Ha szükséges, akkor az építőipari vállalkozásokba támogatást, pénzt fognak betenni a szabályoknak megfelelően. A másik lehetőség, hogy lesznek kényszerű vagy kikényszerített állami beruházások, de nem jóléti típusúak, hanem hatékonyságot javítók. Ezért az ipari fejlesztések felé fognak fordulni 2023–2025-ben, ehhez kell az építőiparnak is változtatnia. Kevesebb lakásépítés lesz Magyarországon, de sokkal több közművi infrastruktúra – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) podcast-csatornáján, a Spakliban.

A tárcavezető megjegyezte, hogy a fegyvergyártás, illetve a fegyvergyárak építése is előtérbe került:

beszéljünk világosan, Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni. Fegyvergyártás lesz, repülőgép-, harci repülőgép-gyártás lesz. A lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fogok építeni, csak most fegyvergyáraknak.

2010 és 2022 között összesen 25 ezermilliárd forintot költött el a magyar állam fejlesztésekre, ami a teljes hazai beruházási portfólió harmada. Ez az arány a legmagasabb az EU-ban. Ugyanakkor ez szükséges, mert a lemaradás csak akkor pótolható be, és a különbség Ausztria és Magyarország között csak akkor csökkenthető, hogyha az állam a legnagyobb beruházó.

Annak érdekében, hogy Magyarország Európa legfejlettebb országai közé legyen sorolható, rendkívül fontos az állami beruházások rendjéről szóló törvény, amely voltaképpen rákényszeríti a minisztériumokat, hogy egy évtizedre előre megtervezzék a beruházásaikat. Ezek alapján készülni fog egy lista több ezer beruházással, amelyet az állam meg akar valósítani.

A háború megcibálja a magyar költségvetést is

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy „a háború és a háborús infláció” gigantikus mennyiségű pénzt visz el a költségvetésből. Lázár János ezzel együtt is azt gondolja, hogy még mindig van pénz, csak észszerűbben és jobban kell felhasználni. Ez az állami beruházások újragondolásának a mottója. 

Amikor miniszter lettem, az első feladatom volt, hogy több ezer milliárd forintnyi beruházást le kellett állítanom Magyarországon. Azért, mert olyan mértékű volt az infláció, hogy a költségvetésben vissza kellett lépni. De nem dobtuk ki ezeket a beruházásokat, hanem elhalasztottuk

– szögezte le Lázár János.

Aktuálisan csak az építési és közlekedési minisztériumnál 5000 milliárd forint értékben van folyamatban beruházás amit úgy kell befejezni, hogy érvényesítsék az inflációs áremelkedésnek a hatásait. 

Jó periódus előtt áll az építőipar a közelgő választások miatt

Ha az európai uniós források megindulnak a kormány által elfogadott beruházási tervekre több forrás lesz. Ez ráadásul egybeesik az infláció visszaesésével és az európai energiaárak mérséklődésével. Mindez a költségvetés nagyobb rugalmasságát eredményezi.

Lázár János szerint az építőiparnak szerencséje van, hogy 2024-ben minden polgármester meg akarja majd nyerni a választást, tehát építkezni fognak. A kormány 2026-ban szintén meg akarja nyerni a választást, vagyis 2024–2025–2026-ban komoly beruházásokra kell számítani.

Addig viszont nem lesz könnyű. Azok a vállalkozók, akik sok pénzt kerestek az elmúlt tíz évben, tisztességesen tudtak fejlődni, sokat forgattak vissza a cégükbe, és keveset vettek ki, de most nekik is a tartalékokhoz kell nyúlniuk. A tárcavezető szerint a legfontosabb ügy a munkaerő és a kapacitás megőrzése

– összegzett a miniszter.

A beszélgetésből kiderült: azon dolgoznak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, hogy átmeneti támogatásokat tudjanak biztosítani a bajba jutott vállalkozásoknak. Vagy az energiaszámláikhoz járulnak hozzá, vagy a működési kapacitás lekötéshez. A másik lehetőség, hogy lesznek kényszerű vagy kikényszerített állami beruházások, de nem jóléti típusúak, hanem hatékonyságot javítók. Ezért az ipari fejlesztések felé fognak fordulni 2023–2025-ben. Kevesebb lakásépítés lesz Magyarországon, viszont sokkal több közművi infrastruktúra-fejlesztés.

(Munteanu Malina Ottilia)