Milyen nyaraló-uborkaszezon? Kedden eljött az igazság órája, megérkezett a magyar gazdaság egyik sztáradata: közzétette második negyedévi GDP becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legfrissebb adatok szerint 2024 második negyedévében a bruttó hazai termék éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez viszonyítva minimálisan, 0,2 százalékkal csökkent.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig egyáltalán nem ájult el az adatoktól, majd azokat gyorsan külső körülményekkel magyarázta: szerinte az előzetes várakozásoknál alacsonyabb gazdasági növekedés mögött az ukrajnai háború és az EU versenyképességi problémái állnak. A kormány azonban jelenleg is úgy számol, idén ősszel már úgynevezett békeköltségvetést fog prezentálni.

Kapcsolódó

A mások sem teljesítenek jobban típusú érveléssel előállva, a gazdasági tárcavezető megemlítette azt is, hogy a hazai GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, mert éves alapon, az eddig ismert adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (-0,4) és az ír (-1,4) növekedés.

Keresik azt a bizonyos ötöst

A héten természetesen az elemzőknek is volt egy-két szava a második féléves bizonyítványhoz. Egyértelmű, hogy a legutóbbi kormányzati kommunikációban jelzett idei évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene történnie az év második felében – értékelte Virovácz Péter, az ING elemzője lapunknak a negyedéves GDP-adatokat.

Akárhonnan is nézzük tehát az előttünk álló hónapok gazdasági folyamatait, nehezen találni olyan területet, amely önmagában képes lehet azt a dinamikus növekedést biztosítani, ami ahhoz kellene, hogy érdemben 2 százalék felett alakuljon az év egészében a GDP-növekedés. Éppen ezért az ING Bank – a részletes adatok megjelenéséig – a most jelzett technikai előrejelzését tekinti alapnak, vagyis az idei évre csupán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol

– összegezte az ING elemzője.

Ráég a kormányra a gazdaságpolitika, az egész ország megfizeti az árát

Nem lépnek túl egykönnyen Németország újra romló teljesítményén a vezető közgazdászok: a kritikák szerint a szövetségi kormány sorozatosan hibás döntései jövőre mélypontra vihetik Európa ipari nagyhatalmát.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója mindeközben arról beszélt a héten, hogy maradtak kérdőjelek az idei költségvetési hiánycél elérésével kapcsolatban. Sőt, sok elemző inkább 5 százalékos deficittel kalkulál, tehát szükség lehet a 4,5 százalékos célhoz további kormányzati lépésekre, feltehetőleg a kiadási oldalon. Kiss Péter az Economx kérdésére azt is hozzátette:

ha csak 5 százalékot tenne ki a hiány, már az is érdemi javulást mutatna az előző évekhez képest.

Az Amundi befektetési igazgatója közben kitért arra is, hogy a lefelé módosított növekedési várakozások miatt az államadósság GDP-hez mért aránya (amely 2023 végén 73,5 százalék volt) még akkor is csökkenhet némileg, ha 5 százaléknál nem lesz magasabb a deficit. De a kitűzött csökkentés veszélybe kerül, ha

  • a reál GDP csak 1 százalék alatt nő;
  • és a deficit magasabb lesz 5 százaléknál.

Az ősz lehet a kamatcsökkentés szezonja

Szerdán újabb fontos adat érkezett, ám ez ezúttal senkit sem lepett meg, így különösebb magyarázatra sem szorult az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatdöntése. Most sem változtattak az 5,25-5,5 százalékos irányadó kamatokon. Jerome Powell Fed-elnök sajtótájékoztatóján elmondta: a Fed kamatcsökkentése a következő ülésen megtörténhet.

Majd a Fed kamatdöntése után közvetlenül közleményben jelezték, hogy az infláció egyre közelebb kerül a célhoz, ami megnyitja az utat a jövőbeli kamatcsökkentések előtt. Arra azonban ebben sem tettek egyértelmű utalást, hogy a csökkentés a küszöbön áll-e. Az elemzők minden esetre szeptemberre már szinte biztosra veszik a 25 bázispontos kamatvágást.

Majd szól a Mol, ha baj van

A héten is folytatódott a köztudatba Lukoil-botrányként bevonuló ügy, amellyel kapcsolatban a héten Hernádi Zsolt is megszólalt. Ő egyelőre nem tart üzemanyaghiánytól, hiába az orosz Lukoil jelenleg nem szállít kőolajat az ukrán szankciók következtében Magyarországra. A Mol-vezér szerint Horvátország felől el lehet látni hazánkat.

Hozzátette: egy beszállítói útvonal fog maradni, ha a Barátság-kőolajvezeték befejezi a működését. Hernádi Zsolt azt is leszögezte: hamarabb lenne üzemanyaghiány, ha visszavezetnék az árstopot. Megerősítette, hogy ugyan valóban 90 napi tartalék áll rendelkezésre, mégsem hiszi, hogy az ukrán szankció miatt üzemanyaghiány lenne. Addig nem kell félni hiánytól, amíg a Mol meg nem szólal – állítja Hernádi Zsolt. 

Az Economx saját szakértővel is körüljárta a szövevényes ügyet egy alapos elemzésben, amelyből többek között kiderült, hogy a Kijev által bevetett energiafegyver egyelőre jobban fáj Szlovákiának és Magyarországnak, mint az agresszor oroszoknak. A két ország tartaléka energiahordozónként három hónapra elég, így a szankció rövid távon sem ellátási zavart, sem áremelkedést nem okoz.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletág vezetője emlékeztetett: a társulási megállapodás megsértésére hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást indított Ukrajna ellen az Európai Bizottságnál.

A szakértő arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban voltak olyan periódusok, amikor az ukrán áramimport több mint 40 százaléka Magyarország felől érkezett. Márpedig az ukrán villamosenergia-rendszerben rendkívüli kihívások adódnak, így az ország jobban rászorul a behozatalra, mint valaha.

Vagyis Magyarország végül még a lámpát is lekapcsolhatja Ukrajnában?

A hazai köztévé péntek déli információja szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást. Itt tart most a történet, mi pedig folyamatosan beszámolunk az eseményekről.

Amire figyelünk a héten: ipar, kereskedelem és infláció

Hétfőn a külkereskedelmi forgalom júniusi előzetes adatát közli a KSH. Májusban 1,0 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, az egyenleg 218 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest. Áprilishoz képest az export kiigazított volumene 3,1 százalékkal csökkent, míg az importé 1,6 százalékkal nőtt. A kivitel volumene 5,8, a behozatalé 5,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A kivitel értéke 11,9 milliárd euró (4625 milliárd forint), a behozatalé 10,9 milliárd euró (4237 milliárd forint) volt.

Kedden a kiskereskedelmi forgalom júniusi adatai jelennek meg. Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 6,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az előző hónaphoz képest lényegében változatlan maradt a kiskereskedelmi forgalom volumene a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Január-májusban a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 2,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Szerdán az ipari termelés júniusi statisztikáját közlik. Májusban az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásban. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján májusban az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.

Csütörtökön a fogyasztói árak júliusi adatát közli a KSH. Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3 százalékkal csökkent.

Jön a nyár legfontosabb hete

Izgulhatnak a részvénytulajdonosok, a jövő héten a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett négy legtöbbre tartott cég publikálja negyedéves számait.

A részletekről ITT írtunk bővebben.