Nem túl szerencsés, hogy a médiában csak a kötelező szervizdíj javaslata kapott visszhangot, miközben két nagy szakmai szervezet, a vendéglátóipari ágazatot egészében átformáló csomagon dolgozik - kommentált a Napi.hu-nak Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) elnöke. Az érdekképviselet - a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével (MSZÉSZ) közösen - elsősorban a súlyos munkaerőhiány leküzdésére állít össze egy tervezetet, amely egyelőre nem nyilvános.

Ennek egy kisebb eleme a kötelező szervizdíj (hivatalos nevén felszolgálási díj) alkalmazása, amelynek technikai részletei még kidolgozás alatt állnak és sok részletkérdés van, amit tisztázni kell még Gál szerint. Például hogy a kisebb vállalatoknál miként lehet meghatározni és dokumentálni a díj felosztását a munkáltató és a munkavállaló között. Fontos, hogy a vendégek figyelmét felhívják a fizetendő díjra, annak mértékére az étlapon és a számlán, amely a jelenlegi önkéntes szervizdíjnak is kötelező eleme. Ám ezt a jogkövető magatartás érdekében tudatosítani kell a kis szereplőkben is.

A szakember szerint a 8-15 százalékos mértékűre belőtt díj (jelenleg a felszolgálási díj mértékére nincs korlát megállapítva), kizárólag a dolgozók, a magasabb hozzáadott értékű munkájának díjazását célozná, nem pedig a borravaló kiváltását. Az iparági áfacsökkentéssel párhuzamosan bevezetve pedig még a mostaninál magasabb árakat sem generálna. Ellenben jóval kedvezőbben, csak a 15 százaléknyi nyugdíjjárulék levonása mellett adózik, miközben a borravaló az egyéb jövedelem kategóriájába tartozik, ahol az szja és minden más járulék levonásra kerül - hangzik az érvelés.

Nincs közös kalap - más árakon dolgoznak, eltérő minőségben

Elutasítja ugyanakkor a kötelező szervizdíj bevezetésének tervét a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz). Antalffy Gábor elnök lapunknak azt mondta: a szállodaszövetség és a Vimosz javaslatának megjelenését nem előzte meg széleskörű szakmai egyeztetés, holott erre szükség lett volna, hiszen a vendéglátós szakma jelentős része ellenérzéssel fogadta.

Maga az ötlet Antalffy szerint a "wellness-szállodások" köréből ered, ahol rendkívül elterjedté váltak a készpénzmentes fizetési módok: elsősorban a karórás fizetés. Ennek keretében, amíg a vendég a szálloda szolgáltatásait igénybe veszi, egy kis érintős karóra számolja fel a tételeket, amelyeket a részvétel legvégén a vendég egy összegben kiegyenlít. E módszer térhódítása miatt azonban a szállodai pincérek már nem nagyon kapnak borravalót. A szállodásoknak lehetőségük lenne alkalmazni az önkéntes szervizdíjat is, ám ők mégis a teljes vendéglátó ágazatra próbálnak most "rátolni" egy kötelező díjat - mondta Antalffy.

A karórás fizetés esetén a vendégek jellemzően nem figyelik az árlistát, amikor költenek, míg egy kis étteremben minden tételt megnéznek. Így nekik egy kikerülhetetlen pluszdíj felszámítása után egészen más érzés a vendég szemébe nézni

- ecsetelte az elnök, aki szerint már most is előfordul, hogy a fogyasztók megtagadják az önkéntes szervizdíj kifizetését, amennyiben nem elégedettek egy adott étterem kiszolgálásával. Az új javaslattal szerinte elveszne a borravaló sajátossága: az önkéntesség, amely minőség, a jó kiszolgálás elismerését fejezi ki. Ezzel szemben a kötelező szervizdíjat inkább áremelésként, a vendéglátók követelőzéseként értékelné a legtöbb vevő.

Csak a személyzetet illeti meg

Míg a borravalóval teljesen önkéntes, addig a 2005-ben bevezetett, választhatóan alkalmazható felszolgálási díj rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díja. vendéglátók maguk dönthetik el a felszolgálási díj mértékét, felső határa nincs, de a vállalkozások jellemzően a 10-12 százalékot kérnek.

A szervizdíj az ár része és csak a dolgozók alapbér feletti pluszjuttatására fordítható, kedvezőbb adózással. Követelmény, hogy azt az étlapon minden esetben fel kell tüntetniük és tartalmazza 27 százalékos áfát is.

A törvény szerint a felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek a munkahelyen működő munkavállalói érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen ilyen nem működik, az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

Megrendült a borravaló intézménye?

Antalffy úgy látja, nem állja meg a helyét az az érv, hogy a bankkártyás fizetés miatt számottevően visszaszorul a borravaló-fizetés gyakorlata. Tapasztalata szerint a klasszikus éttermi szolgáltatásoknál még mindig a készpénzes fizetés a legelterjedtebb, ám az elektronikus fizetés mellett is gyakori, hogy a vendégek borravalót csúsztatnak a pincérnek, sőt sok esetben külön kérik, hogy a kártyás tranzakcióban számítsák ezt fel.

A Kisosz álláspontja szerint a pincérek fizetését piaci alapon, béralku során kell kialakítani, nem pedig rögzített díjak alkalmazásával. Bár a javaslat szerint a kötelező szervizdíj felosztását a tulajdonos, az üzemeltető az ott dolgozók bevonásával, közösen határozza meg, egyebek közt teljesítményalapon. A szakember szerint ez életszerűtlen a kisebb szereplők esetén. Például rengetegen foglalkoztatnak alkalmi,vagy diák munkaerőt - gyakran csak néhány hetes, vagy hónapos időtartamban -, e körülmények között pedig nemhogy külön alkukba nem bocsátkoznak a munkáltatók, de gyakran találkoznak olyan dolgozókkal, akik ellenérdekeltek abban, hogy többet kelljen dolgozniuk.

A javaslat melletti egyik érv szerint a szervizdíj tételei könnyen ellenőrizhetőek, ám a szövetség elnöke szerint ez inkább a nagy szállodaláncokra igaz, mert összetett informatikai rendszert működtetnek, a kis éttermek azonban nem tudják ezeket kimutatni, az egyes összegek gyakran egybemosódnak.

Antalffy szerint összességében gond az új szervizdíj-elképzeléssel, hogy a fogyasztókat terhelné meg a bérfejlesztések költségeivel, miközben a vállalkozóknak lenne illendő mélyebben a zsebükbe nyúlniuk.

Az áfacsökkentés sok problémát megold

Az MSZÉSZ főtitkára nem tart attól, hogy a szervizdíj majd "nem jut" el a dolgozókhoz. Kovács István lapunknak úgy fogalmazott, hogy a kötelező szervizdíj bevezetése esetén azt kizárólag a munkavállalók ösztönzésére lehet fordítani. (Az elképzelést az ágazati szakszervezet is támogatja - erről itt írtunk.)

Az éttermekben - ahol van szervizdíj - általában valamilyen pontrendszer alapján döntik el, hogy ki milyen mértékben részesül a díjbevételből. Ez a jövőben is így lesz csak - ha a javaslatot elfogadják - valamennyi étteremben.

A szállodaszövetség álláspontja szerint az éttermi áfa 27 százalékról 2017 eleji 18 százalékra, majd 5 százalékra csökkentése 2018-tól (de bejön egy négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is) lehetőséget teremt a bérek emelésére, de rugalmas árpolitikára is, ami nem feltétlenül jelent áremelést. A béremelés szükséges, mivel a vendéglátásban a bérek az országos átlag kétharmadát érik el, ráadásul egy olyan szektorról beszélünk, ahol egyes régiókban hatalmas a munkaerőhiány - mondta Kovács. Véleménye szerint a kötelező szervizdíj alkalmazása nem zárja ki, hogy valaki borravalót is adjon, legfeljebb nem olyan mértékűt, mint a díj nélkül tette volna. A főtitkár nem ért egyet azzal a feltételezéssel, hogy a készpénzkímélő fizetési módok terjedése miatt lenne szükség a szervizdíjra.