Az év végéhez közeledve egyértelműen megtorpant a cégek lendülete, nem véletlenül, hiszen Európa egyik legrosszabb gazdasági helyzete elveszi a vállalkozások kedvét még a növekedési hajlandóságtól is.

A K&H friss nagyvállalati (kétmilliárd forint feletti éves árbevétel feletti cégek) növekedési indexe a harmadik negyedévben ismételten 0 ponton áll. Az év második felében már elindultak kedvező folyamatok a gazdaságban, mint például az infláció csökkenése, a nyersanyagárak mérséklődése, a GDP minimális emelkedése, valamint a vállalati hitelpiac – ugyan lassú dinamikával történő – élénkülése.

„A magas kamatkörnyezet és a csökkenő belföldi kereslet azonban továbbra is komoly kihívást okoz a cégeknek, ami a felméréskor még negatív GDP eredményben is megmutatkozott” – magyarázta Rajnai Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője. Ezek a tényezők mély nyomokat hagytak a vállalatok makrogazdasággal kapcsolatos várakozásain.

Nagyobb árbevétel, de több bérköltség

Saját helyzetüket mindig kedvezőbben értékelik a vállalkozások, a legnagyobb különbség a makrogazdasági kilátásokkal szemben az árbevétel-várakozásokban mutatkozik meg, ahol folyamatos emelkedést prognosztizálnak. A cégek jelenleg 1,8 százalékkal nagyobb bevétellel számolnak 2024-ben, ezzel a várt növekedés mértéke megközelíti a koronavírus-járvány előtti, átlagosan 2 százalékos értéket. Az inflációs hatás továbbra is jelentősen rontja a várakozásokat.

Az exportpiac lehet a hajtóerő, itt egy sokkal dinamikusabb növekedésre számítanak, míg a belföldi árbevételben inkább mérsékelt emelkedést mutatnak az előrejelzések.

A javuló trendek megmutatkoznak a profitvárakozásokban is, azonban továbbra is csökkenő, 0,6 százalékkal alacsonyabb nyereséget várnak a cégek. A növekedési index azonban ezen a területen továbbra is negatív.

Ezzel ellentétesen mozog a cégek foglalkoztatási szándéka. A munkaerő-kereslet harmadik negyedéve folyamatosan növekszik, ezzel a teljes nagyvállalati szektorban 1,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, szemben az előző negyedévi 0,8 százalékkal. Kérdés azonban, hogy tényleges munkaerőfelvételről van szó, vagy csak a feszes munkaerőpiac indikálta ezt a folyamatot.

„A vállalatuk saját magukra vonatkozó várakozásai mindig pozitívabbak, mint a teljes makrogazdaságra vonatkozó jövőkép – ez látszik az indexen is” – hangsúlyozta Rajnai Gábor.

Recesszió jön?

A vállalkozások makrogazdasági kilátásai az év eddigi részében növekedett, a legutóbbi adatokban azonban -13 pontról -17 pontra csökkent az index értéke. Ennek oka az, hogy

  • a gazdaság helyzetében javulást feltételezők aránya 65 százalékról 39 százalékra esett vissza,
  • 46 százalékuk 2024-re a gazdasági helyzet romlására számít, míg 43 százalékuk úgy véli, nem lesz változás,
  • javulást mindössze a válaszadók 28 százaléka feltételez.

Gyenge forint

Komoly aggodalom alakult ki a forintgyengüléssel kapcsolatban is, 10-ből 8 vállalat számít a hazai fizetőeszköz visszaesésére. A pénzintézet kutatásaiban ez a második legmagasabb arány.

Számokban kifejezve arról van szó, hogy a felmérés készítésekor jellemző 368,9 – 391,6 EUR/HUF árfolyamnál gyengébb forintra számítanak, ami a cégek 60 százaléka szerint rontani fog a gazdálkodásukon és eredményességükön.

A közteher a hibás

„A vállalatokban a közterhek esetleges emelkedésével kapcsolatban is komoly félelem alakult ki” – hangsúlyozta a pénzintézet Vállalati divíziójának vezetője.

Úgy néz ki, hogy a szabályozói oldalt vélik olyan faktornak a cégek, amely a következő egy évben érdemben befolyásolhatja az eredményességüket. Egy negyedév alatt megduplázódott a növekvő közterhekkel kalkulálók aránya, jelenleg a vállalatok 27 százaléka készül így a 2024-es évre. Nem ok nélkül, hiszen az Orbán-kormány hamarosan megszavazza az adószabályok módosítását, amely változások sok vállalkozást érinthetnek igen rosszul – erről részletesen itt írtunk.

Rajnai Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: most még nem ismert a következő évre vonatkozó változások mindegyike, ami a bizonytalanság és a nehezebb tervezhetőség érzését erősíti.

A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők között egyébként a legutóbbi felmérés alapján a következő a rangsor:

  1. jogszabályi környezet (47 százalék),
  2. kormányzati gazdaságpolitika (43 százalék),
  3. infláció (43 százalék),
  4. adók és járulékok (40 százalék).

EU-rekorder infláció

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője 7 százalékos év végi inflációval számol. Jövőre azonban nem várható érdemi lassulás, 5-6 százalék közé ragadhat be a fogyasztóiár-emelkedés. Uniós szinten ennél jobb kilátások vannak, 2024-ben a tagállamokban átlagosan 2-3 százalék körüli értékek várhatóak. Itthon azonban nagyjából 3 százalékos többlet drágulás várható, ami a vállalatokat gazdasági szempontból nagyon rosszul érintheti.

„További nehezítő tényező, hogy év/év alapon a szeptemberi 7,3 százalékos kiskereskedelmi forgalom csökkenés nagy meglepetés volt. A tavaly nagy bizonytalanságot okozó energiaár-emelkedés ugyan mostanra normalizálódott, ennek ellenére úgy tűnik, hogy összességében a jelenlegi kiszámíthatóbb környezetben sem növeli kiadásait a lakosság, így az infláció mellett a szűkülő kereslettel is meg kell birkózniuk a cégeknek a következő hónapokban.” – hangsúlyozta Németh Dávid.

Kiemelte: a képet árnyalhatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a harmadik negyedévben 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest a bruttó hazai termék (GDP). Éves alapon azonban még mindig csökkenés, szám szerint 0,3 százalékkal kisebb teljesítmény mérhető.

Nagyobbaknak könnyebb

Összességében egyébként az látszik a pénzintézet felméréséből, hogy csak a 10 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek kilátásai sokkal kedvezőbbek, míg a középvállalatok látják a leginkább negatívan a jövő évet. A vállalatok értékítélete szerint, ha javulni is fog a helyzet, csak kis mértékben, inkább stagnálást prognosztizálnak.

Pozitív fejlemény azonban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a cégek többségére egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben hat saját bevallásuk szerint. A kisebb vállalatokat és a kereskedelmi szektort azonban nagyon megviseli.

Az energetikai fejlesztések terén a megkérdezett cégek 45 százaléka hajtott végre beruházást, az azonban sokkoló adat, hogy a következő egy évben csak negyedük tervez ilyen jellegű beruházást.

Az elmúlt egy év egész egyszerűen nem volt sikeres a magyar makrogazdaság. Most a harmadik negyedéves adatban elindult egy növekedés, az azonban kérdés, hogy ez meddig lesz tartható. A vállalatok külföldi piaccal szembeni várakozásai kedvezőbbek, azonban például a német gazdaságban is olyan tendenciák láthatóak, amelyek a visszaesésre utalnak – magyarázta Németh Dávid, aki szerint ez export szempontból tovább ronthatja hazánk egyébként is rossz gazdasági kilátásait.

Finanszírozás és kamatok

Visszaesett a hitelfelvételek száma is, és nem, nem azért, mert sokat nőtt volna a megtakarítások száma, egész egyszerűen nincs más fedezeti forrása a vállalatoknak és egyébként a lakosságnak sem.

Az árfolyamoknál emelkedésre számít a pénzintézet, ugyanakkor nem lesz drasztikus a gyengülés. Továbbra is rengeteg tényező nehezíti a finanszírozási piacot, például a magas kamatkörnyezet, a szűkülő belső kereslet, valamint az ipari termelés volumenének visszaesése.

A pénzintézet 120 ezer vállalati ügyfele számára növeli a hitelportfólióját. Egyre többen szeretnék elérni ezeket a szolgáltatásokat is digitálisan, ugyanakkor az árfolyamkockázati megoldásokat, például annak a fedezését is sok ügyfél kéri.

A finanszírozásról Németh Dávid elmondta: univerzális finanszírozási bankként szeretnének működni. „Bármilyen államilag támogatott konstrukció lesz, az nálunk elérhető lesz” – tette hozzá. A hosszabb időtávra rögzített kamatkonstrukciókat nem javasolják ügyfeleiknek.