Idén júniusban több szabálymódosítás lépett életbe, amelyek nagyon komoly változást hoztak abban a gyakorlatban, amivel az eladó cégek visszaigényelhetik a behajthatatlan követeléseik utáni áfát. Egy több évre elnyúló, jelenleg is tartó folyamat eredményeként kimondta az Európai Unió Bírósága, ahogy Magyarországon több esetben a Kúria is, hogy az uniós tagállamokban sokszor helytelenül értelmezik az idevágó szabályokat, így a nemfizető ügyfeleknek értékesítő cégek eddig elestek az amúgy jogosan visszaigényelhető áfától.

Egy 2017-es ügyet követően folyamatosan születnek az európai ítéletek, köztük magyar vonatkozású ügyekben is. Ezekből kiderült, hogy Magyarországon sem volt EU-konform a szabályozás - mondta Bajusz Dániel, az EY szakértője lapunknak.

Kapcsolódó

Az áfa-irányelv uniós szinten előírja, hogy az adó alapja utólag csökkenthető, ha nem történik meg a teljesítés. Ehhez képest egy kivétel jellegű szabály is szerepel arra az esetre, ha a teljesítés ellenére a vevő nem fizet. Ennek a szabályozása ugyan a tagállamokra volt bízva, de mint kiderült, csak bizonyos keretek között. Magyarország – hasonlóan a tagállamok többségéhez – 2020 elejéig egyáltalán nem tette lehetővé a nemfizetés miatti adóalap-csökkentést.

Félreértés történt

Az említett 2017-es ítélet, amely a folyamatot elindította, Olaszországban született Enzo di Maura ügyében, szélesebb körben is értelmezte a kérdést. Olaszország engedte a csökkentést, csak a fizetésképtelenségi eljárás végéhez kötötte az érvényesítését, ami ott átlagosan 10 évig tarthat. Az Európai Unió Bírósága kimondta, ez túl hosszú idő.

Ebből a döntésből derült ki, hogy teljesen rosszul értelmezték ezt a kivételszabályt a tagállamok

- mondta Bajusz.

Az Európai Bíróság értelmezésében ugyanis a szabály azt mondja ki, hogy ameddig bizonytalan, hogy a vevő nem fizet, addig a tagállam megakadályozhatja, hogy ezt az áfát az eladó visszaigényelje. Viszont ha bizonyossá válik a nemfizetés, akkor a továbbiakban ezt nem korlátozhatja.

Azt, hogy mit tekintünk bizonyított nemfizetésnek, egyedi mérlegeléstől is függ. A jogrendek, így a 2020 elején bevezetett magyar is megnevez ilyen eseteket:

  • ha eredménytelen a végrehajtás,
  • ha a tartozást fizetésképtelenségi egyezségi megállapodás keretében elengedték,
  • ha a felszámolás már 2 éve tart, és a felszámoló igazolja, hogy a követelésre nincs fedezet,
  • ha a fizetésképtelenségi eljárás végén a vagyonfelosztási javaslat értelmében a követelésre nincs fedezet.

Egyik akadály a másik után

Mindebből kiderült, hogy Magyarországon sem volt EU-konform a szabályozás. Az Európai Unió Bíróságán zárult magyar vonatkozású ügyet követően, 2020-ban itthon is lépett a jogalkotó. Szigorú feltételek mellett lehetőség nyílt az adóalap csökkentésére.

Ilyen feltételeket több más tagállam is érvénybe léptetett, amiket azonban több – magyar és más tagállami ügyben is – uniós jogba ütközőnek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. Ezért idén június 10-ig arról szólt a jogalkotás, hogy követte a kijövő ítéleteket, amelyek egymás után lőtték ki a tilalomfákat (pl. azt a feltételt, hogy az adós a teljesítés időpontjában nem állhatott fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt). 

A másik oldalról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint jogalkalmazó is jogszabálysértő gyakorlatot alakított ki, ahogy arra a Kúria már több ítéletében rámutatott. Az adóhivatal korábban arra igyekezett hivatkozni, hogy az adózó nem rendeltetésszerűen járt el, például meg kellett volna szakítania az üzleti kapcsolatot az adóssal az első kifizetetlen számla után. Erről mondta ki a Kúria, hogy tévesen alkalmazza a NAV ezekben az ügyekben a rendeltetésellenes joggyakorlás alapelvét. Az adóhatóság utólag nincs abban a helyzetben, hogy megítélje a polgári szerződések keretében vállalt üzleti kockázatokat, és konkrét adóelőny elérésére irányuló szándék hiányában nem hivatkozhat rendeltetésellenes joggyakorlásra.

A szabályozás tehát bonyolult és állandó változásban van, jelenleg is folynak ügyek a nemzeti és európai bírósági fórumok előtt, a folyamat tehát valószínűleg nem zárult le az idén június 10-én hatályban lépett módosításokkal. Az azonban elmondható, hogy a bírósági ítéletek nyomán kibontakozó gyakorlathoz mind a hazai jogalkotó, mind a NAV igazodik, ezért a lehetőségek egyre bővülnek, tehát érdemes tájékozódni a kérdésben. 

Megérzi a költségvetés is

Az új szabályok érzékelhető, sokmilliárdos bevételkiesést jelentenek az állami költségvetésnek. Ráadásul nem csak egyszeri hatásról van szó, hanem ezzel évről évre számolni kell annak függvényében, hogy az adott évben hány cég válik fizetésképtelenné. Az eddigi becslések szerint az első évben akár 50-70 milliárd forintot is kitehet a kieső állami bevétel, utána is évente 35-40 milliárd forinttal kisebb kerettel kell tervezni az éves költségvetést.