"Kegyelmi állapot" van Magyarországon a tartósan negatív kamatkörnyezet miatt. Az ország történetében eddig negatív reálkamatra utoljára a hiperinfláció idején volt csak példa - fogalmazott Nagy.
A lakosság jövedelmének növekedése eddig nem járt a fogyasztói ráta emelkedésével, a háztartások inkább a beruházásaikra, leginkább lakásszerzésre fordítják pluszjövedelmüket. A jegybank figyelemmel kíséri a hazai készpénzállomány növekedését is, mivel a negatív reálkamatok idején a készpénztartás nem jelent költséget a gazdaság szereplői számára.
A vállalatoknak azt lehet javasolni, hogy fogják vissza a pénzügyi eszközök felhalmozását, a mai környezetben érdemes hitelt felvenniük és beruházniuk, minél hosszabb időre felvett, fix kamatozású forrásokból - mondta az MNB alelnöke az MTI tudósítása szerint.
A bankok vezetői rendszerint elmondják, hogy mennyire fájnak a hitelintézeteknek az alacsony kamatok, ez részben igaz, mert 100 bázispontos alapkamat-csökkentés évi 20-30 milliárd forintos jövedelem-kiesést okoz a bankrendszernek. Ezt a bankok a nem kamatjellegű bevételek növelésével, így a például a jutalékokkal, vagy különböző költségelemek felszámításával tudják kompenzálni.
A hazai bankrendszerben a költséghatékonyságot tovább kellene javítani, ebben még jelentős tartalékok vannak. A magyar bankszféra a világ egyik legkevésbé hatékony bankrendszere.
A jegybank alelnöke szerint a bankoknak 20-30 évre kellene fixálniuk a lakáshitelek kamatokat, három nagybank már el is kezdte ilyen kölcsönök nyújtását. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek fix kamatozásúak, és az adósságfék szabályok is preferálják a fix kamatozású hiteleket. A jegybank azon gondolkodik, hogy lehetne a meglévő hitelállományt is fix kamatozásúra átváltoztatni - mondta Nagy Márton.