Milyen Európa lehet sikeres partnere Kínának? Nem a mai, mert a mai Európa, a mai Európai Unió hanyatlóban van, köszönhetően többek között a „túlcentralizált európai álomnak" – mondta el Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Eurasia Forum című rendezvényén. A jegybank elnöke hozzátette: például a kötelező euró is része az európai hanyatlásnak.

„El kellene szakadnunk az európai álom gondolatától, és ki kell nyújtanunk a karunkat az összes Európán kívüli állam felé" – folytatta gondolatmenetét Matolcsy György, aki arról is beszélt, hogy egy új típusú szövetségben a tagállamok megerősödése után, nyolc-tíz év múlva szerinte eljön az ideje annak, hogy az unió megállapodást kössön Oroszországgal. 

A jegybankelnök tehát úgy látja, hogy el kell hagyni a globális hatalom világképét, és változtatni kell az uniós stratégián. A jövőben sokkal inkább tagállamok laza közösségére van szükség, amikor az unió leginkább egy közös piac. „Magyarország hajlamai, származása és értékei is abba az irányba mutatnak, hogy új európai platform lehet, alapja az új típusú szövetségnek."

Orbán Viktor és Matolcsy György a Budapest Eurázsia Fórum megnyitóján 2024. november 21-én
Orbán Viktor és Matolcsy György a Budapest Eurázsia Fórum megnyitóján 2024. november 21-én
Kép: MTI, Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: „A modernitás többé nem nyugati kategória"

Az én irodám falán három világtérkép található, ugyanarról a világról. Az egyiket mindenki ismeri, a szokásos iskolai térkép, Európával a közepén. A másik közepén az Egyesült Államok található, a harmadik térképnek pedig Ázsia, hiszen mindenkinek önmaga a világ közepe – árulta el a jegybankelnök megnyitóját követő beszédében Orbán Viktor. 

A miniszterelnök ezzel a példával illusztrálta aktuális világértelmezését, amely szerint ma olyan európai változások zajlanak, amelyek globális megközelítés nélkül nem értelmezhetők. Orbán Viktor szerint vége annak az 1990-tól máig tartó korszaknak, amelyben a nyugati világ liberális progressziója dominált. „Európa stratégiája sikertelen, valami véget ért" – érvelt a kormányfő. 

Ezzel szemben eljött Eurázsia kora, hiszen Ázsia államai felemelkedtek, és bebizonyították, hogy képesek politikai és gazdasági szempontból is önállóan megerősödni, teljesíteni és fennmaradni. „Ez az új realitás, azaz a modernitás többé nem nyugati kategória" – fejtette ki Orbán Viktor, aki valamikor maga is hitte, hogy a modern egyenlő a nyugattal. 

Napjaink változásai nem átrendeződést, hanem visszarendeződést jelentenek. 

– hangzott el a miniszterelnök beszédének egyik tételmondata. Vagyis Orbán Viktor úgy látja: ma valami olyasmi történik, ami nem ismeretlen az emberiség gazdaságtörténetében. Ez a folyamat pedig nem más, mint Ázsia, Eurázsia reneszánsza, amelynek részesedése a világpiacból 70 százalék, és itt található a világ húsz vezető pénzügyi központjából 15. 

Egyedül Orbán Viktor fogadja el az új európai realitást

A kormányfő szerint az európai vezetők vele szemben feltűnően kerülik, hogy kimondják: a következő évszázad Eurázsia évszázada. Nem igazán akarják elfogadni, hogy az eurázsiai kontextus az új realitás. „A nyugati vezetők nehezen mondanak le arról a pszichológiai érthető, szinte hozzájuk nőtt felsőbbrendűségi tudatról, amelyen keresztül szemlélik a világot." 

Orbán Viktor folytatta: hozzászoktunk évszázadon át, hogy mi nyugatiak vagyunk a legszebbek, a legokosabbak, a legfejlettebbek és a leggazdagabbak. Nem könnyű ennek az ellenkezőjét belátni. Miközben a világ öt legnagyobb gazdasága közé ma már a német sem fér be, és ahogy idén, úgy várhatóan jövőre sem éri el az egy százalékot az európai gazdaságok növekedése. 

Ha Európa önmagában nem változtat, akárcsak az Ázsiához való kapcsolatában, akkor nem lesz versenyképes, lemarad, vesztes marad. 

Ugyanakkor Orbán Viktor gondolatmenete alapján a kívánatos európai stratégia megalkotása nem hazánk, hanem a nagypályás játékosos feladata. Ennek ellenére a miniszterelnök az ehhez kellő intellektuális erőt nem látja az európai elitben, amivel ki tudna törni a már említett szellemi buborékból és újra tudná definiálni magát, akárcsak az unió Ázsiához való viszonyát. 

„Mi magyarok vagyunk az élő eurázsiai gondolat"

Mit kell tennie Magyarországnak a jelenlegi helyzetben? – tette föl a kérdést zárógondolatként Orbán Viktor, amire válaszul elmondta: be kell fogadnunk a tényt, hogy a következő évszázad Eurázsia évszázada lesz, és magunknak kell megtalálnunk a helyünket ebben a térben. „A jó hír az, hogy ehhez szerencsére megvan a stratégiánk" – közölte a kormányfő.

Ennek központi eleme a felismerés, hogy Magyarország kedvező helyzetben van Eurázsiában, ezért mi mindenkivel kereskedünk. A magyar export úgy nőtt a másfélszeresére, hogy egyszerre dupláztuk meg a nyugati és a keleti irányú kivitelünket. A magyar stratégiának az is fontos része, hogy diverzifikálni kell az energiabeszerzésünket. Továbbá Magyarország ott van minden fontos nemzetközi eurázsiai fórumon, és ott is leszünk. 

Ennek illusztrálására hozta fel Orbán Viktor, hogy 2025-ben világszinten is kiemelkedő beruházások gazdagítják Magyarországon. Például: 

  • elkészül „Európa egyik legnagyobb vasúti fejlesztése, a Budapest–Belgrád vonal;
  • új gyárat nyit a BMW Debrecenben;
  • ugyanitt bővül a CATL akkugyár;
  • az Audi is növelte kapacitását Győrben;
  • illetve a kínai autóóriás BYD is működni kezd Szegeden.

A kormányfő végül még arra is kitért, hogy Magyarországon azért tudunk ennyire nyíltan beszélni az eurázsiai gondolatról, valamint Ázsia és Európa összefüggéseiről, mert 

Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése. Ázsiából érkezett nép vagyunk, és közben ízig-vérig nyugati, európai néppé váltunk.

Orbán Viktornak az is meggyőződése, hogy a dolgok szerencsésen alakulnak majd Magyarország szempontjából a közeljövőben, hiszen végre olyan szerencsés időszak előtt állhat a világgazdaság és az európai gazdaság, amely Magyarország számára is a történelmi fejlődés lehetőségét hozza el. 

Kapcsolódó