A magyar GDP 2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent, ezzel a magyar gazdaság közelít a technikai recesszióhoz - írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Éves átlagban a GDP még 5,2 százalékkal emelkedik, de az ütem negyedévről negyedévre mintegy 2 százalékponttal csökken. 2023-ban pedig már 1-1,5 százalékos visszaesés várható. Ennek fő oka, hogy a külső és belső egyensúly vészes romlását csak a belföldi kereslet visszafogásával lehet megállítani - írja a GKI.
A reálkeresetek 3,5 százalékkal visszaesetek
A reálkeresetek a 2022. első negyedévi közel 12 százalékos emelkedés után az utolsó negyedévben mintegy 3,5 százalékkal csökkennek. A lakosság fogyasztása a 2022. évi 6,5 százalékos növekedés után jövőre várhatóan 3 százalékkal l csökken, a beruházások pedig a 6 százalékos emelkedés után 5 százalékkal esnek vissza.
A magyar infláció és irányadó kamat messze a legmagasabb az EU-ban, a forint 2022. évi gyengülése is kiugró. Az áremelkedés a 2022. évi 14,6 százalék után jövőre 18 százalék lesz, 26 százalék körüli tavaszi csúcsponttal.
Az egyszámjegyű infláció elérése 2023 végére nagyon valószínűtlen. A gazdaságpolitika alapvető problémája, hogy az egyensúlyjavító lépéseket visszatérően felülírja a politika. A stratégia nélküliséget jól mutatja, hogy Magyarországnak 2022 decemberének első dekádjában nem hogy érvényes költségvetése, de még az ennek alapját képező makrogazdasági prognózisa sincs.
A GKI várakozása szerint idén lesz valamiféle megállapodás az EU-val, vagyis nem következik be végleges forrásvesztés, de legalább fél évig érdemi friss pénz sem érkezik az országba, s szinte biztosra vehető a viták folytatása.
A folyó fizetési és tőkemérleg masszív hiánya (2022-ben a GDP 4,5, 2023-ban 2 százaléka) miatt még az EU-val történő megállapodás esetén is jelentősen emelkednie kell a külföldi hitelfelvételnek. A megállapodás elmaradása pedig nagyon súlyos gazdasági válsághoz vezetne - írja a GKI elemzése.