A vállalatok továbbra is mennyiségi és minőségi létszámhiánnyal küzdenek és ez is ronthatja teljesítményeiket. A hazai fiskális és monetáris környezet az emelkedő infláció és a gyengülő forint hatására a tervezettől eltérően alakulhat, és befolyásoló tényező lehet egy újabb romló nemzetközi pénzügyi folyamat - közölte a Policy Agenda.

Arra lehet számítani, hogy a magyar gazdaság konjunktúrája lassul a következő időszakban, a GDP növekedés ez évben akár a 4 százalékot is elérheti. Az infláció gyorsul, akár a 4 százalékot is megközelítheti. A beruházási ráta pedig az év végére elérheti majd a 22-23 százalékot. Ez a válság előtti szint az állami - jelentős részben EU-finanszírozással történő - fejlesztések eredménye, míg az üzleti befektetések visszafogottabbak. A leggyorsabban az építőipar bővül, de a magas bázist követően gyengébben, mint tavaly. Az ipari várakozások hullámzók, egyrészt kétséges lehet a bővülés a magyar ipar húzóágazatában, a járműiparban az EU és az USA közötti vámháború veszélye zajló átalakulás miatt, másrészt kedvező jel lehet a BMW debreceni beruházásával induló fejlesztés - véli a Policy Agenda.

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedév enyhe javulása után kissé romlottak, jelezve a monetáris és fiskális helyzetünk bizonytalanságait. Az eddig - hazánk számára kedvező - világgazdasági folyamatok, így az alacsony energiaárak- és kamatok időszaka végéhez közeledik. Kockázatot jelent az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az általa indított kereskedelmi háború következményei.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya az első félév végén jelentősen meghaladta a megelőző évek azonos időszakában mért értéket: így összege 1 421 milliárd forintot ért el, az egész éves törvényi előirányzat 104,4 százalékát. Június végéig a központi alrendszernek 9 064 milliárd forint bevétele keletkezett, ez a törvényi előirányzat 48,3 százaléka. A 10 485 milliárd forint kiadás pedig az éves előirányzat 52,1 százaléka.

A 2019-es költségvetés túl optimistának tűnik, és az adóváltoztatások között is több kedvezőtlen hatású lehet. A gazdálkodó szervezetek az első félévben 567 milliárd forint adót fizettek, 19,8 százalékkal kevesebbet, mint tavaly azonos időszakban. Általános forgalmi adóból például a múlt év első félévében realizáltnál 13,7 százalékkal, jövedéki adóból pedig 9 százalékkal magasabb bevétel keletkezett. A lakosság az első félévben 1 174 milliárd forint adót fizetett, 13,4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor.

A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva már nem csökken, de ezen belül a közmunkások száma mérséklődni fog - derül ki a Policy Agenda elemzéséből. Több termék ára jelentősebben is változhat és a gyenge forint következtében az év során folyamatos emelkedés valószínűsíthető. A minimálbér a tavalyi 15 százalék után idén 8 százalékkal emelkedett, ami még mindig kisebb nyomást gyakorol a keresetekre. Emellett a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása is érvényesül. A lakosság betétállománya június folyamán 209 milliárd forinttal emelkedett, és 8 342 milliárd forintot tett ki. A hitelállomány pedig júniusban 48 milliárd forinttal nőtt, és 5922 milliárd forintot tesz ki.

A termelés növelésének akadálya minden ágazatban változatlanul a munkaerőhiány. Az iparban a szakképzett munkaerő hiánya versenyképességi, és növekedési korlátot jelent. Az áremelési törekvések megjelentek az iparban és a szolgáltató cégek körében is.

A vállalati hatékonyságjavulás továbbra is égető, napirenden lévő feladat. A külföldi cégek beruházásainál a legfontosabb szempont, hogy van-e és lesz-e megfelelő munkaerő hosszú távon.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.