Az elmúlt 10 évben a korhoz köthető adókedvezményekre többször is akadt példa a jövedelemadó rendszerben és az sem az első alkalom, hogy a 25 év alattiak adókedvezményben részesülnek.
A 25 év alatti munkavállalókat foglalkoztató munkaadók például 2018. december 31-ig szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményt kaptak, ami legfeljebb havi 100 ezer forint adóalapcsökkentést jelentett, azaz ennek a szochóját nem kellett a foglalkoztatónak befizetnie az államkasszába - emlékeztet a Niveus adótanácsadó cég. A fiatal munkavállalók szocho-kedvezményét azonban - több más kedvezménnyel együtt - 2019-ben eltörölték azzal, hogy a pályakezdő fiatalok után még átmenetileg érvényesíthető volt a korábban kapott kedvezmény.
Az adótanácsadó azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ebből az szja-mentességből egyelőre még csak a bevezetés ténye ismert és az igazán érdekes dolgok - mint mindig - a részletekből derülhetnek ki. Ami viszont biztos, hogy a KSH legfrissebb statisztikái szerint 2020. III. negyedévében összesen körülbelül 280 ezer 25 év alatti fiatal dolgozott, azaz őket érintheti az szja-mentesség.
Mire vonatkozhat a kedvezmény?
Ezzel kapcsolatban az egyik fontos kérdés az, hogy általános szja-mentességről beszélünk, vagy egyes jövedelemtípusokra fog vonatkozni a mentesség, ahogy például a négy vagy több gyermekes anyák szja-kedvezménye működik - jegyezte meg Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. A szakember úgy véli, ez utóbbi irányt fogja most is választani a jogalkotó. A négy- vagy többgyerekes nők szja-kedvezménye ugyanis 'csak' a bér- és bérjellegű jövedelmekre vonatkozik, az osztalékból vagy ingatlanbérbeadásból származó jövedelem után nekik is fizetniük kell szja-t - mutat rá a szakember.
A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy azért is a négy- vagy többgyerekes anyáknál alkalmazott adókedvezmény lenne a célszerűbb, mert így a fiataloknak a munkával megszerzett jövedelmük (így különösen az iskolaszövetkezeten keresztül kapott jövedelem) lenne adómentes, míg egy általános adómentesség nagyon sok visszaélésre adna lehetőséget (például, ha egy családi cég a gyerek(ek) nevén lenne, akkor a család adómentesen jutna osztalékhoz). Emiatt a Niveus szakértője azt tartja valószínűbbnek, hogy a 25 év alattiak bér(jellegű) jövedelmére lesz alkalmazandó az szja-kedvezmény, ami lényegében meg fog egyezni a szocho-kedvezmény alapjával.
Miért nem szocho-kedvezmény?
Lényeges különbség azonban, hogy míg a szocho-kedvezmény a munkáltatók terheit csökkentette, addig az szja-kedvezmény a kézhez kapott nettó bért emeli meg, vagyis változatlan bruttó bér mellett az szja-kedvezmény a munkavállalónak jó, a szocho pedig a munkáltatónak. Emiatt viszont felmerülhet a kérdés a szakértők szerint, hogy miért nem a korábban is alkalmazott szocho-kedvezmény visszavezetése mellett döntött a kormány.
Erre az egyik lehetséges válasz az lehet, hogy a szocho mértéke az elmúlt években közel a felére csökkent, ezért lehet, hogy a jogalkotó szerint további kedvezmény nem indokolt. Azt is elképzelhetőnek tartják a Niveus szakértői, hogy ezzel a döntéssel az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást támogatná a kormány, márpedig az iskolaszövetkezetek eleve nem fizetnek szochót a kifizetett munkabér után.
Az is lehetséges, hogy mivel a szocho-kedvezmény a fiatalok 'hagyományos', azaz nem iskola melletti foglalkoztatását segíthetné elő, a kormány úgy döntött, nincs szükség további munkahely-teremtésre e tekintetben. Erre cáfol rá ugyanakkor a KSH 2020. I. félévére vonatkozó statisztikája: a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája az átlagnál lényegesen magasabb, 14,7 százalék volt, a körükben a munkanélküliek száma 40 ezer főre nőtt, munkanélküliségi rátájuk az év első felében 13 százalék volt, ami 2,1 százalékpontos növekedést jelentett az előző évhez képest. A munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.