Hirtelen véget ért a múlt héten kialakult vita a hitelkamatok megállapításának módszeréről, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség megállapodott egy átmeneti szabályozásról. Ennek értelmében továbbra is a három hónapos BUBOR, azaz bankközi kamatszint lesz a referenciaérték, de erre átmenetileg nem tesznek a bankok felárat az új hitelek futamidejének első hat hónapjában. A megállapodás csak a vállalati hitelekre vonatkozik.

Azt gondolnánk, hogy ha megoldódott egy múlt heti vita, akkor a piac fellélegzik, de nem ez történt.

A forint múlt heti gyengülése felgyorsult, és 390 lett az árfolyam az euróval szemben, ezzel már jócskán kilépett a három hónapon át érvényes 376-385 közötti sávból. A tőzsdén is esett az utóbbi hónapok két slágerpapírja, az OTP és a Telekom, és végül a tíz hónapos piaci állampapírhozam felszaladt 6,3 százalékra, ahol jóval meghaladja a szerb szintet és alig marad el a romántól, pedig pár hete mindkettőt erőteljesen alulmúlta.

Indokolatlan felhajtás

A reakció egyik oka az lehet, ahogyan az ügy lezajlott. Tulajdonképpen eleve egy átmeneti problémáról van szó, mivel a három hónapos diszkontkincstárjegy és a 3három hónapos BUBOR nem szokott egymástól érdemben eltérni.

Most csak azért történik ez, mert az inflációs adat és piaci hozamok hirtelen estek vissza, míg az MNB nem csökkenti le egy nagy lépésben az alapkamatot, hanem kiszámíthatóan, havonta teszi ezt.

Pár hónap után ugyanúgy leér az alapkamat az indokolt szintre, és ez az anomália megszűnik, vagy lecsökken.

Ezért elég lett volna eleve az átmeneti megoldáson gondolkozni, ugyanakkor az NGM úgy vetette fel a kamatmegállapítás eszközének cseréjét, mintha az egy permanens probléma lenne, noha csak átmeneti, és ebből nyílt vita alakult ki az NGM és az MNB között.

A kérdés végül úgy zárult le (egyelőre), hogy az MNB-t kihagyták a megoldásból, az NGM és a Bankszövetség megállapodásával. Ezt valószínűleg eleve meg lehetett volna így tenni, a vita elmaradhatott volna, ugyanakkor a befektetőknek úgy tűnhet, hogy a jegybank és a kormány között újra feszültség van, amire fokozott kockázatként tekintenek, és az adott országban ilyenkor automatikusan csökkentik kitettségüket.

Ami még rátett egy lapáttal

Mindezt fokozhatta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az idei évre is megnövelte a költségvetés hiányának mértékét, mondván, hogy a 2,9 százalékos szint elérése elegendő két év alatt is, idén lehet magasabb a hiány.

Ez önmagában nem jelentene nagy hatást, de amikor eleve csökken a befektetői bizalom, ezt a folyamatot felerősítheti. Végül még egy probléma, ami jó eséllyel megoldódhat a hét során: Ukrajna uniós támogatásának kérdése, amit már csak Magyarország blokkol.

Ez túl sok rossz hír egyszerre az intézményi befektetőknek, akik számos országban vannak jelen, így ilyen esetben gyorsan átallokálják befektetéseiket egyik országból a másikba.

Ha azonban végül nem blokkoljuk Ukrajna támogatását, és a hitelkamatok kérdése sem merül fel újra ilyen élesen, feltehetően hamar elfelejtik az egészet, és lesznek mások, akik alkalmi vételnek tekintik az olcsóbb részvényeket, kötvényeket, és vonzónak a gyengébb forintárfolyamot.

Így újra erősödésbe válthat a forint, és csökkenésbe az állampapírhozam, ami nagy segítség lenne a költségvetésnek, hiszen csökkenti az adósságfinanszírozás költségeit.