint például Észtországban. Ezek után nem meglepő, hogy a szakember szerint legalább 5-10 évre van szükség ahhoz, hogy elérjük a 30 napos fizetési határidőt.