A munkanélküliségi ráta első negyedévben látott emelkedése átmenetinek bizonyult, annak volt köszönhető, hogy télen szűkösebbek az idénymunka lehetőségek - kommentált a KSH friss adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

A tavasz, illetve nyár beköszöntével újra csökkenésnek indult a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktívak körében, és elérte a 4,3 százalékos szintet. Az elsődleges munkaerőpiac további feszesedésének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése, hiszen a közmunkaprogramban résztvevők száma gyakorlatilag változatlan volt (206 ezer fő az április-júniusi időszakban). A nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a ráta csökkenése, az év egészére 4,2 százalékos átlagot vár. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedési ütem fenntartásában, ami idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja.

Kapcsolódó

Bár statisztikailag a mutatók kedvezőek, most már nem a ráta további csökkentésére van szükség - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A 3,5-4 százalékos munkanélküliségi ráta lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti. Tehát nem a 2 százalékos munkanélküliségi ráta a cél, hanem az, hogy szerkezeti változtatásokkal növekedjen a versenyszférában dolgozók száma - fogalmazott a szakértő.

Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a közfoglalkoztatottak 200 ezres táborából és az állami szférából minél többen helyezkedjenek el a versenyszférában, akár átképzések és oktatási programok segítségével. A versenyszektorban ugyanis vannak munkahelyek, de nincsenek betöltve, részben azért, mert nincs az adott állásra megfelelő képzettségű, tudású alkalmazott.

A munkaerő-piaci részvétel, azaz az aktivitási ráta 1,1 százalékponttal emelkedett a tavaly júniusban regisztrált értékhez képest, ezzel elérve az új rekordnak számító 71,1 százalékot. A ráta már ötödik hónapja emelkedik egyhuzamban. Ebben szerepet játszhatott az idei évben lezajló, szinte minden szektort érintő béremelkedés - fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője.

A szakértő az aktívak számának további emelkedésére számít a közeljövőben, amennyiben a nyugdíjasszövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek hatására nem csak az aktivitás, de a foglalkoztatás is tovább emelkedhet. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzés felfutása ellenére is egyre nehézkesebbé válik majd a megfelelő munkavállalók megtalálása. Az ipari vállalatok háromnegyede panaszkodik már munkaerőhiányra, ami akadályozza a termelés felfutását.

A legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,2 százaléka dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU-28-ak 71,4 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 77,6 százalékos rátájának eléréséhez - véli - Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is mintegy 800 ezer fős munkaerőtartalékkal (dolgozni szándékozó inaktívak, közfoglalkoztatottak, külföldre ingázók és munkanélküliek) rendelkezik. E csoportok egy részének a foglalkoztathatósága azonban problémás.

A foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése. Az elemző szerint a foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4.5 millió főt. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár második felére 3,7 százalékig csökkenhet a munkanélküliségi ráta.