Az idei év lesz a harmadik lejtmenetes éve lesz az építőiparnak, mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az idei évre vonatkozó várakozásaival kapcsolatban. 

Az építési ágazat idei évi súlyponti problémáival kapcsolatban az ÉVOSZ elnöke azt mondta: a rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőiparban 2025-ben a termelés csökkenésére készülnek, szinte minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése várható. 

Idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lesz, a lakosság az első félévben továbbra is kivár a jelentősebb beruházásaival – tette hozzá a szakszövetség elnöke. 

Kapcsolódó

Jelenleg körülbelül 15 ezer lakás, új építésű lakóingatlan van kivitelezés alatt. Ebből 2025-ben megközelítőleg 10-12 ezer készülhet el, ezzel párhuzamosan pedig körülbelül 180 ezer lakásfelújítás várható egész évben. Ez pedig jelentős csökkenés – sorolta Koji László. 

A lakásfelújításokat az ÉVOSZ által is szorgalmazott Otthonfelújítási Program és a  vidéki otthontámogatási program erősítheti fel, aminek a hatása az év elején nem  prognosztizálható. Most 50 százalékkal alacsonyabb az újonnan kötött tervezői és kivitelezői szerződések volumene, mint egy évvel ezelőtt. A rendelésállomány egy része ráadásul nem ebben az évben, hanem a későbbi években valósul majd meg.  

Az építőiparban a bérekkel kapcsolatban az ágazati vezető úgy fogalmazott, tavaly 12 százalékos bérfejlesztés volt a szektorban.

Tavaly év végén a szakmunkásoknál az átlagkeresete elérte az 500 ezer forintot, a mérnökök bére pedig 700 ezer és 1,2 millió forint körül alakult. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra béreinek a 78 százalékát éri el az 508 ezer forinttal. Az ágazatban a foglalkoztatottak száma várhatóan idén is tovább fog csökkenni, sorolta a gondokat Koji László.

Kép: ÉVOSZ

A magas kamat nem vonzó

A várható teljesítmény mögött 2025-ben is komoly nehézségek húzódnak meg. A magas hitelkamatok helyenként ellehetetlenítik a piaci helyzetet, emellett pedig túl lassú a jegybank alapkamat csökkentési politikája. A képzett munkaerő hiánya, az alapanyagok áremelkedése szintén mérsékli az ágazat teljesítményét. A gyenge forint árfolyam pedig növeli a jelentős import termékek költségeit, sorolta a problémákat Koji László.

Drágulásra számít idén az ágazati vezető, mint mondta: az építőanyagáraknál az első felében stagnálást várnak, az év második felében pedig ismét drágulást prognosztizálnak, ami 5-6 körüli lehet. A tervező és kivitelező vállalkozások 6-7 százalékos áremelést terveznek, amit a piac nem biztos, hogy elfogad.

Tavaly is intenzív volt a munkaerő elvándorlása, a munkaerő elöregedése, és a generációváltás is komoly kihívások elé állítja a vállalkozásokat. Az szakemberek utánpótlása probléma, mert a szakképzésből kikerülő szakemberek száma alacsony. Hangsúlyozta Koji László, hogy az építőipari szakképzés intézményrendszerének a valós átalakítása nem valósult meg, ez pedig nagyon fontos lenne.

Jelenleg 140 iskolában képeznek építőipari szakembert, de mindössze négy iskola van az országban, amely tiszta profilú csak építőipari szakmát oktató iskola.

Ennek köszönhetően az elmúlt öt évben az építési ágazatban továbbra is a festő, mázoló, tapétázó, kőműves és burkoló szakmákat oktatják a beiskolázott tanulók 75 százalékának. A többi szakma képzése mint például a szigetelő, a kőfaragó, az épületszobrász és műköves, a szárazépítő, szerkezetépítő és szerelő, útépítő és útfenntartó szakmák képzése hiányos.

A nyugdíjba vonulók száma is meg fogja haladni idén az építőipari munkaerőpiacra belépők számát mintegy 20 ezer fővel.

A lánctartozás is jelen van

A lánctartozás mértéke 2024. évben folyamatosan növekedett. A benyújtott vállalkozói számlák 10 százalékát továbbra is késve fizetik ki  5 százalékuk pedig lánctartozásba kerül. Tavaly év végére a lánctartozások összege az ÉVOSZ becslése szerint elérte a 260 milliárd forintot.

Lakásgondok

Megoldást kell találni a „lakhatási krízisre” – sorolta Koji László. A lakások műszaki állaga gyorsan romlik, a tulajdonosok nem költenek eleget a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések miatt a reálkeresetek növekedése elmarad a lakásárak áremelkedésétől. Alacsony a lakosság lakáscélú megtakarítása, ezért felújítás vagy ingatlanvásárlás esetén mindenképp hitelekre van szükség. A magas kamatok mellett a lakosság nem mer belevágni a lakáshitel felvételébe, ezért kivárás tapasztalható. 

Az ÉVOSZ javaslatokat fogalmazott meg azért, hogy a magas inflációs környezetben 2025-ben a lakásépítések számának zuhanása megtorpanjon.  

Az ÉVOSZ legfontosabb javaslatai:

  • Uniós szintű szabályozás is szükséges ahhoz, hogy az unió területén kívülről jövő építőanyagokkal és mérnöki-kivitelezői kapacitásokkal szemben piacvédelmet kapjanak az uniós vállalkozások;
  • A vidéki lakásfelújítási támogatási program kiszélesítését javasolják. Eszerint minden épületfelújítási támogatást és pályázatot kizárólagosan a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani;
  • Az újépítésű lakások finanszírozásához indítsák újra az MNB Zöld Otthonteremtési Programját;
  • A lakásár és a családi jövedelem olló egyre nagyobbra nyílik, ezért érdemes lenne „Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszert”  is bevezetni;
  • Hosszútávú panelprogramra is szükség lenne, ami a meglévő állomány minőségét javítaná;
  • Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét is javasolja az ÉVOSZ;
  • Valamint az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását is;
  • Célszerű lenne elkészíteni a kormány hosszútávú lakásgazdálkodási stratégiáját és annak végrehajtási cselekvési programját is;
  • Az újépítésű ingatlanok esetében az 5 százalékos áfa biztosítása 2030-ig. 

Megemlítette Koji László a fekete foglalkoztatást is, ami az építőiparban az egyik legmagasabb. Az ÉVOSZ becslése szerint tavaly mintegy 200 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás és lakásépítés, amit szóbeli megállapodás alapján kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az áfatartalma és további adó és járulék vonzata mintegy 55 milliárd forint, amitől az állami költségvetés elesett.