Szülők, de még az óvodapedagógusok sem tudják, hova forduljanak majd, ha kérelmezni szeretnék, hogy egy hatéves gyermeknek ne kelljen kötelezően iskolába mennie jövő év szeptemberétől - írja a Népszava. A kormány ugyanis a köznevelési törvény módosításával - amit júliusban fogadott el a parlament - megszüntette a rugalmas iskolakezdést: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie - akkor is, ha épp augusztus utolsó napjaiban lett hatéves.

Eddig az óvoda a szülővel együttműködve dönthetett arról, hogy a gyerek egy évet még óvodában maradjon, ám ezt a lehetőséget megvonták tőlük, az iskolaérettség megállapításának joga az államhoz került. A kérelmeket legkésőbb január 15-ig kell benyújtani a felmentést engedélyező állami szervhez, csakhogy a kormány sem a törvénymódosítóban, sem annak végrehajtási rendeletében nem határozta meg, melyik ez az állami szerv.

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint jelenleg teljes a káosz: egyrészt a januári határidő túl korai, ilyenkor még sok szülő bizonytalan, másrészt ha olyan döntés születik, amivel a szülő nem ért egyet, csak perelni tud, egy ilyen eljárás viszont hónapokig, akár az iskolakezdés utánig is eltarthat - mondta. Szerinte az is kétséges, hogy valóban szakmai döntés születik egy állami hivatalban: tízezres nagyságrendben érkezhetnek kérelmek, néhány hét alatt pedig képtelenség lesz részletes szakértői véleménnyel alátámasztott döntéseket hozni.

Bódis József oktatási államtitkár egy nyilatkozatában megemlítette, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kerülnek majd a halasztási kérelmek, ám Miklós György szerint az csak tovább bonyolítja a helyzetet, ha minden kérelmet központilag kell majd elbírálni.

Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke a köznevelési törvény módosításai között ezt tartja a legkártékonyabbnak, mert olyan gyerekek is iskolába kerülhetnek, akik arra még nincsenek felkészülve. Szerinte a törvény azzal kapcsolatban sem fogalmaz egyértelműen, hogy az óvodapedagógusok, óvodavezetők szakmai véleményét figyelembe veszik-e a döntéseknél. A szöveg szerint ez nem kötelező, csak egy lehetőség. Ha mégis a gyerekeket ismerő óvónők véleménye alapján döntenek majd, akkor viszont semmi értelme nincs a törvénymódosításnak azon kívül, hogy az eljárás hosszabb és bürokratikusabb lesz.

A Népszava megkereste az Oktatási Hivatalt is, de a cikk megjelenéséig nem kaptak tájékoztatást.