Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 571 ezer forint volt, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 380 ezer forintot tett ki, összegzi a 2023-as teljes évi kereseti adatokat a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegző tanulmánya. A GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint az uniós bérekhez képest a magyarok az EU-s átlagkereset 67 százalékát kapják csak meg hó végén.

Brutálisan nagy a bérolló 

Átlagosan a budapesti székhelyű cégeknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek pedig legkevesebbet. A fővárosiak az országos átlag több mint 1,2‑szeresét vitték haza a Szabolcsban élők pedig a héttizedét. 

Kapcsolódó

A statisztikai adatok szerint a bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakéval együtt számítva – országosan egyaránt 14,2 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbit. Minden vármegyében emelkedtek a keresetek, a növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb 12,9, illetve 13,2–13,4 százalék, Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb 18,7 százalék.

Utóbbi vármegyében minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy az Audiban például 17 százalékkal emelték az alapbért.

Nem állunk jól az Eurostat és a GKI szerint sem

Az Eurostat héten publikált adatai szerint a román bérek már megelőzték a magyar kereseteket is. A Portfolio elemzése szerint a románok jobban élnek, mint a magyarok. Nemcsak a román gazdaság nőtt gyorsabban az elmúlt időszakban, mint a magyar, hanem a románok többet is fogyasztottak, mint a magyarok. Nem véletlenül van ez így, ugyanis az Eurostat adatai szerint a bérek tavaly már magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva a 2023-as volt az első év, amikor Románia megelőzte Magyarországot a béreket tekintve.

Az Eurostat adatai szerint Magyarország nem rugaszkodott el a magas bérszinttel jellemezhető országok irányába, az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg. Magyarország továbbra is az alacsony bérszinttel versenyez, ami relatív lassabb gazdasági felzárkózáshoz vezet, mint a humántőkébe való befektetés. 

A 13 eurós egy órára jutó teljes bérköltség (adókkal és járulékokkal együtt) az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, ami továbbra is olyan vállalatok számára jelent vonzerőt, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt, mintsem a magas képzettségre és a nagy hozzáadott érték teremtésére.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmánya is arra hívja fel a figyelmet, hogy alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban:

  • abszolút értékben, hogy pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk;
  • illetve vásárlóerő-paritáson vagyis az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol. 

Magyarországon a kétezres évek óta rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek. Bár volt egy-egy év, ahol nulla közeli bérnövekedést volt, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató.

Összességében az előző két évtizedben euróban közel két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67 százalékát viszik haza a magyar munkavállalók. Ezzel a 27 tagország közül a 22. helyen áll Magyarország, 2004-ben a 23. volt

– írja a GKI.

Az előző húsz évben a hazai keresetek megelőzték a szlovák béreket (2016), illetve nagyjából párhuzamosan emelkedtek a csehekével és a lengyelekével. A románok fokozatosan zárkóznak fel a visegrádi országokhoz, de összességében is bérkonvergencia figyelhető meg a régióban.

3,6 millió alkalmazott

A KSH szerint tavaly az egy évvel korábbihoz képest 0,9 százalékkal többen, átlagosan 3 millió 672 ezren álltak alkalmazásban. A létszám Békés, Jász-Nagykun Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 0,8‒1,1 százalék közötti mértékben csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Tolna, Heves, Vas és Nógrád vármegyében lényegében stagnált, a többi vármegyében és a fővárosban emelkedett. A legnagyobb növekedés 4,7, illetve 2,8 százalékos Komárom-Esztergom és Pest vármegyében volt.

A korábban gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 26 ezer fővel dolgoztak többen mint 2022 negyedik negyedévében – írja a KSH.

A havi nettó átlagkeresetek a versenyszférában 16,5 százalékkal, 350 ezer forintra, a költségvetési szférában 12,5 százalékkal 326 ezer forintra nőttek.

Nézzünk néhány vármegyei nettó fizetési adatait:

  • Budapesten: 463 ezer forint;
  • Győr-Moson-Sopronban: 410 ezer forint;
  • Pest vármegyében: 346 ezer forint;
  • Hajdú-Biharban: 322 ezer forint;
  • Zalában: 306 ezer forint
  • Borsod-Abaúj-Zemplénben: 305 ezer forint;
  • Békésben: 285 ezer forint;
  • Szabolcs-Szatmár-Beregben: 271 ezer forint volt az átlagkereset tavaly.

A  budapesti bérek még mindig tarolnak, a pénzügyi területen nettó  678 ezer forint volt az átlagkereset, Szabolcsban ugyanezen a területen 307 ezer forintot vihettek haza például a bankszektor alkalmazottai. De utóbbi vármegyében a  feldolgozóiparban a szellemi foglalkoztatottak nettó 461 ezer forintot kaptak hó végén, Budapesten pedig ezért nettó 611 ezer forintot fizettek. 

Fejér vármegyében az információ és a kommunikáció területén dolgozók vitték haza a legtöbbet hó végén, a bérük nettó 565 ezer forint volt. Pest vármegyében ugyanazért a munkáért 487 ezer forintot utaltak, Somogyban 373 ezer forintot, Vasban 357 ezret, Zalában 398 ezer forintot.

A feldolgozóiparban a fizikai dolgozók területén is nagy eltérések vannak a fizetésekben. Itt Budapest nem jeleskedik, utóbbi szektorban 344 ezer forintot utaltak hó végén, Hevesben 350 ezer forintot, Hajdú-Biharban 290 ezer forintot, Komárom környékén 360 ezer forintot, Borsodban pedig 315 ezer forintot. 

Vették a sátorfájukat

Ilyen alacsony fizetésekkel nehéz Magyarországon tartani a munkaerőt. Nem véletlen, hogy több mint 770 ezer azoknak a magyaroknak a száma, akik az alacsony hazai bérek miatt a külföldi munkavégzés mellett döntöttek. Egy friss elemzés szerint néhány millió forintos egyszeri juttatásért, valamint a 13. havi fizetés miatt már sokan elgondolkodnának a hazatelepülésen, erről itt írtunk bővebben.

Az Egyensúly Intézet összefoglalója szerint egy egyszeri 4 millió forintos juttatásért vagy 13. havi fizetésért már nagyon sokan hazajönnének.

A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése szerint 2019 és 2021 között a korábbi évekkel ellentétben a Magyarországon született magyarokat tekintve a bevándorlók vagy visszavándorlók száma meghaladta kivándorlókét, évente átlagosan kétezer fővel, azonban 2022-ben közel 5 ezer fővel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.