Nagy Márton a Versenyképességi Konferencia 2024 című kétnapos rendezvényen elmondta: nyitott gazdaságban, erős külföldiműködőtőke-beáramlás (FDI-beáramlás) és beruházási ráta mellett duális a magyar gazdaság szerkezete. „A teljes gazdaságban 50 százalék a külföldi tulajdon aránya, azt kell elérni, hogy ezek ne elszeparáltan, hanem a magyar cégekkel együtt működjenek” – húzta alá a tárcavezető.

„A külföldi cégeket az energiaválság sokkal kevésbé rángatta meg, mint a magyarokat. A magyar cégeket az infláció is sokkal jobban megütötte. Meg kell találni az együttműködést a magyar cégek és a külföldiek között. Egy hidat kell építeni közöttük” – vélekedett Nagy Márton, hozzátéve: a külföldi irányítású vállalatok még ma is 2,5-szer hatékonyabbak, mint a hazai vállalatok. Hazánkban sokkal hatékonyabbak a külföldi cégek uniós összevetésben. 2010-ben még 3,5-szer hatékonyabbak voltak, így egy csökkenő trendről beszélhetünk a miniszter szerint.

A magyar gazdaságban van egy igény arra, hogy konvergáljon, 2030-ra az EU-átlag 90 százalékát szeretnénk elérni a GDP-ben. A gazdaságunk szerkezete beruházásdomináns és exportvezérelt. A beruházási rátában 30 százalékos szint elérése szükséges

– jegyezte meg Nagy Márton.

A kereskedelemben emelkedik a külföldi vállalatok árbevételének aránya. Az élelmiszeriparban és a bankszektorban viszont  nő a hazai cégek aránya. A járműiparban viszont képtelenség versenyezni a külföldi cégekkel a hatalmas technológiai előnyük miatt. A miniszter szerint a vállalati beruházások arányának 15 százalék felett kell lennie, és közelíteniük kell a 20 százalékhoz.

Hogyan oldható a gazdasági dualitás?

„A hazai vállalatokat be kell kapcsolni a termelési láncba. Nemzeti bajnokokat kell kinevelni. Most több mint 20 nemzeti bajnokot lehet említeni. Olyan cégek ezek, amelyek egy-egy piac vezetői, képesek kifektetésre. A nemzeti bajnokok fontos szerepe, hogy konszolidálják a piacot, és megerősítsék a gazdaságot” – vázolta a stratégiát a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton szerint még több exportképes kisvállalat kell. Most 15 ezer exportáló kkv van, de többre van szükség. A profitegyenleg negatív, mert a külföldi cégek itt több profitot termelnek, mint amennyit a magyar cégek külföldön. A külföldi cégek jellemzően 10 százalékos profitrátával dolgoznak hazánkban, ami kiemelkedőnek számít. Ezt a negatív egyenleget fontos lenne csökkenteni.

Újabb részletek derültek ki a reptérvásárlásról

„Tájékoztatásul szívesen elmondom önnek, hogy reményeink szerint az önök koalíciós partnere által eladott ferihegyi repülőtér napokon belül visszakerül az állam többségi tulajdonába” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert is megkérdezték a tranzakcióról a Versenyképességi Konferencián.

A vételárat nem tudom megerősíteni, hiszen még nincs aláírva a szerződés. 80:20-as a vásárlás, tehát ez az arány lesz a francia és magyar részről. Ha megtörténik a megállapodás, akkor tárgyalásokat kezdünk a katari hatósággal, amely közben is be akart lépni. Ugyanakkor mi most azt mondtuk, hogy előbb írjuk alá a megállapodást

– közölte a tárcavezető, aki szerint a korábban lebegtetett árnál (3-4 milliárd euró) jobb vételi áron ütheti nyélbe az üzletet. Nagy Márton szerint ez egy kifejezetten komplex vásárlás, amiből már csak a jogi papírmunka van hátra. Lesz tulajdonosi és a finanszírozással kapcsolatos szerződés is. „Minden tárgyalás a végéhez közelít, így néhány héten belül megvesszük a repteret.”