Az elmúlt napokban már másodszor esett 40 euró alá megawattóránként az európai tőzsdei gázár: először bő egy hónapja került erre sor azóta, hogy 2021-ben Oroszország a kínálat visszafogásával mesterségesen felverte az árat, mintegy készülve a háborúra.
Túlkínálat
Most az ár azonban alul is múlta a márciusit: 38 euróig süllyedt. Hogy érzékeltessük, mit jelent ez: a 2021 előtti évtizedben többnyire 20 és 30 euró között volt ez az ár, vagyis a korábban jellemző szinthez képest már nem tér el jelentősen, miközben a háború előtti időszakban 70 körül járt, tavaly ősszel pedig 300 euró fölött tetőzött.
Az egyre csökkenő ár mellett sok piaci résztvevő fél attól, hogy ez csak átmeneti jelenség, és évközben még jöhetnek meglepetések, ha valamiért felborul a piac. Ugyanakkor látszik, hogy viszonylagos túlkínálat van: a gázexportáló országoknak egyre jobban tetszik a kitermelési költségekhez képest számukra még igen kedvező ár, még úgy is, hogy a kontinensek között cseppfolyósítva lehet csak szállítani a gázt.
Sok eladó, félig telt gáztárolók
Szinte minden komolyabb exportőr (USA, Katar, Ausztrália, Nigéria és még több kisebb) nagy erőkkel fejleszti kikötői kapacitásait, ahol lezajlik a cseppfolyóssá alakítás és behajózás. Az évtized végéig várhatóan 36 százalékkal nő a kapacitás, ami azt jelenti, hogy lényegében korlátlanná válik a kínálat, így a cseppfolyósított (LNG) gáz ára sokat közeledhet az amerikai piaci árhoz, ami jelenleg jóval 10 euró alatti értéken van.
Ez persze a következő években fog megvalósulni, és a félelmeket az táplálja, hogy mi történik, ha idén nő meg a kereslet mondjuk Kína részéről. Ugyanakkor az látszik, hogy a tavalyihoz hasonló hirtelen piaci felfordulás nem állhat elő, egyrészt mert már csak az USA-ból 24 hajó szállítja hetente az LNG-t, ami jelenleg bőségesen ellátja mind Európát, mind Ázsiát, másrészt az európai gáztárolók továbbra is jóval magasabb szinten vannak, mint ilyenkor, a fűtési szezon végén jellemző.
Adnak az oroszok is, ahol tudnak
Ebből következően idén sokkal kevesebb gáz kell a teljes feltöltéshez, miközben tavaly a magas árak miatt sok ország nyár végéig várt, míg megkezdte a komolyabb betárolást. Most ez folyamatosan fog zajlani, valószínűleg idén senki nem hagyja az utolsó pillanatra a dolgot, így a kereslet időben is sokkal jobban eloszlik, mint más években.
Az ázsiai keresletet ugyanakkor most már az orosz olaj is hűti, mivel Kína a meglévő csővezetékeken vásárol Oroszországtól, és ezek kapacitása egyelőre nem nagy, de miután Oroszország is piacot keres a korábban Európában eladott gáznak, egyre inkább ők is cseppfolyóssá alakítják és így kínálják a világpiacon. Így Ázsiában akár konkurenciát is jelenthetnek az amerikai vagy akár ausztrál eladóknak, erős árversenyt is kialakíthatnak, így az európai piac vonzóbb maradhat a többi exportőrnek.
Októberi szállításra sem drága
Összességében a folyamatok arra utalnak, hogy az európai piac is egyre inkább közeledik a régebben megszokott árszintekhez, és ha lesznek is ingadozások az árban, vélhetően azok már nem lesznek a tavalyihoz hasonlíthatók. Erre utal az is, hogy még az októberi határidős ár is csak 46 euró, vagyis az eladók boldogan eladják előre a jövőben szállítandó készletet, tartva attól, hogy hosszabb távon inkább csökken az ár.
Hazai számok
A jelenlegi 38 eurós ár köbméterben kifejezve nagyjából 43 eurócentet jelent, ami nagyjából 160 forintnak felel meg. Ha ehhez hozzáadjuk a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrést, áfát is egyéb költségeket, akkor is 300 forint alatti fogyasztói árat kapunk, ami ugyan a rezsicsökkentett 100 forinthoz képest még sok, de az átlagfogyasztás fölött fizetendő 752 forinthoz már a piaci ár két és félszerese. A kormány egyelőre nem szándékozik ezt csökkenteni, kérdés, hogy ha stabil marad a piac, év közben nem változtatnak-e ezen az állásponton.