Májusban az egy évvel korábbihoz képest 7,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest pedig 3,8 százalékkal csökkent az  építőipari termelés volumene a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 11,2, az egyéb építményeké 1,1 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,8 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.

2024 májusában az előző év azonos hónapjához képest:

Mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 11,2, az egyéb építményeké 1,1  százalékkal.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésében 12,4 százalékkal kisebb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 14,8 százalékkal nőtt. A megkötött új szerződések volumene 1,3 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 5 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,5, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,3 százalékkal emelkedett.

2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest:

Az építőipari termelés volumene 6,1 százalékkal nőtt, írja a  KSH a friss statisztikai adataiban. 

Szerencsés csillagzat...

Nyoma sincs a drágulásnak az építőanyag piacon, vagyis szerencsés csillagzat alatt indult el a kormány új  otthonfelújítási támogatása. Az Újház Zrt. adatai szerint a szerkezetépítő-, azaz új építések indulásakor leginkább használt anyagok forgalma 38 százalékkal növekedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, miközben ebben az árucsoportban az árak 10,5 százalékkal mérséklődtek. Mindez alátámasztja a KSH ma megjelent adatait, amiből az építési piac várható felfutása rajzolódik ki. 

Az új szerződések volumenének csökkenése nem mond ellent annak, hogy az ágazaton belül a lakossági beruházások kezdenek felpörögni. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint több hónapja csúcsra járnak a lakáscélú lakossági hitelek, és az építőanyag kereskedelem forgalmi adatain is az látszik, hogy lassan felpörögnek a lakásépítések

–  mondja Juhász Attila az Újház Zrt. valamint az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

A lakossági építőanyag kereskedelemben piacvezető Újház Zrt. adatai szerint a második negyedévben a legjobban a szerkezetépítésben használt árucsoport forgalma emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, 38 százalékkal.  Mindez nem párosul áremelkedéssel, sőt ebben az árucsoportban az árak 10,5 százalékkal, azon belül a tégla és más falazóelemek ára 14 százalékkal csökkent egy év alatt. Hasonló a helyzet a tetőfedő anyagok esetében is, ebben az árucsoportban az értékesítés mennyisége 21 százalékkal emelkedett, miközben az árak 11,5 százalékkal csökkentek  – mondja Juhász Attila.

Kedvező a helyzet a most indult lakossági energiahatékonysági támogatást lehívni készülők számára is. A homlokzati szigetelésben leginkább használt hőszigetelő habok értékesítési volumene a támogatást megelőző kivárás miatt 9,4 százalékkal csökkent, de vele együtt 4,5 százalékkal csökkent ezeknek az anyagoknak az ára 2023 második negyedévéhez képest. 

Juhász Attila szerint Jó helyzetben várja a szakma az új támogatásból várhatóan szeptembertől meginduló kereslet növekedést, az építőanyag kereskedők felkészültek az igények kielégítésére, hazai alapanyagokból nincs és nem is várható hiány.

Meglepetés!

A KSH adatai újra meglepetést okoztak: évekig tartó stagnálás után végre érdemben és mérhetően megmozdult az építőipari termelés, az éves ágazati növekedés a frissen közzétett adatok szerint már 7 százalék fölé nőtt, kommentálta a statisztikai hivatal adatait Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója.

Igaz az áprilisi 11 százalékos ugrás után májusban 3.8 százalékkal csökkent a havi termelési adat, ám ez az átmeneti megtorpanás valószínűleg az Otthonfelújítási programmal kapcsolatos piaci kivárásnak tudható be – véli a szakember.

Úgy látom, hogy az emberek kezdenek felocsúdni a háború és az energiaárak emelkedése okozta sokkból, valamint az azt követő negatív gazdasági folyamatokból, mint amilyen a mára kissé lassuló infláció is. Így végre egy kicsit bátrabban költenek, de persze várják és igénylik az olyan állami támogatási akciókat, mint az Otthonfelújítási program.

A szakember szerint a vállalati és intézményi beruházások visszafogása hatással volt a korábbi időszak kismértékű növekedésére. 

„Az EU-s pénzek egy részének hónapokkal ezelőtti felszabadítása nem játszott érdemi szerepet az adatok javulásában, inkább az elhalasztott lakossági és a folytatódó céges beruházásoknak van, illetve lesz lényeges hatása idén. Sokkal kevésbé számít az ágazat egyelőre a kormányzati, az önkormányzati vagy más, frissebb EU-s támogatásokból megvalósuló újabb intézményi építkezésekre vagy akár felújításokra, korszerűsítésekre” – jegyzi meg a Mapei Kft. vezetője.

Mi várható?

Markovich Béla szerint az otthonfelújítási támogatás indulásával végre élénkül a lakosság felújítási kedve. Nemcsak az energetikai felújítások, hanem immár az egyéb korszerűsítések is megkezdődhetnek. A vállalat felmérése szerint azok, akik gondolkodnak az otthonfelújítási támogatás igénybevételén, azoknak a több mint 50 százaléka szeretne egyéb felújításokat is elindítani. Ez a program így – végre-valahára – lökést adhat a felújítási piacnak, ami jó a kivitelezőknek, kereskedőknek és a gyártóknak egyaránt.

A nagy kérdés az, hogy a fenti programban csak az 1991 előtt épült házak vehetnek részt, és a 2,5-3,5 millió forintos támogatás mellé már egy egyszerűbb szigetelési munka esetén is hitelt kell felvenni, ami korlátozó tényező lehet sokak számára. Arról nem is beszélve, hogy a legalább egymilliós önerőre és egyéb feltételek meglétére is szükség van, mondta Markovich Béla. Az árakkal kapcsolatban megjegyezte, az alapanyagok nagy drágulási hulláma lecsengett, az energiapiac is megnyugodott, így a közeljövőben az árak a nemzetközi és helyi kereslet, illetve az euró/forint árfolyama miatt változhat, így akár idén még 4-5 százalékos drágulás jöhet.