A 2016-os teljes reklámtorta mérete 216,09 milliárd forint volt, ebből a televízió részesedése 25,78 százalék volt, amivel stabilan tartja második helyét a tortában az internet után.
A televíziós reklámpiac 8,59 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évhez képest, ami csaknem háromszoros növekedését jelent az előző időszakhoz képest, hiszen 2014-ről 2015-re 3,15 százalékkal nőtt ez a reklámtortaszelet - ismertette Kovács Krisztián a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke.
Az állam a legnagyobb hirdető
A televíziós költésekben óriási szerepe volt az állami költéseknek: míg 2015-ben a televízióban elköltött állami reklámforintok 2,63 milliárdot tettek ki, ez 2016-ban 6,3 milliárdra emelkedett, azaz 140 százalékos volt az ugrás. (Összehasonlításként a piaci reklámköltés növekedése mindössze 2 százalék volt ugyanebben az időszakban.)
Az MRSZ korábbi adatai szerint az állami költés mértéke a teljes reklámiparra vetítve 2015-ről 2016-ra több mint 80 százalékkal nőtt, amivel az állam a reklámipar legnagyobb hirdetőjévé vált.
A háttérben rejlő tendenciák
Az MRSZ szerint az állami költések mértékének nagyarányú növekedése mellett tavaly kiemelt sportesemények is (foci eb, olimpia) pozitív irányba befolyásolták a hazai reklámköltéseket.
A reklámköltések viszont továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP-arányos szinttől, a reklámadó pedig továbbra is erősen hátráltatja a reklámipart, annak tervezett 7,5 százalékos emelése további jelentős pénzt vonhat el az iparágtól - jegyzi meg az MRSZ a közleményében. Ebben azt is megjegyzik továbbá, hogy az elmúlt évek indokolatlan és szakmai egyeztetést nélkülöző, iparágat sújtó szabályozásai (reklámadó, bónusz törvény, közterület extra adóztatása és a településkép védelmi törvény) továbbra is nagymértékű bizonytalanságot okoznak a piacon.
A digitális reklámtortaszelet nagysága és a nemzetközi szereplők térhódítása tovább erősödött: a globális szereplőknél elköltött reklámforintok markánsan, 25 százalékkal emelkedtek, így a globális szereplők reklámköltés aránya 51 százalékra emelkedett a hazai online tartalomszolgáltatókkal szemben.