Felpörgetné a gazdaságot a kormány csodafegyvere, teljesen új világ kezdődhet

„Az idei évben a béremelkedés hajtotta fogyasztás tudja ellensúlyozni a külső kereslet gyengélkedését. Ahhoz viszont, hogy a következő években is a fogyasztás maradjon a növekedés motorja, szükség van a bérek és a jövedelmek folyamatos növelésére, ezt szolgálja a hároméves bérmegállapodás, valamint egyes kiemelt csoportokban a munkáshitel elindítása és a családi adókedvezmény emelése” – mondta az Economx kérdésére az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kapcsán Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

Nem elegendő viszont, hogy csak emelkedjenek a bérek, az elemző szerint szükség van arra, hogy ezt a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor ki is tudja termelni. Ehhez jelentős hatékonyságnövelésre van szükség a kkv-k körében, amelynek forrását egyrészt a beruházások támogatása, másrészről az adminisztrációt mérséklő intézkedések segítik, amelyek nem csak itt, hanem célzottan a néhány nappal korábban bejelentett turisztikai csomagban is megjelentek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A lakhatással kapcsolatos intézkedések egy meglévő problémára, a legnagyobb részben a fővárosban, de más aspektusban vidéken is fennálló lakhatási válságra igyekeznek választ adni.

Habár a bejelentett intézkedések elsődleges célja a lakhatási helyzet javítása, az építőipari kereslet felpörgetése révén a növekedésre is pozitív hatást gyakorolhatnak az intézkedések.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője úgy vélekedett lapunk megkeresésére, hogy a belső kereslet szerepe a gyenge külső konjunktúra miatt még inkább felértékelődött 2024-ben, azonban a lakosság a várakozásokhoz képest kevésbé növelte a fogyasztását. Ezért is fontos a jövedelmet középpontba helyező gazdaságpolitika, ami a következő évek folyamán hozzájárulhat a lakossági fogyasztás növekedéséhez. Az így bővülő belső kereslet valamelyest ellensúlyozhatja a külső konjunktúrának – elsősorban a német gazdaságnak – való kitettséget, ezáltal reziliensebbé téve a magyar gazdaságot. 

Továbbá a belső kereslet bővülése a kedvezőbbé váló kamatkörnyezettel együttesen a vállalatokat is beruházások megvalósítására ösztönözheti, ami szintén hozzájárulhat a megfogalmazott gazdasági növekedés megvalósulásához.

A lakásárak a 2008-as gazdasági világválságot követően az alacsony kamatkörnyezetnek, a támogatási programoknak, illetve a lakosság vásárlóerő-növekedésének köszönhetően jelentősen emelkedtek. A koronavírus és az orosz–ukrán háború okozta sokkhatások negatívan érintették a lakosságot is, így a jelenlegi környezetben nehezebbé vált a lakásvásárlás, illetve a lakások felújítása is. A lakhatáshoz kapcsolódó intézkedéseknek éppen ezért van egy szociálpolitikai vonzata is, emellett pedig az építőipari teljesítményen keresztül hozzájárul a gazdasági bővülés megvalósulásához is.

A költségvetési hatások kapcsán Molnár Dániel úgy látja, hogy az akcióterv 21 intézkedésének nagyságrendileg harmada nem igényel költségvetési forrást, sőt, egyes esetekben, például az önkéntes nyugdíjpénztári összegek felhasználása esetén, adóbevételt is generálhatnak a fokozódó építőipari tevékenység révén, de az Airbnb szigorítása és az adómérték növelése is ebbe az irányba hat.

Más intézkedések esetében a részletszabályok függvényében lehet csak becslést adni, hogy milyen mértékű költségvetési hatással járnak, például a fiataloknak szóló lakásprogram vagy a vidéki otthonfelújítási program részletei még egyáltalán nem ismertek. Más intézkedések, például a munkáltatói lakhatási támogatások adómentessé tétele, várhatóan nem ölelnek fel olyan nagy összeget, amely a költségvetés szintjén megjelenne. Ezzel szemben például a munkáshitel vagy a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei esetén a kamattámogatás már jelentősebb kiadási tétel lehet az igénybevétel és a piaci kamatok alakulása függvényében, de a családi adókedvezmény bővítése is 200 milliárd forintos tétel Varga Mihály bejelentése alapján. 

– magyarázta Molnár Dániel.

A Századvég elemzője szerint a bejelentett intézkedések egy részének rövid távon a kiadási oldalon nincsen jelentős hatása a költségvetés alakulására, sőt némelyik még hozzá is járul a költségvetés bevételeinek növekedéséhez. Például a béremelkedés a fogyasztás bővülését eredményezheti, ami számottevően növelheti az állam áfabevételeit.

A kis- és középvállalkozások támogatását célzó programok meghatározó kiadási tételt jelentenek a költségvetés számára, azonban a hatások ebben az esetben sem egy év alatt fognak lecsapódni. Ráadásul a támogatási programnak köszönhetően a magyar gazdaság növekedése is az átlagon felül alakulhat, ami az állam adóbevétel-generáló képességét is erősíti. A versenyképesebb, nemzetköziesedett kkv-k képesek lesznek növelni az árbevételüket, nagyobb eséllyel ruháznak be, és magasabb fizetést biztosíthatnak a munkavállalóik számára.

Ezek a tényezők a közvetlen és a közvetett hatásokon keresztül mind pozitív hatást gyakorolhatnak a költségvetés alakulására.

A bejelentett intézkedések inflációra gyakorolt hatásáról úgy vélekedett a Makronóm Intézet elemzője, hogy a lakásfelújítási programok kapcsán abból a szempontból nem várható inflációs hatás, hogy az építőipar a sajtóhírek, valamint az ágazati adatok alapján jelentős kapacitásfelesleggel rendelkezik jelenleg is, vagyis a megjelenő többletkeresletnek emiatt nem kellene az árakban lecsapódnia. Ebből a szempontból, ha lesz is áremelkedés a piacon, az nagyobb valószínűséggel ismételten a profit-húzta infláció számlájára lesz írható.

Koncz Péter szerint az elemzők az idei évben is arra számítottak, hogy a magas reálbér-emelkedés inflációs többlettel fog járni, ezzel szemben viszont az látható, hogy a várakozásoknál kedvezőbbek az idei inflációs folyamatok. Az év elején várt átlagosan 5 százalékos infláció helyett 4 százalék alatt alakulhat a pénzromlási ütem 2024-ben.

Akciótervet hirdetett a kormány

Az október 16-ai Kormányinfón jelentette be a kormány, hogy a jövő évi költségvetés előkészítéseként egy gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely a következő három alappilléren nyugszik:

• jövedelmek vásárlóerejének növelése,
• megfizethető lakhatás biztosítása,
• a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

A gazdaságpolitikai akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A legtöbb intézkedés kidolgozására november 30-ig adott időt a kormányzat, néhánynál pedig december 31 a határidő. Három pont van, amelyre szűkebb időt szabtak: a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteleinek kamatait október 31-i határidővel kell 3,5 százalékosra csökkenteni, az Eximbank exportösztönző hitelprogramjainak újraindítása, valamint az Eximbank kifektetési hitelprogramjának meghirdetése pedig azonnal meg kell, hogy történjen.

A részletesebb célokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Budapest Economic Forum konferencián ismertette. Eszerint az 1000 eurós minimálbér elérése 2028-ra egy reális célkitűzés, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra való emelkedését pedig a gazdasági növekedés fogja garantálni.

Az akcióterv harmadik pillérével a kkv-szektort akarják erősíteni, elő szeretnék segíteni ezen vállalkozások méretének megduplázását. Emellett a kétszeresére kell növelni a hazai kkv-k részarányát a teljes exporton belül, valamint a hitelpenetrációt és a digitalizáltságot is duplázni kell.

A miniszter szerint a lakásárak emelkedésének megállítására évente 25 ezer új lakást kell építenie a kormánynak, és megfizethető lakhatást kell biztosítani. Budapest esetében az a cél, hogy a négyzetméterárak 1 millió forint alatt maradjanak. Szigorítani fogják az Airbnb-szabályozást, valamint adóemelést is terveznek.

Reálisak a kormány bérekről szóló tervei

Az első pillérben három intézkedéssel támogatja a kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését:

• hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
• Munkáshitel Program elindítása,
• a gyermekek után járó csaldi adókedvezmény megduplázása.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Economx-nek korábban arról beszélt, hogy a három éves bérmegállapodásról szóló egyeztetések iránya alapján reális, hogy belátható időn belül, fokozatos emeléssel 2027 januárjában 400 ezer forint legyen hazánkban a minimálbér, ami a garantált bérminimum szintjét is automatikusan megemelné.

A szakszervezeti vezető szerint ugyanakkor nem lehetetlen elérni az egymillió forintos bruttó átlagbér határát sem, de nem 2025-re, hanem leghamarabb 2027 januárjában. A rendszeres bruttó átlagkereset így 850-860 ezer forint lehet.

A Munkáshitel Programról Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypártok októberi frakcióülésén azt mondta, hogy a diplomások mellett a képzett munkaerő is nagyon fontos, ezért szeretnék bevezetni 2025-ben a diákhitelhez hasonlóan a dolgozó fiataloknak is nulla kamatozású hitelt biztosító konstrukciót. A kormányfő szerint a munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését és hozzájárul a gazdaság erősödéséhez.

A gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása a bejelentések szerint két lépésben fog megtörténni: 50 százalékkal 2025 júniusában, majd újabb 50 százalékkal 2026 januárjától. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összevont adóalapot nagyobb összegű családi kedvezménnyel lehet csökkenteni, vagyis a jogosultak kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek be az államkasszába, a nettó jövedelmük pedig több lesz.

Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára az Economx kérdésére elmondta, hogy azért nem a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot duplázzák, mert a kormányzati meggyőződés változatlan: ma is munka alapú társadalmat építenek, így a támogatás is csak munka alapon jár.

Lakáspiaci árrobbanás jöhet jövőre

A lakhatási pillért két részre bontották: az első három intézkedés a budapesti lakhatási problémák enyhítését szolgálja, míg a további hét az egész országra kiterjedően fejlesztené a lakhatási feltételeket:

• a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
• a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
• a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára,
• fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
• Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
• a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
• az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
• a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
• az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
• 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.

Ezen célok elérése kapcsán múlt hétfőn jött ki a részletekkel a Nemzetgazdasági Minisztérium: a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat 

2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadót 7 év után a négyszeresére emeli, az eddigi 38 400 forintról 150 ezer forintra. Emellett két éves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, vagyis 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni a fővárosban rövid távú lakáskiadás céljából.

Fontos intézkedések az 5 százalékos lakásáfa fenntartása 2026 végéig, illetve az 5 százalékos lakáshitel kamatplafon bevezetése. Varga Mihály még idén májusban, egy Facebook-posztban közölte, hogy kitolják a kedvezményes lakásáfa határidejét: 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) és családi házakat (300 négyzetméterig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli. A pénzügyminiszter posztját azonban hónapokig tartó csend követte, nem lehetett tudni, hogy mikor kerül az Országgyűlés elé a törvényjavaslat.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az Economx kérdésére arról beszélt, hogy október közepén a lakásfejlesztőket is aggaszthatta, hogy tényleg meghosszabbításra kerül-e a kedvezményes lakásáfa, mivel „ha esetleg nem került volna meghosszabbításra, az elég kellemetlen meglepetést okozhatott volna a lakásfejlesztőknek".

A kamatplafon kapcsán pedig elmondta, hogy ha önkéntesen vállalják a bankok ezt a kamatplafont, akkor az felgyorsíthatja azt a kamatcsökkentési tendenciát, ami a piacon már folyamatosan zajlik 2024 eleje óta, emellett pedig gyakorlatilag hat százalékos az a lélektani határ, aminél kisebb kamattal a lakosság hitelfelvételi kedve nagyot ugrik.

Ez azért fontos, mert most már olyan szinten járnak az ingatlanárak, hogy minden második ingatlanvásárláshoz hitelre van szükség, tehát ha a hitelezési feltételek javulnak, akkor az az ingatlanpiacra is élénkítőleg hathat.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználását úgy tenné lehetővé a kormány, hogy 2025-ben adómentesen, lakáscélokra, lakáshoz kapcsolódóan eszközölendő felújításokhoz is felhasználható lenne az önkéntes nyugdíjpénztárakban az eddigiekben- saját  és munkáltató befizetésekből, valamit ezeken elért hozamokból és állami adó-jóváírásból felhalmozódott megtakarítás. Ennek kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő úgy fogalmazott lapunknak, hogy a kormány becslésével szemben, amely szerint az intézkedés körülbelül 300 milliárdot mozgatna meg, ő úgy látja, hogy „elmehet akár 1000 milliárdig, sőt ki lehet söpörni az egész pénztárat is”. 

Ingatlanpiaci szempontból pedig érdemes azt is figyelembe venni az intézkedés kapcsán, hogy nemcsak a nyugdíjpénztári megtakarítások mozdulhatnak majd jövőre a lakáspiac irányába, hanem a prémium államkötvényekben tartott 6-7 ezer milliárd forintnyi tőke és a 2025 tavaszán kifizetett 1300 milliárd forint összegű kamat egy része is. 

Az 1000 milliárd forintos nagyságrendű keresletnövekedés a 2022-es és 2023-as lakáspiaci forgalom negyedének, illetve harmadának felel meg, ezért ez óriási lendületet adhat a piacnak. Mindeközben a célpontnak számított lokációkban a kínálat nem nőtt számottevő mértékben, ezért a kereslet növekedése változatlan kínálat mellett lakáspiaci árrobbanást vetít előre 2025-ben. 

Komoly forrásokhoz jut a kkv-szektor 

A harmadik pillérben 8 pontot határozott meg a kabinet:

• jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
• „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
• „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
• A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
• Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
• az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
• a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
• a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára az Economx-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az akcióterv keretében bemutatott, vállalkozásokat érintő intézkedéseknek az a logikája, hogy a gazdasági növekedést megelőző beruházásaktivitást növelje. A célkitűzés ugyanis a 2025-ös 3 százalékos gazdasági növekedésnek az elérése, amelyhez erős és jól teljesítő kkv-kra van szükség.

Számításaik szerint a 3 százalékos gazdasági növekedéshez a vállalati szektornak egy 6 százalékos hitelezési növekedést kellene elérnie 2025-ben, a programok ezeket a célokat próbálják segíteni.

Az államtitkár szerint a mostani Demján Sándor Programba azért támogatásokkal kapcsolatos akciók kerültek bele, mert most a forráshoz jutás a prioritás, a gazdasági növekedéshez és az ezen alapuló bérnövekedéshez (ami a gazdaságpolitikai akcióterv egy másik pillére) ugyanis beruházás kell.