Idén áprilisban jelentette be az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen, hogy az Egyesült Államok egy globális minimumkulcsot javasol a társasági adónak (tao), hogy ezzel is megakadályozzák a legnagyobb vállalatok adóerodálási gyakorlatait, valamint növeljék a költségvetés adóbevételeit. A legtöbbször a Facebook vagy a Google kapcsán hangzik el, hogy ezek a cégek a kedvező, 9 százalékos tao-szintű Írországba transzferálják a globális bevételeiket, hogy aztán ott minél nagyobb profitot realizáljanak az amerikai 21 százalékos szinthez képest. Viszont a legnagyobb gyógyszergyártóktól kezdve, autómárkákon át egészen az olajkitermelőkig sok cég él ezzel a gyakorlattal.

Az elmúlt években Magyarország is adóparadicsommá változott Washingtonból nézve: a hazai tao-szint is 9 százalék. Pontosabban ez a nominális kulcs, valójában a különböző adókedvezmények és adóalapcsökkentő megoldások révén a társaságok átlagosan 5 százaléknyi adót fizetnek a forgalmuk után. A Yellen-féle javaslat tehát jóval magasabb, ráadásul viszontbüntetési elvet használ, vagyis ha ugyan Magyarországon egy cég csak 5 százaléknyi adót fizet ténylegesen, akkor az amerikai részlegén hajtják be a maradék 10 százalékot. Érvelésük szerint ez igazságosabb feltételeket teremt mindenhol a világon, az országok adóbevételei nőhetnek, ami a lakosságra nem ró plusz terhet. Az amerikai álláspont az, hogy az egyenlő feltételek miatt a tőkekivonás sem indulna meg sehonnan.

Kapcsolódó

A javaslatnak támogatói is vannak: épp azok a nagygazdaságok, így Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Japán, ahonnan komoly magyarországi jelenléttel bíró vállalatok érkeztek. A magyar gazdaság elmúlt években látott szárnyalása is nagyrészt a kedvező adókörnyezet miatt az országba áramló működőtőkének volt köszönhető, érthető is, hogy a kormány elutasítja az amerikai kezdeményezést. 

A minimumadó méreg a magyar gazdaságnak

- mondta péntek reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Úgy látja, hogy az csökkenti a gazdaság rugalmasságát és rontja a versenyképességet, mert Magyarország abból él, hogy "a világ más részeinél olcsóbban, gyorsabban, rugalmasabban és megbízhatóan termel". A kormányfő azzal sem ért egyet, hogy kívülről kényszerítsenek ki Magyarországon adóemelést, ami az ország szuverenitását is sértené.

Meglepő módon viszont a nagy külföldi vállalatok magasabb, a világon egységes adóztatásával kapcsolatban a magyarok inkább Janet Yellennel értenek egyet: a Pulzus Kutató legfrissebb, a felnőtt lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatása szerint az emberek 62 százaléka válaszolta azt, hogy támogatja, hogy fair legyen az adózás, miközben csak 18 százalék ellenzi, mondván nemzeti hatáskörben kellene dönteni a tao minimális szintjéről, 13 százalék pedig azért nem támogatja, mert sok befektető elhagyhatja Magyarországot. Vannak azonban még radikálisabban adóemeléspártiak is, akik keveslik a 15 százalékos javasolt szintet.

Kép: Pulzus

A magyar férfiak és nők véleménye többnyire egybeesik a kérdést illetően: az előbbi csoportnál picit több vannak az egyenlő adózás hívei, így 67 százalék támogatja, szemben a nők 57 százalékával. A férfiak állnának bele inkább egy magasabb adószinttel a multikba: 8 százalékuk véli így. Miközben a nők 21 százaléka nemzeti hatáskörben tartaná a kérdést, 17 százalékuk pedig azért nem támogatja, mert a multik távozásától tart.

Kép: Pulzus

Érdekes módon a különböző generációk is egységesek a magyar társadalmon belül: a nyugdíjas és a középkorúak 60, a fiatalok 67 százaléka támogatja a Biden-féle tao-reformot. A 60 év felettiek között vannak viszont a legtöbben (20 százalék), akik szuverenitási okokból ellenzik a javaslatot, míg a másik csoportnál ennek a szempontnak csak 17-17 százalékos a támogatottsága. A 40-59 évesek között a legnagyobb azok aránya (16 százalékos), akik a befektetők lehetséges távozása miatt nem támogatnák a globális reformot.

Kép: Pulzus

Ha viszont az iskolázottság alapján osztjuk fel a magyar társadalmat, akkor élesebb különbségek látszódnak a támogatói és az ellenzői oldalon. Abban viszonylag egységesek az alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel bírók (60-63-67 százalék), hogy támogatják, mert így fair lenne az adózás. Ugyanakkor kétszer annyi egyetemet végzett (12 százalék) emelne még nagyobbat a tao-szinten az egész világon, mint a legkevésbé képzetteknél, akiknél ezt csak 6 százalék támogatja, de a középfokú végzettséggel bíróknál mindössze 4 százalék emelne 15 százaléknál is nagyobbat.

A javaslatot a nemzeti hatáskört féltő ellenzőknél is utóbbi csoport van többségben, 21 százalékuk látja így. De az alap- és középfokú végzettséget szerzettek 17-19 százaléka látja így a helyzetet. Miközben a diplomások alig 2 százaléka gondolja azt, hogy a 9 helyett 15 százalékra emelt globális tao-szinten elhagynák Magyarországot a befektetők.

Kép: Pulzus

Már nem ekkorák a szélsőségek, de azért erősebb eltérések láthatók lakóhely szerint vizsgálva a magyarok a véleményét: a budapestiek 74 százaléka támogatja a javaslatot az igazságosabb adórendszer kialakulásában bízva, ami felülmúlja a pártolók arányát a megyeszékhelyeken (60 százalék), valamint a városokban és falvakban (59-59 százalék).

Kép: Pulzus

A fővárosiak és a vidéki városok lakosai azok, akik között a legkevesebben (3 és 4 százalék) akarna még egy a tervezettnél is magasabb tao-kulcsot. Közben látszik, hogy a budapestiek és megyeszékhelyeken élők tartják a legkisebb arányban (13 és 12 százalék) ezt szuverenitási kérdésnek, miközben a városiak és falusiak 22-21 százaléka ellenzi emiatt a tervet.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"